Szé­ná­si Ve­ro­ni­ka me­sél: Kö­les Jan­kó

„Most egy olyan királyfirú fogok mesényi, aki nagyon kicsi vót, mégis elég ügyes vót...!” - így kezdődik pünkösdvasárnapi tündérmesénk, amit egy százesztendős vén agacsfa ágáról akasztott le Szénási Veronika. A különleges mesekezdés után különleges lesz a folytatás is, van ebben a mesében Tündérszép Ilonka, aranyhajón utazó Köles Jankó, aki neve ellenére nagyon is deli hős, sárkányok és rablott sárkányfeleségek, legyőzhetetlennek tűnő erejét egy darázsban tartó Kígyóraj Vitéz, gombnyomásra átváltozó várak...

Szénási Veronika, a tatabányai NépmesePont mesemondó munkatársa egy érdekes, sok részletében más-más mesetípusokból ismerős, mégis egyedien alakított, szép tündérmesét hozott nekünk, melyet saját tájszólásában mond el. (A tündérmesékről általában lásd ITT).

Meséjének forrása a Köles Jankó című mese ebből a gyűjteményből: B. Kovács István: Baracai népköltészet. Tóth Balázsné Csák Margit előadásában. Madách-Posonium, 1992. 123-129.  Tipológiai besorolása MNK 0552A*(Állatsógorok)+AaTh 0302A* (Testen kívül elrejtett erő), de talán jogosan érezhetünk rokonságot a AaTh312D (Borsszem Jankó) típussal is.

A Köles Jankó közelebbről az ún. hősmesék csoportjához tartozik.  A Magyar Néprajzi Lexikon hősmese-címszavában ezt találjuk: „...a mitikus elemek a reális elemekhez, motívumokhoz hasonló természetességgel illeszkednek a mese cselekményébe, a hős táltostulajdonságokkal rendelkezik, s a mese valamely nagyszabású hőstettről szól. Témája: a sárkányok által elrabolt égitestek visszaszerzése, a vizétől megfosztott város ivóvizének újbóli megszerzése, a sárkányok által elrabolt királykisasszonyok megszabadítása, emberfeletti erejű és képességű ellenfelek, vasfejű farkas, ólomfejű barát stb. legyőzése, az égig érő fa megmászása stb. A hősmesében lírai momentumokat nem találunk. A hős esetleg feleségül veszi a király leányát, de nem szükségképpen és nem szerelemből, hanem hősi cselekedetei jutalmaképpen.” E heti mesénk szüzséjéből kiderül, hogy az általánosító leírás igaz lehet ugyan, de az egyes variánsok esetén a kivételek, az egyedi művészi alakítás is hozzájárul a teljes, elmondott meséhez. Tóth Balázsné Csák Margit - és Veronika - hősmeséjében vannak lírai momentumok és valódi szerelmi jelenetek is. 

A Köles Jankó cselekménye röviden ez: A király három eladó lánya sétálni megy, de egy nagy felhő kerekedik, eltünteti őket valami. Születik később két fia, akik megkérdezik édesapjukat, miért van az, hogy egyik szeme sír, másik nevet. Amikor megtudják testvéreik történetét, elindulnak értül, de egyik sem jut messzire (csak amíg a királyné kotlóstyúkja szokott menni), másik sem sokkal tovább (csak amíg a hasas disznó szokott túrni), ezért inkább otthon maradnak. Még később (egy kölesszemtől, három nap múlva) világra jön Köles Jankó is. (E mesében tehát keveredik a csodás születés (a királynő egy kölesszemet nyel le, attól lesz Köles Jankó) és a más változatokban szokásos késői születés motívuma) Köles Jankó a születése utáni negyedik napon már felnőtt vitéz, ő aztán valóban elindul a lányokat visszaszerezni. Kígyóraj vitézhez ér, róla Köles Jankó tudja, hogy legyőzhetetlen. Segítséget ajánl, azzal a feltétellel, ha Jankó elhozza el neki Tündérszép Ilonkát. Köles Jankó egy aranyhajóval a Dunán (!) indul el. Kér az útra Kígyóraj vitéztől aranyorsót, aranyguzsalyt, aranykendert, ezekkel csalja majd a hajóra Tündérszép Ilonkát. Mivel egymásba szeretnek, később Ilonka csellel kitudja, hogy Kígyóraj vitéz ereje egy vadkanban, az abban levő galambban, az abban levő darázsban van. Köles Jankó lelövi a vadkant, a galambot, a darazsat kiveszik, elpusztítják, vele magát Kígyóraj vitéz is. Jankó Tündérszép Ilonkát mint feleségét otthagyva elindul és megkeresi nénjeit. Három sárkány rabolta el őket feleségül, Köles Jankó megismerteti magát a nővéreivel, azok a sárkányuk bűvös eszközeit, ételét, italát neki megmutatják. Sorra legyőzi őket, hazaviszi testvéreit, otthon Tündérszép Ilonkával lakodalmat ülnek. 

Többet szeretnék tudni