A Bu­dai Vi­ga­dó épü­le­te

A 19. század végére a gyorsan fejlődő polgárságban megfogalmazódott az igény, hogy Budán is legyen vigadó. A Duna budai oldalán élők rendelkeztek ugyan kulturális szervezetekkel, rendezvényeiket azonban csak a már megkopott Fácán vendéglő nagytermében tarthatták. A budai polgárok 1892-ben kérték először írásban Gerlóczy Károly fővárosi alpolgármestertől a pesti Vigadóhoz hasonló kulturális palota felépítését, ahol összejöveteleiket, mulatságaikat tarthatják. 

Végigvezetjük a figyelmet a folyamaton, hogyan ültettük át észrevétlenül a 21. századba, és ezáltal milyen különleges helyszínné alakult a Budai vigadó épülete. Megmutatjuk fejlődésének útját, ahogyan átszövődik a múlt és a jelen, és hogyan alkalmazkodik az egyre változó kihívásokhoz és igényekhez.   Bepillantást nyújtunk a történelem során elért mérföldkövekre, és bemutatjuk, hogyan vált ez az épület egy modern, korszerű rendezvényközponttá, amely különleges helyszínt kínál mindenféle esemény, összejövetel vagy ünnep megrendezéséhez.