Az 1951-ben alapított Magyar Állami Népi Együttes hivatása és feladata a magyar nyelvterület népművészeti hagyományainak mint nemzeti értéknek a gyűjtése, életben tartása és színpadi formában való továbbadása.
Az együttes az évezredes folklórkincset magas művészi szinten, korszerű színpadi eszközökkel jeleníti meg és mutatja be a közönségnek. Értéket őriz és értéket teremt, a tradíció és modernitás kettősségének figyelembevételével működik. A hagyományt nem múzeumi tárlókban tartja, hanem élhetővé teszi, folyamatosan vállalva a koncepcionális és formai megújulást. A MÁNE, amely 2001-től a Hagyományok Háza szerves részeként működik, repertoárjában megjeleníti a tradícióhoz kötődő valamennyi műfajt: a történeti zenét és táncot, az autentikus népzenét és néptáncot, a hagyományos elemekből építkező világzenét és látványszínházat, a Bartók Béla világhírű zenetudós és zeneszerző ars poeticáján nyugvó kortárs táncszínházat. Művészetével a mai kor nyelvén, a ma emberét megszólítva személyessé, a jelen részévé teszi a régi tánc- és zenekultúrát. A hetvenéves fennállása alatt a Magyar Állami Népi Együttest színpompás és gazdag repertoárja a világ legtöbbet utazó együtteseinek rangjára emelte. Művészi tevékenységét 2006-ban Bartók Béla-emlékdíjjal, 2007-ben Prima díjjal és Prima Primissima közönségdíjjal, 2014-ben Budapestért díjjal ismerték el, 2018/19-ben a Müpa Évad Együttese elismerésben részesült. Az épület felújításának eredményeképpen 21. századi körülmények között folytatódhat tovább a társulati munka. A tánckar és a zenekar számára kiváló próbatermek és öltözők születtek, megfelelő helyet kapott a jelmez- és díszlettár. A színházterem korszerű technikája az előadások innovatív és látványos megjelenítését teszi lehetővé.
Történelem
A Magyar Állami Népi Együttest 1951-ben alapították, melyet három kar alkotott: tánckar, énekkar és zenekar. A művek zenei kíséretét hagyományos cigányzenekarra alapozott, de a művészi feladatok érdekében kissé átalakított, úgynevezett „népi zenekar" látta el Gulyás László vezetésével. Az énekkart Csenki Imre irányította. Rábai Miklós koreográfus, művészeti vezető az eredeti néptáncot többféle műfajban állította színpadra: egynemű női vagy férfitáncokként, a tájegységekre jellemző táncszvitekként és a népszokásokat bemutató kompozíciókként, amelyekben a három kar harmonikus együttműködése tette egységes egésszé az alkotást. Ballada-feldolgozásaival drámai hatásra törekedett, kortárs témájú produkcióival pedig megkísérelte bebizonyítani, hogy a múltban gyökerezve is lehet élni a mában.
Az 1970-es években kibontakozó táncházmozgalom új látásmódot hozott a színpadi néptáncban is. A mozgalom a Kárpát-medence tradicionális értékei felé irányította a fiatalok figyelmét, s a parasztság által átörökített évszázados tánc- és zenei hagyományokat a korszerű szórakozás új formájává tette.
A mozgalom egyik gyakorlati megvalósítója – maga mögött tudva Martin György néptánckutató szellemi támogatását – Timár Sándor volt, akit 1981-ben neveztek ki az együttes élére. Ars poeticájában Timár szükséges feltételnek tekintette az eredeti néptánc társastáncként való elsajátítását. A nevével fémjelzett korszak az autentikus néptánc individualizmusának, sokszínűségének, szépségének felmutatását tartotta legfontosabbnak, elindítva a Magyar Állami Népi Együttes „nyelvi” megújulását.
1998-tól a MÁNE művészeti vezetője Sebő Ferenc népzenész, zeneszerző, a magyarországi táncházmozgalom egyik elindítója lett. Ő kérte fel karigazgatónak Mihályi Gábort, aki – Timár Sándor tanítványaként – minden színpadra készült koreográfiája megalkotásánál az eredeti néptánc alapos megismerését tekintette kiindulási pontnak.
A társulat új vezetése programjában nyitást, arculatváltást hirdetett meg. Az új műsorok változatos műfajokat képviseltek: az életképszerűen, régiók szerint bemutatott magyar néptáncok mellett történeti táncokat felvonultató historikus műsor, valamint a táncos anyanyelvet új kontextusba helyező, világzenei inspirációjú látványos tánckoncert is szerepelt a repertoáron.
2002-től, Mihályi Gábor művészeti vezető irányításával – alkotótársakat maga mellé állítva – a művészeti munka új impulzusokat kapott. A korszerűségre, az aktualitásra való törekvés (a múlt feltétlen tisztelete mellett) elementáris erővel jelent meg az együttes szellemiségében és a színpadra állított művekben. Ez a markáns művészetfilozófia – társulva alkotói és előadói energiákkal – teljesedett ki napjainkra, nemzetközi szinten is a korszerű néptáncszínház egyik legfontosabb bázisává téve a Magyar Állami Népi Együttest.
2001, a Hagyományok Háza megalakulása óta a Magyar Állami Népi Együttes annak részeként tölti be vállalt küldetését.
2016 júliusától a társulat vezetője Mihályi Gábor, művészeti vezetője Pál István Szalonna.
