Bum­berák Ma­ja me­sél: Me­ző­szár­nya­si

E heti mesénk, melyet - egy kedves, immáron több nézőnk számára ismerős mesemondó – Bumberák Maja mond el, a tündérmesék, vagy más néven varázsmesék nagy csoportjába, azon belül is a hősmesék körébe tartozik. A hősmesékben általában a hős táltostulajdonságokkal rendelkezik, s a mese valamely – vagy több – nagyszabású hőstettről szól. Témája sok egyéb mellett lehet a sárkányok által elrabolt égitestek visszaszerzése, erről szól Maja meséje is. (Lásd a Magyar Néprajzi Lexikont) 

Az ún. Égitestszabadító mesetípus eme változatának alapjául Fábián Ágostonné, leánykori nevén Györfi Mária  kakasdi, bukovinai székely mesemondónk egyik meséje szolgált.

Fábián Ágostonné 1947–48-tól haláláig Tolna megyében, Kakasdon élt. Mesemondó család tagja, meséit apjától, nagyanyjától, nagyapjától tanulta, de olvasmányaiból is merítette. Dajkaként a kakasd-belaci óvodában gyerekeknek mesélt, 1973-tól a Székely Népi Együttes mesemondója volt, a Népművészet Mestere címet 1974-ben nyerte el. Alkotó mesemondó, a közönség elvárása szerint változtat a meséin, egy meséből tízet is ki tud alakítani. „Sok eszembe jut a régi mesékből, s amit elfelejtettem, azt kialakítom. S így alakul a mese.”– mondja.(Lásd: http://www.studiolum.com/nm/hu/fabianagostonne.htm)

Aki szeretne több Fábián Ágostonné-mesét megismerni, annak ajánljuk a következőket:

• SEBESTYÉN Ádám: Bukovinai székely népmesék. I–II. Szekszárd, 1979, 1981.
• Az aranyszőrű bárányka. Fábián Ágostonné mesél. Bukovinai székely népmesék, SEBESTYÉN Ádám gyűjtése. Szerkesztette és a Magyar Rádió kakasdi helyszíni felvételeit készítette KOVÁCS Ágnes. Hungaroton, 1982, LPX 18074.
• KOVÁCS Ágnes (szerk.): Az eltáncolt papucsok. Gyulai Liviusz rajzaival. Budapest 1984.

Fábián Ágostonné (Márika néni) interneten elérhető meséi (közöttük jobb oldalon Maja meséjének eredetije „Mezőszárnyasi” címmel olvasható).

Még több...

• Bumberák Maja egy szép és sok változatban ismert, a magyar népmesekutatásban szinte emblematikus tündérmesét hozott a Folkstúdió adásába. Az Égitestszabadító mesetípus egyike a legtöbb változatban feljegyzett meséinknek. A benne megjelenő hőst gyakran Mezőszárnyasinak, Szépmezőszárnyának, Mezőszépszárnyának, illetve     Királyfia Kis Miklósnak vagy Hamupipőke királyfinak nevezik.
• A hazai gyűjtött anyag alapján elmondható, hogy mesemondóink hagyományosan a mesemondást az ún. bevezető formulákkal (Hol volt, hol nem volt… Egyszer volt… stb.) kezdték. Maja egy újítással, egy folklorizmus-jelenségnek nevezhető mozzanattal kezdi a meséjét. A szép hosszú bevezető formula előtt furulyaszóval indít, amely a hagyományos paraszti vagy cigány mesélőknél sem volt a magyar nyelvterületen jellemző a régiségben, ám manapság bizonyos esetekben (pl. fesztiválon hallgatóság-csalogatónak, vagy nyüzsgő gyermekcsoportnál a figyelem megszerzéséért tett első lépésként) néhány mesemondó alkalmazza. Maja többször is furulyaszóval szakítja meg a mesemondás verbális fonalát, de mindig szituációba, a mese cselekményének kontextusába helyezve el a muzsikaszót (pl. mikor bátorságot gyűjtenek, muzsikálnak a három királyfiak, hogy vidámítsák szívüket...) Szerencsés választás ilyenkor egy népi hangszer - Maja egy hatlyukú pásztorfurulyát szólaltatott meg.
• A mesék (Maja  meséje és annak kiinduló forrása) kapcsán elmondhatjuk, hogy Maja változatának és Fábián Ágostonné változatának cselekménye megegyezik, ám sok apróbb részletben, a terjedelemben, a nyelvezetben (annak rendje és módja szerint) számos különbséggel találkozhatunk. Márika néni meséjében 7, 9 és 11 fejű sárkányokat győz le a főhős, míg Maja meséjében 7, 14 és 24 fejű sárkányokkal találkozhatunk.  A sárkányok öreganyja Márika néni változatában a leányait ártó szándékkal a legények után küldi körtefa, szilvafa és folyóvíz képében, míg Maja meséjében csak ő maga ered a legények után. A történet végén Maja részletesebben festi le a mulatság, a lakodalom képét, s egy különleges (Duna, Tisza vize egy zsákban, ami végül kiszakad) záróformulával fejezi be a meséjét.

Kérdések a mesehallgatás utánra:

• Ha meghallgattad az egész mesét, foglald össze röviden szóban: miről is szólt?
• Ki, kik voltak a mese főbb szereplői?
• Hogyan jellemeznéd őket? (külső-belső tulajdonságok)
• Mit rabolnak el a sárkányok még a királykisasszonyokon kívül?
• A magyar népmesékben fontos szám lehet a 3 és a 7. Találkoztál a mese során ezekkel a számokkal?
• A mesében találkozhatsz egy olyan szereplővel, aki egy régi mesterség képviselője. Ő az, aki elnevezi a főhőst Mezőszárnyasinak. Emlékszel, mi a mesterség neve?
• Tudod-e milyen tárgyak azok, amiket a mesében ez a kedves segítő, a mester használ? Ha igen, rajzold le őket: patkó, üllő, golyóbis!
• Emlékszel, milyen fegyverrel harcolt Mezőszárnyasi?
• Voltak-e olyan szavak a mesében, amelyeket nem ismertél?
• Volt-e olyan szó vagy kifejezés, aminek az értelme nem derült ki a meséből?
• Te milyen sárkányos mesét ismersz?
• Ha tetszett, ha megjegyezted, próbáld meg újramesélni Te is!