E he­ti me­se­mon­dónk: Bum­berák Ma­ja

Élőszóval, hangszerekkel kísérve mesélek, és járom a világot, hogy megosszak mindent, amit tapasztaltam és éreztem. A hagyományos mesemondás varázsát szeretném visszahozni a felnőttek és gyerekek életébe.

 

Bumberák Maja mesemondó, a Népművészet Ifjú Mestere, a Magyar Művészeti Akadémia MMA ösztöndíjasa, a Hagyományok Háza népmesemondó tanfolyamán sajátította el a hagyományos magyar népmesei stílust, az előadási technikákat és a népmeséről szóló elméleti ismereteket.

Mesemondónk kisvárdai származású. Ha jól megfigyeljük, meghallgatjuk Maja mesemondását, a gyermekkorából hozott, és nagyon enyhén ugyan, de megőrzött tájnyelvi sajátosságokat  is észrevehetjük benne.

Mesél iskolákban, óvodákban, könyvtárakban, fesztiválokon, konferenciákon, civil- és közösségi összejöveteleken, vállalati rendezvényeken és műhelyeken. 2012. januárja óta rendszeresen szervez mesemondó esteket kimondottan felnőttek számára. 2012 óta több nemzetközi mesemondó fesztiválon mesélt magyar és angol nyelven.

A népmesekutatók általában kétféle mesemondói attitűdöt különböztetnek meg a hagyományos élőszavas mesemondás során használt, vagy épp nem használt gesztusok kapcsán. Míg számos mesemondó intenzív mimikával, széles gesztusokkal igyekszik (gyakran nem is tudatosan)  a népmesemondás verbális szintjét színesíteni, addig más mesélők szinte mozdulatlanul, ölbe tett karral, vagy mimika nélkül mesélnek, mindent a mesemondás nyelvi, dinamikai, melodikai, ritmikai eszközeire bízva.

Maja igen intenzív gesztusokkal dolgozik mesemondás közben. Aki többet szeretne tudni a mesemondás során használt gesztusokról, azok jelentőségéről, annak ajánljuk a következő olvasmányt: Kovács Ágnes: Gesztusok és hangutánzás a mesében. In: Voigt Vilmos (szerk.): A szájhagyományozás törvényszerűségei. Budapest, 1974/b. 94–95.

A Meseszó Magyar Népmese és Szövegfolklór Egyesület alapító tagja.

Le­gen­dás öl­tö­zé­kek: Re­gő­czy Krisz­ti­na kűr­ru­há­ja

A Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum legújabb tárlata, a Folk Fashion – Divat a folklór a népművészet és a divat időtálló kapcsolatára hívja fel a figyelmet. A kiállítás egyik különlegességeként Regőczy Krisztina olimpiai ezüstérmes, világbajnok műkorcsolyázó matyómintás övvel díszített kűrruhája is megtekinthető, amit 1976-ban viselt az olimpián, amelynek műsorán akkor szerepelt először a jégtánc.

Ke­le­men Lász­ló Kos­suth-dí­jas

Kelemen László zeneszerző, folklorista, a Hagyományok Háza alapítója és címzetes főigazgatója a mai napon a nemzeti ünnep alkalmából a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetést, Kossuth-díjat vehetett át a hagyományos paraszti kultúra megőrzéséért, terjesztéséért kifejtett sok évtizedes művészi, tudományos és szervezési munkájának elismeréseként.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!