Bum­ber­ák Maja mesél: Mezőszárnyasi

2020. június 28. 15.00

youtube logo

facebook logo

E heti mesénk, melyet - egy kedves, immáron több nézőnk számára ismerős mesemondó – Bumberák Maja mond el, a tündérmesék, vagy más néven varázsmesék nagy csoportjába, azon belül is a hősmesék körébe tartozik. A hősmesékben általában a hős táltostulajdonságokkal rendelkezik, s a mese valamely – vagy több – nagyszabású hőstettről szól. Témája sok egyéb mellett lehet a sárkányok által elrabolt égitestek visszaszerzése, erről szól Maja meséje is. (Lásd a Magyar Néprajzi Lexikont) 

Az ún. Égitestszabadító mesetípus eme változatának alapjául Fábián Ágostonné, leánykori nevén Györfi Mária  kakasdi, bukovinai székely mesemondónk egyik meséje szolgált.

Fábián Ágostonné 1947–48-tól haláláig Tolna megyében, Kakasdon élt. Mesemondó család tagja, meséit apjától, nagyanyjától, nagyapjától tanulta, de olvasmányaiból is merítette. Dajkaként a kakasd-belaci óvodában gyerekeknek mesélt, 1973-tól a Székely Népi Együttes mesemondója volt, a Népművészet Mestere címet 1974-ben nyerte el. Alkotó mesemondó, a közönség elvárása szerint változtat a meséin, egy meséből tízet is ki tud alakítani. „Sok eszembe jut a régi mesékből, s amit elfelejtettem, azt kialakítom. S így alakul a mese.”– mondja.(Lásd: http://www.studiolum.com/nm/hu/fabianagostonne.htm)

Aki szeretne több Fábián Ágostonné-mesét megismerni, annak ajánljuk a következőket:

  • SEBESTYÉN Ádám: Bukovinai székely népmesék. I–II. Szekszárd, 1979, 1981.
  • Az aranyszőrű bárányka. Fábián Ágostonné mesél. Bukovinai székely népmesék, SEBESTYÉN Ádám gyűjtése. Szerkesztette és a Magyar Rádió kakasdi helyszíni felvételeit készítette KOVÁCS Ágnes. Hungaroton, 1982, LPX 18074.
  • KOVÁCS Ágnes (szerk.): Az eltáncolt papucsok. Gyulai Liviusz rajzaival. Budapest 1984.


Fábián Ágostonné (Márika néni) interneten elérhető meséi (közöttük jobb oldalon Maja meséjének eredetije „Mezőszárnyasi” címmel olvasható).

 

Még több...

  • Bumberák Maja egy szép és sok változatban ismert, a magyar népmesekutatásban szinte emblematikus tündérmesét hozott a Folkstúdió adásába. Az Égitestszabadító mesetípus egyike a legtöbb változatban feljegyzett meséinknek. A benne megjelenő hőst gyakran Mezőszárnyasinak, Szépmezőszárnyának, Mezőszépszárnyának, illetve     Királyfia Kis Miklósnak vagy Hamupipőke királyfinak nevezik.
  • A hazai gyűjtött anyag alapján elmondható, hogy mesemondóink hagyományosan a mesemondást az ún. bevezető formulákkal (Hol volt, hol nem volt… Egyszer volt… stb.) kezdték. Maja egy újítással, egy folklorizmus-jelenségnek nevezhető mozzanattal kezdi a meséjét. A szép hosszú bevezető formula előtt furulyaszóval indít, amely a hagyományos paraszti vagy cigány mesélőknél sem volt a magyar nyelvterületen jellemző a régiségben, ám manapság bizonyos esetekben (pl. fesztiválon hallgatóság-csalogatónak, vagy nyüzsgő gyermekcsoportnál a figyelem megszerzéséért tett első lépésként) néhány mesemondó alkalmazza. Maja többször is furulyaszóval szakítja meg a mesemondás verbális fonalát, de mindig szituációba, a mese cselekményének kontextusába helyezve el a muzsikaszót (pl. mikor bátorságot gyűjtenek, muzsikálnak a három királyfiak, hogy vidámítsák szívüket...) Szerencsés választás ilyenkor egy népi hangszer - Maja egy hatlyukú pásztorfurulyát szólaltatott meg.
  • A mesék (Maja  meséje és annak kiinduló forrása) kapcsán elmondhatjuk, hogy Maja változatának és Fábián Ágostonné változatának cselekménye megegyezik, ám sok apróbb részletben, a terjedelemben, a nyelvezetben (annak rendje és módja szerint) számos különbséggel találkozhatunk. Márika néni meséjében 7, 9 és 11 fejű sárkányokat győz le a főhős, míg Maja meséjében 7, 14 és 24 fejű sárkányokkal találkozhatunk.  A sárkányok öreganyja Márika néni változatában a leányait ártó szándékkal a legények után küldi körtefa, szilvafa és folyóvíz képében, míg Maja meséjében csak ő maga ered a legények után. A történet végén Maja részletesebben festi le a mulatság, a lakodalom képét, s egy különleges (Duna, Tisza vize egy zsákban, ami végül kiszakad) záróformulával fejezi be a meséjét.

 

Kérdések a mesehallgatás utánra:

  • Ha meghallgattad az egész mesét, foglald össze röviden szóban: miről is szólt?
  • Ki, kik voltak a mese főbb szereplői?
  • Hogyan jellemeznéd őket? (külső-belső tulajdonságok)
  • Mit rabolnak el a sárkányok még a királykisasszonyokon kívül?
  • A magyar népmesékben fontos szám lehet a 3 és a 7. Találkoztál a mese során ezekkel a számokkal?
  • A mesében találkozhatsz egy olyan szereplővel, aki egy régi mesterség képviselője. Ő az, aki elnevezi a főhőst Mezőszárnyasinak. Emlékszel, mi a mesterség neve?
  • Tudod-e milyen tárgyak azok, amiket a mesében ez a kedves segítő, a mester használ? Ha igen, rajzold le őket: patkó, üllő, golyóbis!
  • Emlékszel, milyen fegyverrel harcolt Mezőszárnyasi?
  • Voltak-e olyan szavak a mesében, amelyeket nem ismertél?
  • Volt-e olyan szó vagy kifejezés, aminek az értelme nem derült ki a meséből?
  • Te milyen sárkányos mesét ismersz?
  • Ha tetszett, ha megjegyezted, próbáld meg újramesélni Te is!

E heti mese­mondónk: Bum­ber­ák Maja

Élőszóval, hangszerekkel kísérve mesélek, és járom a világot, hogy megosszak mindent, amit tapasztaltam és éreztem. A hagyományos mesemondás varázsát szeretném...

Mag­yar népmese – hagyományos mese­mondás

A képzés elméleti és gyakorlati része egymásra épülve biztosítja a hallgatóknak azokat az ismereteket, amelyekkel hagyományos népmesék szóbeli elmondására alkalmassá válnak.

Pedagógus
Akkreditált képzések
Népmese
Képzés

A hét mese­mondója: Pintér Zsolt

Pintér Zsolt turai mesemondó a Rábaköz szívében, Csornán nőtt fel, s már gyermekként megismerkedett a néphagyománnyal, a néptánccal, ami azóta...

Interested in other programmes?

Subscribe to our newsletter and be the first to hear about our events and training.