A boldogiak lakodalmi szokásában az 1900-as évek elejétől jelentős szerepet játszott a nagyméretű,
színes mézeskalácsokkal díszített felépítmény, az úgynevezett „Boldogi menyasszonykalács” vagy
„Boldogi cifrázott kalács”, amit a menyasszony keresztanyja készíttetett. Alapja a kb. 15–20 kg lisztből

Markó Judit, pedagógus, kézműves alkotó, népi játszóházi foglalkozásvezető vagyok. Bese Botond hangszerkészítő, népzenész, zenepedagógus férjemmel, három gyermekünkkel a Dunakanyarban, Gödön élünk. A népművészet több területén alkotok: a tojásírás mellett kerámiával, nemezeléssel foglalkozom. 

1978. június 11-én születtem Nagykanizsán. Családommal 1983-ban költöztünk Keszthelyre, ott nőttem fel. 2009-óta Budapesten élek. Édesapám műgyűjtőként és restaurátorként vezetett be a magyar néprajz világába. Öt éve kezdtem el foglalkozni fafaragással, azon belül a dunántúli pásztorművészettel. 2018-ban készítettem első faragott munkáimat, amikkel 2019-ben az Id.

A nemezkészítéssel gyermekkoromban, szülőföldemen, a Délvidéken ismerkedtem meg. Ebből a találkozásból fakadó művészi inspiráció végigkísérte magyarországi tanulmányaimat, majd új otthonra találva, Székelyföldön bontakozott ki.

Farkas Gábor vagyok, Békéscsaba mellett, Mezőmegyeren alkotok egy kis faluban. 1994 óta foglalkozom főzőedények készítésével. Szakács barátom mondta, hogy álmodd meg az ételt és ehhez csináld meg az edényt. Ő vezetett rá a főzés, a hőterjedés fizikájára. Sokszor vásárokban is főztem, ehhez kellett megálmodnom olyan főző alkalmatosságokat, amin főzni tudok.