Moldvai gyűjtések a Folklóradatbázisban

12:30-13:00

A Folklóradatbázis (folkloradatbazis.hu) a Hagyományok Háza által létrehozott és fenntartott informatikai rendszer, amely Pávai István tervei alapján készült. Célja, hogy dokumentálja, rendszerezze és internetes felületén kereshetővé téve bemutassa a magyarság és a vele együtt élő népek évszázadok alatt felhalmozott folklórtudását. A Folklóradatbázis nagy számban tartalmazza moldvai népzenei- és néptáncgyűjtések hang- és mozgóképfelvételeit is.

Élőszavas népmesemondás

16:20-16:50

Demeter Antalné Jánó Anna kivételes tehetséggel, művészi érzékkel megáldott moldvai csángó asszony volt, élete nagyobb részét Lészpeden élte le. Népdal- és balladaénekesként megkapta a Népművészet Mestere címet. Kallós Zoltán a mesei repertoárját a Világszárnya c. kötetben adta közre. Jánó Anna páratlan szépségű meséi a balladák zárt és feszes szerkezetét, a népdalok finom és érzékeny líraiságát hordozzák. E mesékből hangzik el válogatás szabad, improvizatív előadásban.

Szóbeli művészet és népi szemlélet, népi teológia és megélt vallásosság. Az Adattár értékei folklorisztikai szempontból

15:20-15:50

Az elődás a tág értelemben vett szóbeli művészet és a (hétköznapi) vallásgyakorlat mögött rejlő népi teológia kérdéseit érintve mutat rá a Tánczos Vilmos Adattár e témákhoz tartozó elemeire és értékeire. A szellemi néprajz és a nyelvészet határán álló, a műfajok keretein kívülre eső nyelvi formulák, hitbéli  jelenségek rendszerezése és értelmezése a folklorisztika és a vallási néprajzkutatás előtt álló feladat.

Eltérő nyelvfelfogások az etnográfiai kutatásban

14:30-15:00

A nyelvről a modernitás központjaiban kialakuló elképzelések – ideológiák – sok esetben jelentősen eltérnek attól a nyelvfelfogástól, amely e központokhoz képest periferikus helyzetben lévő beszélők körében él. Moldvai nyelvi korpuszok alapján mutatok rá arra, hogy a kétféle nyelvfelfogás megfigyelhető akár az etnográfus és „adatközlője” beszélgetésében is.

A moldvai magyar nyelvjárási korpusz az egyházzenész-népzenekutató szemével

14:00-14:30

Egy-egy ének (népdal, vallásos népének) vagy énekelt imádság lejegyzésekor nem csupán az ének szövegét és dallamát kell leírni, hanem a gyűjtés során felszínre jutott mindenféle információt az énekesről és az adott énekről, valamint a tájnyelvi sajátosságokat is illik rögzíteni. Tánczos Vilmos moldvai gyűjtése (rögzítve a teljes beszélgetést) és annak adatbázisa valami hasonlót tesz (dallamlejegyzés nélkül), csak nem az egyes énekekkel, hanem hosszabb-rövidebb gyűjtési egységekkel.

Archaizmus és innováció a moldvai magyar beszélők igeidő- és igemód-használatában

12:00-12:30

A moldvai magyar még őrzi az ómagyar nyelv öt igeidejét, és ezekkel olyan jelentéskülönbségeket is ki tud fejezni, melyeket a mai magyarban csak körülírással tudunk érzékeltetni. Nem ugyanazt jelenti például a Most indulának haza a gyermekek az eskolából és a Most indultak haza a gyermekek az eskolából. Az előbbi mondatban az is benne van, hogy saját szememmel láttam az eseményt. Az újítások serkentője a beszélők román másodnyelve.

Az ómagyar mondat darabkái moldvai magyar nyelvjárásokban

11:30-12:00

Az előadás néhány olyan nyelvi jelenségre villant fel példákat, amelyek a moldvai magyar nyelvjárások mondataiban jelen vannak, de a mai magyar köznyelvből hiányoznak. A korábbi nyelvállapotokban, elsősorban az ómagyar kor szövegeiben azonban megfigyelhetőek voltak a bemutatásra kerülő jelenségek. Az ómagyar korszak (896-1526) több fontos grammatikai változás időszaka volt, ezen változások egy része a korszakban lezajlott, mások sok variációt megengedve és lassú lecsengéssel mentek végbe a nyelvben.

Hogyan készült és mit tud a MoMa? Online kereshető moldvai magyar hangzó nyelvjárási szövegtár

10:40-11:10

A MoMa Korpusz több szempontból is egyedülálló a magyar nyelvjáráskutatás történetében: ez a legnagyobb hanggal összekapcsolt, spontán beszélgetéseket és kötött szövegeket is tartalmazó, a hangtani árnyalatokat tükröző fonetikai lejegyzéssel készült magyar nyelvjárási adattár. A szövegek normalizálása és alaktani címkézése révén a korpusz kereshetőség és kutathatóság szempontjából is példaértékű.

“Szerettem őköt úgy, ahogy kellett”: A csecsemő és gyermek ápolása és gyógyítása néphagyományunkban / Bernád Ilona

Bernád Ilona, szülésznő, néprajzkutató és természetgyógyász, emellett kíváló szakíró, újságíró. Szemléletében az egész emberrel foglalkozik. 

A természetgyógyászat mellett fő kutatási témája a gyermekáldás, életadás, természetes szülés-születés a néphagyományunkban.