A pityke a hagyományos viselet éke, fémből készült domború füles gomb, mely már a bronzkor óta díszíti a ruházatot. Anyagát és formai világát tekintve számos változata jelent meg.

Tájegységenként eltérő formában alakult a verbunk táncok szerkezeti felépítése szerte a Kárpát-medencében. Változatos formák jöttek létre az egyrészes – csoportos teljesen kötött formáktól a többrészes félig kötött – félig improvizatív táncalkotásig.

Molnár István, a posztumusz Kossuth-díjas koreográfus, táncművész, a sorsfordító párizsi bemutatóját követően a néptánckutatásnak szentelte az életét. A nevét viselő és általa megalkotott mozgásrendszer nemcsak a művészek bemelegítését szolgálja, de a technikai fejlesztésükben is úttörő jelentőséggel bír még napjainkban is.

A Hagyományok Háza víziójához és missziójához igazodva tevékenységeink nemzetközileg is kiterjednek, hangsúlyt fektetve a tudásmegosztásra, hálózatépítésre és folyamatos tanulásra.