Bar­csa Zsu­zsan­na: Nyak­ék szi­lágy­sá­gi hím­zés­min­ta nyo­mán

Nem hivatásos fiatal alkotó

 

2018-ban kerültem Szilágysomlyóra a Petőfi Sándor Program ösztöndíjával, zenét tanítani. Idén második évemet töltöttem el a Szilágyságban, mint Petőfi ösztöndíjas, s közben úgy alakult az életem, hogy 2020 októberében ide jövök férjhez, itt maradok a Szilágyságban. Még kiköltözésem előtt (2018 nyarán) elhatároztam, hogy nemcsak a népdalok, hanem a kézművesség terén is szeretnék a szilágysági magyar kultúrkincsekből újjáéleszteni minél többet, ezért kutatni kezdtem a hímzésminták között, s rengeteg gyönyörű párnahímzés mintára bukkantam. Azonban a sűrű munkaprogram miatt csúszott a kézműves tervem megvalósítása, ám a karantén időszaka, illetve a pályázati felhívás erősen motiváltak arra, hogy végre nekiveselkedjek, s régóta dédelgetett elképzelésemnek neki is álljak.

Célom, hogy a szilágysági magyar hímzésminták csodás világa ne csupán a szekrények mélyében, vagy a ritkán felütött könyvlapokon lapuljanak, hanem keljenek új életre! Jó lenne, ha a mindennapi életben is viselnénk, hordanánk a saját kultúránkat, illetve gyökereinket szimbolizáló motívumokat, illetve szeretném azt is elérni, hogy a szilágysági emberek ne csak legyintsenek az ilyen régi hímzésminták értékére, hanem jöjjön el az idő, hogy büszkén viseljék ezeket a motívumokat, akár egyedi szilágysági védjegyeket hordozó ékszer formájában.

barcsazsuzsanna

Pályamunkám beküldésével egyúttal elkezdtem haladni egy álmom megvalósítása felé is, hiszen a jövőben minél több szilágysági hímzésmintát szeretnék gyöngyékszerbe átültetni. Bízom benne, hogy sikerül majd minél több motívumot megmenteni, s új életre kelteni az által, hogy gyöngyékszereken megmutatom ezeket a kincseket. Szeretném, ha nemcsak a szilágysági, hanem a Kárpát-medence bármely részében élő, ékszert viselő nők körében népszerűvé válnának ezek a hagyományos motívumok.

Beküldött alkotásomban tehát egy szilágysági párnahímzés minta részletét használtam fel, s gyöngyszövés technikával készítettem egy nyakéket belőle. Úgy terveztem, hogy saját menyecske ruhámhoz is illő legyen a nyakék. Mivel a tulipán a kedvenc virágom, s mert a választott minta részlet szerintem jól szimbolizálja a szerelmes párok összetartozását, szerelmük virágzását, így került nyakékemre ez a csodálatos, a szilágysági magyar nép által kedvelt, Sarmaságon felgyűjtött párnavég minta egy részlete.

 

<< Vissza a többi pályázathoz

Ke­le­men Lász­ló Kos­suth-dí­jas

Kelemen László zeneszerző, folklorista, a Hagyományok Háza alapítója és címzetes főigazgatója a mai napon a nemzeti ünnep alkalmából a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetést, Kossuth-díjat vehetett át a hagyományos paraszti kultúra megőrzéséért, terjesztéséért kifejtett sok évtizedes művészi, tudományos és szervezési munkájának elismeréseként.

Le­gen­dás öl­tö­zé­kek: Re­gő­czy Krisz­ti­na kűr­ru­há­ja

A Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum legújabb tárlata, a Folk Fashion – Divat a folklór a népművészet és a divat időtálló kapcsolatára hívja fel a figyelmet. A kiállítás egyik különlegességeként Regőczy Krisztina olimpiai ezüstérmes, világbajnok műkorcsolyázó matyómintás övvel díszített kűrruhája is megtekinthető, amit 1976-ban viselt az olimpián, amelynek műsorán akkor szerepelt először a jégtánc.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!