Az újév küszöbén nem pusztán az idő múlását ünnepeljük, hanem az újjászületés lehetőségét is.
Az új esztendőt is Újévköszöntő gálával nyitja a Hagyományok Háza. Az intézmény főigazgatója, dr. Both Miklós elárulta, miért bír olyan nagy jelentőséggel ez a különleges, évről évre sokak által várt műsor, amely immár maga is hagyománnyá vált. Emellett azt is megtudhattuk, milyen nagy mérföldkövek ünneplésére készül a Hagyományok Háza és vele együtt a népi kultúrát sokféle módon, sokféle területen éltető közösség.
Mik voltak a 2025-ös kiemelkedő eseményei, és milyen hatásuk lesz 2026-ra?
2025-ben szinte minden hónap „csúcspont” volt. Januárban a Csárdásnap és a Szólótáncverseny jelezte, hogy erős az utánpótlás. Februárban megnyílt a Folk Fashion – Divat a folklór című kiállításunk, amely látványosan hidat vert a népművészet és a kortárs design között, a Magyar Állami Népi Együttes pedig sikeres kínai turnén mutatkozott be. Márciusban az intézmény alapítója, Kelemen László Kossuth-díja egész közösségünknek szóló elismerés; tavaszra a Közösségi Szőttes Konferencia és szakmai napok új együttműködéseket indítottak. Nyáron a Magyar Állami Népi Együttes évadhirdetése, a Ház új képzései, az erdélyi turné volt a központban, a Kapoli fafaragó és a Kis Jankó Bori hímzőpályázat pedig a mesterségbeli minőséget állították fókuszba. Szeptemberben újraélesztettük a klasszikussá vált Naplegendát; a Folk_ME konferencia a hagyomány–innováció tengelyt vitte tovább. Októberben a Kisfekete című divatbemutató és a Múzeumok Őszi Fesztiválja bizonyította, hogy a múzeumi és színpadi tartalom erősíti egymást. Novemberben a Magyar Állami Népi Együttes premierje, a Gyökerek és szárnyak – fiatal koreográfusok közös munkája – friss hanggal szólalt meg. A december országos Magyar Állami Népi Együttes-turnékkal, az Ünnepváró programokkal zárul és az Újévköszöntő gálával indul az újév. Mindez 2026-ra világos tanulság: nagy a közönségigény, stabil a szakmai bázis, a nemzetközi jelenlét és az utánpótlás pedig új projektekhez ad muníciót.
Milyen tervekkel léptek át a 2026-os jubileumi évbe?
Három évforduló ad keretet. Az első, hogy a Hagyományok Háza 25 éves: egész éves jubileumi sorozatot tervezünk – nagygála, kiállítás az intézménytörténetről, mesterek és alapítók köszöntése –, erős ifjúsági bevonással. Emellett a MÁNE 75 éves: egy reprezentatív, korszakokon átívelő előadás készül, amely tiszteletet ad Rábai Miklós és Tímár Sándor örökségének, miközben a mai alkotók – Mihályi Gábor és Pál István „Szalonna” – új hangsúlyokat tesznek. Kiemelten számítunk az egykori tagok közös színpadi jelenlétére. Végül, de nem utolsósorban Kallós Zoltán születésének 100. évfordulója lesz az év nagy ünnepe: tematikus koncert- és oktatási programokkal, határon túli partnerekkel – várhatóan a Kallós Alapítvánnyal és az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvánnyal – emlékezünk a gyűjtői és nevelői életműre. A jubileumok nem „számmisztika”: alkalmak, amelyekkel hálát adunk a közösségnek, és kijelöljük a következő évek szakmai irányait.
Mi a 2026-os Újévköszöntő műsor koncepciója és fő üzenete? Van-e benne valamilyen különlegesség, újdonság, amire felhívnád a leendő közönség figyelmét?
A 2026-os Újévköszöntő központi gondolata a „hármas misztérium”: születés, halál és újjászületés. A műsor az emberi lét határhelyzeteit és a megújulás spirituális tapasztalatát járja körül a karácsonyi és újévi rítusok motívumaiból építkezve. Az újév küszöbén nem pusztán az idő múlását ünnepeljük, hanem az újjászületés lehetőségét is: azt a pillanatot, amikor az emberi és az isteni, a földi és az örökkévaló érintkezik. A program kétrészes zenei–színházi ívben meséli el ezt az utat. Az első rész a születés és az életöröm világát idézi meg; a második rész az elmúlás és a feltámadás motívumait követi. A színpadon a Magyar Állami Népi Együttes táncosai és zenekara mellett fellép a Kárpátalja Néptáncegyüttes, a Debreceni Hajdú Táncegyüttes, az Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesület fiatal tehetségei, GOJMA-díjasok, Élő Parázs Program tagjai, valamint kalotaszegi hagyományőrző zenészek.A meghívott előadók között szerepel Navratil Andrea, Sőregi Anna, Versendi Kovács József és zenekara, továbbá a Hanu’ Cu Braga, a NOGABAND és a StEFREM. A rendező Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes Kossuth-díjas művészeti vezetője; a látványvilágot Árvai György, a jelmezeket Szűcs Edit, az animációkat Korai Zsolt jegyzi. A zenei szerkesztést magam készítem, hogy a különböző hagyományrétegek egymásra épülve rajzolják ki a mű spirituális és esztétikai ívét.
Miért fontos, hogy az Újévköszöntő hagyománya ne szakadjon meg?
Az Újévköszöntő jelentősége abban áll, hogy minden évben közös térbe hozza mindazokat, akik a hagyományos kultúra megőrzésén és megújításán dolgoznak – akár a Ház falain belül, akár azon kívül. A színpadon ilyenkor találkozik a kutatás, az alkotás és az előadás világa: hivatásos együttesek, hagyományőrzők és fiatal művészek egyaránt részt vesznek benne. Ez a találkozás teremti meg a folytonosságot – nem pusztán az esemény ismétlődése tartja életben, hanem az a közös igény, hogy évről évre új módon fogalmazzuk meg, mit jelent ma a hagyomány.
További részletek: https://hagyomanyokhaza.hu/hu/program/ujevkoszonto-2026
