Fó­kusz­ban a ko­re­og­rá­fu­sok: Mli­nár Pál és Ifj. Mli­nár Pál

A Mlinár család apraja-nagyját áthatja a néptánc szeretete és annak továbbadásának vágya, szakmai életútjuk kisebb kitérőkkel erősen Békéscsaba néptáncvilágához kötődik. Már az édesapa is a nagymúltú Balassi Táncegyüttesben ismerkedett gyerekként a néptánclépésekkel, ahol aztán öt gyereke is megfordult, és hogy a tánc nem csak afféle szülői kényszer volt, mi sem bizonyítja jobban, hogy négyen közülük később a Honvéd Táncegyüttes hivatásos táncművészei lettek. Pál és legidősebb fia, Palkó az alkotáson, a színpadon keresztül is fontosnak érzi megmutatni a Kárpát-medencei néptánckincset a közönségnek. Ami az apának a rácsodálkozás, az induló néptáncmozgalom magával ragadó sodrásába való belemerülés, az Palkónak már természetes közeg lett. A néptánc színpadon való megmutatása mindkettőjüknek fontos az utánpótlás nevelő tevékenység mellett, a folklór művek mellett a táncszínház, a kortárs művek létrehozása jelentős helyet foglalnak el az életművekben, az est során végigkövethetjük az elmúlt évtizedeket a néptánc színpadra állításától az egész estés néptánc-színházig.

Mlinár Pál
1951-ben született Békéscsabán, 1964-től lett a Balassi Táncegyüttes táncosa, majd Born Miklós asszisztense, akinek a hívására a tízéves Nógrád Táncegyüttesi vezetői munkát hagyta ott és lett 1990-től az együttes művészeti vezetője. Nevéhez fűződik az utánpótlást nevelő Hétpróbás Néptánciskola és a Rábai Ifjúsági Együttes megalakítása. Táncpedagógusi diplomát szerzett a Magyar Táncművészeti Főiskolán, néptánc tanszakon, valamint nevelőtanári diplomát a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. A folklórkoreográfiákon - Karikázó és bukós, Madocsai csárdásrondó, Umblatu cu turca stb. – túl kortársművek – Chapelinyi Károly, Firkák – és táncjátékok – Égig érő fa, A szerelem kertje – tartalmazzák munkásságát, amelyet számos szakmai fórumon elismertek, díjaztak. Alkalma volt a Jókai Színházzal közös produkciókban is közreműködni alkotóként. Örökös Aranysarkantyús táncos, a Népművészet Ifjú Mestere, Csokonai-díjas koreográfus. Pedagógusi munkájáért megkapta a Martin György Néptáncszövetség művészeti vezetői nívódíját. Több évtizedes oktató nevelő, hagyományápoló tevékenységét Békéscsaba város „Békéscsaba Kultúrájáért”, valamint „Békéscsabáért” kitüntetéssel ismerte el.
„Városi gyerekként a néptánccal való találkozásomat a színpadi koreográfiák jelentették. Az idők elteltével a tanulmányaim folyamán részese lehettem a mozgalomban zajló változásoknak. Megismerkedtem a hagyományőrzéssel és tapasztalatokat szerezhettem a hagyomány színpadra állításában. Ezt a Kárpát-medencei néptánc kincset el kell juttatni a jövő generációinak. Az oktatáson keresztül a hagyomány megismerését és annak gyakorlati alkalmazását, az alkotásokon keresztül felkelteni a közönség érdeklődését.” – vallja.

Ifj. Mlinár Pál
1982-ben született Salgótarjánban, Békéscsabán a Hétpróbás Néptánciskolában, majd a Balassi Táncegyüttesben ismerkedett meg a magyar néptánc csodálatos világával édesapjának köszönhetően. Az érettségi után a Novák Ferenc Tata által vezetett Honvéd Táncszínház táncosa lett. A Magyar Táncművészeti Főiskolán néptáncpedagógusi diplomát szerzett, majd későbbi feleségével Kanadába költöztek, a torontói Kodály Együttest vezették. 2007-ben költözött vissza Békéscsabára, ahol a Balassi Táncegyüttes tánckarvezetője, majd művészeti vezetője lett, valamint a Hétpróbás Néptánciskola tanáraként oktatta a magyar néptánc rejtelmeire gyerekek százait. A Balassi Táncegyüttes berkein belül táncszínházi produkciókat, mesedarabokat is koreografált és rendezett (Ládafia, Állat(i)mese, Ádámok és Évák...). Idővel egyre szorosabb kapcsolat alakult ki a Békéscsabai Jókai Színházzal, ahol sokszor koreografált különböző darabokban. 2020-ban lett az újonnan alakult Viharsarok Táncszínház művészeti vezetője, amely önálló, hivatásos társulatként a magyar néptánckultúra gondolatiságát és formavilágát a színházi életbe átemelve egy új, értékteremtő műfajt kíván létrehozni. „Örökös Aranysarkantyús táncos, koreográfusi és alkotói díjakat kapott a Szolnoki és a Nagykállói Kállai Kettős Néptáncfesztiválon.
„A színház mindig is fontos szerepet játszott életemben. Fontosnak tartom megmutatni, hogy a tánc hányféleképpen képes kifejezni az érzelmek sokszínűségét, hogyan tud történetet mesélni. Életem egyik legnagyobb álma vált valóra, amikor 2020-ban megalakulhatott a Viharsarok Táncszínház.” – vallja.

1. rész
Szabó Attila – Lovas Gábor – ifj. Mlinár Pál: 
Fehérlófia – varázsmese 

Előadja a Viharsarok Táncszínház

2. rész
Hrúz Dénes – Mlinár Pál: Karikázó és bukós
Paulik László – Mlinár Pál: Chapelényi Károly
Barbócz Sándor – Mlinár Pál: Umblatu cu Turca
Mlinár Pál: Táncoljatok Tük is!
Mlinár Pál: Madocsai csárdásrondó

Előadja a Balassi Táncegyüttes és a Hétpróbás Néptánciskola, kísér a Dűvő zenekar
Viselet: Mlinár Péter

Előadja: Viharsarok Táncszínház, Balassi Táncegyüttes, Hétpróbás Néptánciskola, kísér a Dűvő Zenekar

Az előadás után lehetőség nyílik az alkotókkal való beszélgetésre.
A beszélgetés moderátora: Orza Calin
A sorozat szerkesztője: Szögi Csaba

 

A program megvalósulását a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatta.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!