Cze­rovsz­ki An­tal me­sél: A sze­gény em­ber há­rom fia

Hogyan őrzi meg a szegény ember legkisebb fia apja szőlőjét három igen tüzes táltosparipától?  Hogyan segítenek neki ezután a paripák elnyerni a kényes királykisasszony kezét, aki mindenkit elutasított? Miért lesznek rá egyszerre irigyek bátyjai..? Aki kíváncsi...az most nem fog hamar megöregedni, hanem hallgassa, nézze a FolkStúdió adását. Czerovszki Antal egy bukovinai székely mesét hoz nekünk erre az alkalomra!

 

A FolkStúdió e heti adásában a bukovinai székelyek gazdag epikus néphagyományából következik egy mese. Czerovszki Antal forrása Fábián Ágostonné volt, ebben a kötetben: Sebestyén Ádám: Bukovinai székely népmesék I-IV. Szekszárd, 1981.

A szegény ember három fia a prózai népköltészeti alkotások közül a tündérmesék, vagy más néven varázsmesék nagy csoportjába tartozik. Itt a csodás esemény, a csodás tulajdonsággal bíró hős, az átváltozás, átváltozó segítő szereplő szinte kötelező tartalmi elem. (Lásd a Magyar Néprajzi Lexikont szócikkét)

A szegény ember három fia teljesen megfeleltethető az AaTh 530 (Az üveghegyi királykisasszony) elnevezésű mesetípusnak – amelynek néha a „Hampupipőke királyfi”, vagy „férfi Hamupipőke”-elnevezést is adnak,  és amelybe beékelődik az irigy fivérek bosszújának a motívuma, amely egyébként a női Hamupipőke-mesében (AaTh 510) található meg. Bővebben erről, a magyar változatokról, és a típus ókori Egyiptomig visszanyúló adatairól lásd a Magyar Néprajzi Lexikon szócikkét.

Népszerű mesekezdő epizóddal indítunk, sokaknak ismerős lehet, hogy egy kertet kell őrizni, mert éjjelente hívatlan látogatók érkeznek... Az Árgirus-mese (a Csongor és Tünde egyik forrása) is így kezdődik, és általában király az, akinek a kertjében csodálatos gyümölcsöt termő vagy éppen szalonnát termő különleges fa áll, és tündérek szállnak le oda minden éjszaka. Az Antal által hozott székely változatban viszont a nagy királyság egy egyszerű szegény emberének egyszerű, kicsike kis szőlőjét dézsmálja, pusztítja mindig valamilyen látogató, ezért kell a három fiúnak sorra próbát tennie az őrzéssel.

Abban is meglepetést hoz a mese, legalábbis előzetes ismereteinkhez, a legismertebb hasonló mesei történésekhez képest, hogy a legkisebb fiú segítője nem egy róka, nem is egy egér, hanem egy csúf  varangyos béka! Az ad tanácsot, a fiú így legyőzi a három paripát, és itt a mesetípus szerkezete, kettős eredete nyilvánvaló lesz, mert szinte új kalandsor kezdődik: a király lányának kezéért föl kell ugratni egy magas toronyba (több európai változatban üveghegyre), itt a paripák már nemcsak mint hátasok, hanem mint segítők is szerepelnek (a béka helyett), és irigy bátyjai ellenére a hős kiállja a próbát, elnyeri a királylány kezét.
 

Többet szeretnék tudni

Érdekel a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!