„Aki kézzel dolgozik, az kézműves, aki kézzel és ésszel, az mester, aki kézzel, ésszel és szívvel, az művész.”
Aquinói Szent Tamás
Akinek még II. Erzsébet is megcsodálta munkáit
1968-ban született Nagyváradon. Jelenleg Lajosmizsén él. A szíjgyártással, nyeregkészítéssel és a népi bőrművességgel az 1980-as évek végén kezdett el ismerkedni. A szakma szeretetét, alapjait és mesterfogásait apósától, Péter Lajos szíjgyártó mestertől tanulta, aki már sokadik generáción átívelő hagyományokat tanított neki.
Magyarországra 1990-ben települt át, és nem sokkal később kezdett el dolgozni apósa műhelyében. Ez a szakmai együttműködés azóta is töretlen. A településen és környékén a lovas hagyományok régmúltra tekintenek vissza. 1996-ban szíjgyártó-nyerges szakképesítést szerzett, ami után még nagyobb lendülettel vetette bele magát a munkába.
Főként lószerszámokat: (az egyszerű paraszti fogat felszerszámozásától, a csipkés, rézveretes, fonott sallangos, díszes magyar lószerszámon át, a fogathajtásban használt maraton lószerszámig), lovas felszereléseket: (hajtószárakat, fogat és lovagló kantárokat, nyergeket, nyeregtáskákat), bőrdíszműveket: (derékszíjakat, táskákat, vadász eszközöket, különböző tokokat, tartókat) készít marhabőrből.
Hagyományos díszítőelemeket használ, ugyanakkor szakmai kihívást jelentenek neki a modern, újszerű, akár egyéni elképzelések. Kreatív alkotóként folyamatosan munkálkodik a megújulás lehetőségein.
Tárgyait 1999-től zsűrizteti.
Alkotásai helyi, regionális és országos tárlatokon, múzeumokban szerepeltek kiállításokon. Továbbá hazai és nemzetközi lovas expókon, versenyeken, bajnokságokon, világbajnokságokon úgyszintén sikeresen szerepelt termékeivel. Egyik felejthetetlen élménye, 2003-ban „Windsor Horse Show”-hoz köthető, ahol személyesen II. Erzsébet brit királynő és férje Fülöp herceg is megcsodálta munkáit. A Lószerszámait a fogathajtó sportág hazai és külföldi versenyzői, bajnokai és világbajnokai is használják
