Gyön­gyö­ző élet

Az 5 éves Nyitott Műhely szeptemberi alkotója Dukát Judit gyöngyfűző Népi Iparművész

 

Farkas Réka   |    2020. szeptember 17.  |  Olvasási idő: 5 perc  |  Fotó: Szilárd Katalin

 

Mikor kezdtél el kézművességgel foglalkozni?

Én már 7-8 évesen leültem a varrógép mellé. A pedált még alig érte el a lábam. Nagyon tetszett ahogy anyukám varrogatott. A nagymamám is nagyon sokat varrt, az egész család kézimunkázott. Emődről származom, ami közel esik Mezőkövesdhez, közel a matyókhoz. Sok hímzett terítőnk volt, a mi családunkhoz is közel állt a kézművesség. Anyukám a helyi Házi Ipari Szövetkezet elnökeként tevékenykedett, alapvetően szabással és varrással foglalkoztak. A szakma legapróbb rejtelmeit tőle tanultam. Körülbelül 20 éve került a látószögembe a csipkekészítés. Nagyon érdekeltek mindig is ezek a különleges kézműves technikák. Az egyik barátnőm ide járt a Hagyományok Házába, ahol Kiszely Orsi tanította a csipkeverést. Én egy-egy órára beültem megfigyelőnek. A munka más irányba sodort, de a varrás mindig megmaradt az életemben hobbiként.

 

Dukát Judit

Mikor kezdted újra?

A gyöngyözéssel folytattam, amikor megszülettek a gyerekek. Nagyon hiányzott ez az aktív kikapcsolódás. Ez a technika szerelem volt első látásra: amikor kimenőm volt a gyerekek mellől, egyik körúti sétám során egy ékszeres bolt előtt bámészkodtam. Benéztem az üzletbe és láttam, hogy egy hölgy az asztalnál gyöngyöt fűz. Annyira megszerettem, hogy a következő héten már ott tanultam.

Ki volt a mestered, akinél elkezdted?

Szupper Krisztina népi iparművész gyöngyfűző. Heti rendszerességgel jártam hozzá. Először modern ékszereket készítettem. Később kezdtem csak el népi ékszereket fűzni és szereztem tudomást a Hagyományok Házáról és a zsűriztetési lehetőségekről. Ekkorra már megfűztem a sárközi ékszerek széles arzenálját: fürtös nyaksit, keresztbefűzött és csavarintós gyöngyöket, ékes és cakkos rojtos és a tájegységhez tartozó majd minden gyöngygallért. Ezután kaptam meg a népi iparművész címet.

Dukát Judit

A Hagyományok Házával mi volt az első kapcsolatod?

A Hagyományok Házában megszervezett OKJ-s csipkekészítő tanfolyam Nagy Vinczéné Marikával. Aztán itt ragadtam. Nem mentem vissza a multicéghez dolgozni. Előképzettségem olasz szakos nyelvtanár és külkereskedő. Váltottam, mert gyerekkorom óta mindig élt bennem a vágy, hogy a két kezemmel alkossak. Attól kezdve, hogy belekerültem a Hagyományok Háza vérkeringésébe, jött minden megállíthatatlanul. Bekapcsolódtam később a nemezelésbe is, Németh Beánál végeztem egy szakkörön. A Nyitott Műhely egyik belső projektjének köszönhetően kezdett érdekelni a bőr, és így elvégeztem el a bőr-nemezes továbbképzést is.

Dukát Judit

Hogyan kerültél a Nyitott Műhelybe?

Kriszti halála után kimaradt két évem. Nagyon megérintett, hogy mester nélkül maradtam. Tőle egy liberálisabb, szabadabb hozzáállást tanulhattam. Egy darabig inkább csipkéztem. Amikor újra erőt vettem magamon, behoztam zsűriztetni anyagokat. Itt Soltészné Máriával beszélgettünk arról, hogy szeretném magamat még tovább képezni és jobban be szeretnék kerülni a vérkeringésbe. Ő javasolta, hogy keresselek meg téged a Nyitott Műhelyben, mert itt nagyon jó műhelymunka folyik.

Dukát Judit

Mit szeretnél még tanulni?

Mindig úgy érzem, hogy van hova fejlődni. Szeretném, ha lennének elméleti képzések is.

Mit adott a neked a Nyitott Műhely?

Itt találtunk egymásra Torba Ildikóval, akivel a szűrrátétet és a gyöngyfűzést kapcsoltuk össze. A szűrrátét nagyon erősen népi technika, viszont nekünk sikerült egy szép ruhát alkotnunk, amin nagyon szépen simul egymáshoz a két műfaj. A „Kitettük a szűrét” pályázaton díjat is nyertünk vele, majd a 2020-as Kis fekete divatbemutatón is bemutattuk egy másik színváltozatát. Itt a sárközi cakkosrojtos és egy ékesrojtos technikáját használtam fel a szűrrátéthez.

Dukát Judit

Mik a további terveid?

A nemez nagyon a szívem csücske. Szívesen elvégezném az OKJ-s képzést is. Ha a gyöngyfűzésből lehetne oktatóit szerezni, arra is szívesen beiratkoznék. A Pest megyei régiós kiállításra bekerült most a kalotaszegi ihletésű fekete bársony öltözetem hímzett gyöngybetéttel. Ennek további három színváltozatán dolgozom.

 


Tovább interjúk, érdekességek 

Kapcsolódó oldalak

Mú­ze­u­mok Éj­sza­ká­ja a Ha­gyo­má­nyok Há­zá­ban

Az idén is megnyitja kapuit a Hagyományok Háza a Múzeumok Éjszakáján, ahol a múlt élménnyé válik, és a hagyomány új értelmet nyer. A Budai Vígadó épülete a padlásától a pincéjéig bebarangolhatóvá válik, az izgalmas házbejárást a Hagyományok Háza vezetői tartják. Akit inkább a kézművesség világa vonz, kipróbálhatja magát tésztagyúrásban vagy közösségi nemezelésben, míg az interaktív tárlatok az érzékszervek bevonásával kalauzolnak el a népi mesterségek világába. A hagyományos népzenei koncerten és táncházon felül a Magyar Állami Népi Együttes előadása - egy különleges divatbemutató - várja felejthetetlen pillanatokkal a zenei programok kedvelőit.

Sebő Fe­renc em­lé­ke­ze­te

„Sebő nem csak népzenéről beszélt, és táncokról. Hanem arról is, hogyan vihető át egy kulturális misszió – a Bartók és Kodály nemzedéke által kijelölt program – birodalmakon, háborúkon, vészkorszakon, diktatúrákon, konszolidációkon, rendszerváltásokon és piaci korszakokon, úgy, hogy közben hűséges maradjon ahhoz, amiért létrejött.” dr. Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatójának írása.

Meg­nyílt a Mint a for­rás­víz cí­mű ju­bi­le­u­mi ki­ál­lí­tás

A magyar néptáncművészet egyik legmeghatározóbb intézménye, a Magyar Állami Népi Együttes fennállásának 75. évfordulóját ünnepli. A jubileum alkalmából különleges, nagyszabású kiállítás nyílt Mint a forrásvíz - 75 éves a Magyar Állami Népi Együttes címmel a Hagyományok Háza épületében.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!