Ha­csi Pan­na me­sél: A há­rom tün­dér­na­rancs

Egy érdekes – török – mesei párhuzam

Mai mesénk tehát nemzetközileg ismert népmese-típuscsaládhoz tartozik. Itt csak egyetlen „rokon” mesét, egy a maga korában világhírű nyelvész, gyűjtő Kúnos Ignác által gyűjtött és fordított török mesét idézünk fel -  melyet ITT lehet olvasni.

A barcasági változat, amelyet Pannától megismerhetünk, igen közel áll ehhez a török változathoz.

Több magyar változattól eltérően Hacsi Panna meséje szoros párhuzamot mutat a török mese cselekményvázával. Nemcsak a cselekmény, a mesei epizódok, hanem a motívumok szintjén is: például az ördögök anyja, aki pozitív szereplő, mindkét mesében óriási, lábait hegyeken nyugtatja;  ő rejti el emberevő fiai elől a tündérekért (a törökben peri-kért) útnak indult királyfit – mégpedig egy hétköznapi tárggyá (pl. seprűvé) változtatva, és amikor fiai hazajönnek, ugyanúgy csitítja őket, hogy barátságosan bánjanak vele… A foguk közül (ember)húst piszkáló ördögök végül testvérükké fogadják az ember-fiút, és segítenek neki, így nem táltos paripán repülve, hanem az ördög (dev) segítségével szerzi meg a tündérlányokat rejtő növényeket.

De természetesen adódnak kisebb és nagyobb eltérések is.

A török mesében például három ördögasszony-testvérhez tér be a királyfi, azoknak 40, 60 és 80 fia van, Panna meséjében már a második ördögasszonynál célhoz ér, illetve az első ördöganyának 20, öreganyjának 39 ördögfia van… A barcasági mesében a tündérlány víz híján „porrá válik” és elszáll a levegőben, a törökben eltűnik… (a típus más variánsaiban, amikor a tündérlányok szomjan halnak, elfonnyadnak, a meggondolatlan királyfi kénytelen eltemetni, megsiratni őket).  A török mesében arab szolgáló, a csángó szövegben cigányassszony a mesei ellenfél. A tündérlányt a mese végkifejlete előtt gyámolító öregasszony Kúnos Ignácnál a hárembe bejáró tanítónő…stb.

A magyar népmesében néhol ugyanolyan drasztikusnak tűnő részleteket találunk, mint  a törökben: ilyen pl. hogy a tündérlány fejébe a gonosz asszony tűt szúr,  amitől az galambbá változik és elrepül.

Máshol finomodott a csángó mesemondó – vagy Hacsi Panna – változata: az ördögök pl. egyszerűen csak „húst” piszkálnak ki a foguk közül.  A három narancs-peri c. mesében kissé plasztikusabb a jelenet:

„…egyszerre csak betoppan a negyven ördög legény és kezdi mind: «Emberszagot érzek, anyó.»

«Ugyan, ugyan - csitítja őket az anyjok - mit keresne itt köztetek ember fia, vájkáljátok csak meg a fogatokat.»

Elővesznek egy-egy hasáb fát és a mint vájkálnak vele a foguk közt, az egyik egy czombot, a másik egy kart, ki fejet, ki meg mellet huz ki a foga közzül.”

 

Akit szívesen vállalkozna további összehasonlításra, a magyar népmesekincsen belül is, aki  szívesen összevetné a látott, a Hacsi Panna által újraalkotott mesét a mesetípus egy másik, ráadásul jelentősen eltérő variánsával, annak ajánljuk pl. A Világszép Nádszál kisasszony c. mesét Benedek Elek átírásában vagy ezt: A három tündérnarancs. Különleges magyar népmesék Urai Erika rajzaival. Enciklopédia Kiadó, Bp. 2007. c. gyűjteményt:

 

Mesemondás és tájnyelv

Hacsi Panna mesemondása jó példa arra, hogy ki-ki leginkább a saját nyelvén, nyelvjárásán tud hitelesen megszólalni. Mesemondónk szép, ízes magyar nyelven mesél, ha jól figyelünk, kihallhatjuk enyhén tájnyelvi beszédmódját, szóhasználatát. Néhány kiragadott példa: beszédbe egyeledett, gyere nálunk („gyere hozzánk”), tündérjány, kapackodjál;  az ördögfiú ezt kiáltja a királyfinak: No, nyisd ki a szemed, oszt kapd el a három narancsokat; (a királyfi) megpöccintette a kis bicskajával…

Ahogyan Agócs Gergely megfogalmazta a népi-előadóművészeti minősítő zsűrizési szempontrendszerében: a mai mesemondókat arra biztatjuk, hogy „...csakis abban az esetben mondjanak nyelvjárásban mesét, ha az a nyelvjárás a sajátjuk, vagy legalábbis az adott tájnyelvi környezetből származnak, tehát természetes módon képesek felidézni a szóban forgó nyelvjárás sajátos ízeit.”

 

Formulák

Népmeséink formai-szerkezeti jellegzetességei közé tartozik, hogy bizonyos állandósult szókapcsolatok, formulává összeállt mondatok ún. mesei sztereotípiákat alkotnak. Talán a legismertebbek a mesekezdő és mesezáró formulák, a legegyszerűbbeket („Egyszer volt, hol nem volt…” stb.) mindenki ismeri. Panna egy kevéssé ismert formulával kezdte a meséjét: „Egyszer volt, hol nem volt,  ott,  ahol a világ végét deszkával kerítik körbe, hogy a por ne lepje, volt egy király….”.

Hacsi Panna az immáron újraalkotott mesében végig igényes mesei nyelvezetet használ, szép hasonlatokat, fordulatokkal, hasonlatokal él. Kiragadott példák a szépség, a szerelem érzékeltetésére: „De ez olyan szép volt, hogy a királyfinak a szíve csak úgy belédobbant!”, „Szívemnek szép szerelme, lelkemnek fele!”

A befejezés sem szokványos, a mesemondó magát is beleszövi: (A királyfi) „...nagy lakodalmat csapott, azt a tündérlányt feleségül vette. Hát a lakodalomban én is ott voltam, kaptam is egy békacombot, hogy elhozzam nektek – de útközben odadtam egy macskának, úgyhogy nem hoztam semmit, csak ezt a mesét! Hát ez így vót, mese vót, amit tudtam, nektek mind elmondtam!”

Szár­nya­ló ze­nei öt­le­tek

Május 2-án ismét izgalmas zenei kísérletnek lehetünk szem- és fültanúi, a Hagyományok Háza Népzenei inkubátor programjában, ezúttal ugyanis három tehetséges és kreatív népzenész öltöztet új köntösbe egy közismert magyar népmesét, A szorgalmas és a rest leány történetét. A Cinka triót Paár Julcsi mentorálja.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!