Var­gá­né Mi­le Ka­ta­lin: Ma­da­ras ta­ka­ró

Hivatásos alkotó
Püspökladány

 

A Nagy-Sárrét közepén lakom, Sárrétudvariban dolgozom óvodapedagógusként. Két éve végeztem Nádudvaron népi nemezkészítőként, ahol olyan neves alkotókat nevezhettem mestereimnek, mint Vetró Mihály és Árvai Anikó. A madaras takaró abból az igényből, pontosabban hiányból fakadt, melyet a nappalim kanapéja fölötti falon tátongó üresség betöltésének vágya inspirált. Kellene oda egy takaró... Igen ám, de milyen legyen. Az ember lánya nem fog hozzá bármikor egy akármilyen takaróhoz, azt sok-sok gondolatfoszlány, ötlet, jó és rossz tapasztalat, sikeres nemeztárgyak, kevésbé sikeres, dicsekvésre, mutogatásra nem méltó próbálkozás előzi meg. Kellene, de mikor fogjak hozzá? Ha dolgozom, energiáim nagy része a gyerekek között szóródik szét, töltekezésképpen csodás dolog a nemezelés, de nem egy takaró készítése.

vargane

Aztán ennek is eljött az ideje: jött egy kényszerpihenő, online oktatás, otthoni lustálkodás, amikor is már nem bírtam tovább bámulni a falon éktelenkedő hatalmas űrt, egy belső kényszer által hajtva egy szép napsütéses reggelen elvonultam az imádott műhelyembe, ahol megszületett a Madaras takaró. A motívumait Dorogi Márton: Püspökladányi ácsmunkák, díszítések, cirádák című könyvében találtam, a madár egy citera, a kacskaringós motívum pedig egy régi parasztház gangjának fából faragott cirádás díszítése volt. Ezeket már csak össze kellett hangolni és kész volt a takaróterv, s nemsokára a takaró is. A könyv régóta porosodott a polcomon elfeledve, egy kedves ismerősöm juttatta eszembe - milyen véletlen! A gyúrásnál is akadt segítségem, hiszen, akinek vannak barátai, annak ripsz-ropsz elkészül a madaras takarója. Már csak azon gondolkodom, milyen jól mutatna a kanapén néhány madaras párna is. Na de, ami késik, nem múlik.

 

<< Vissza a többi pályázathoz

Sebő Fe­renc em­lé­ke­ze­te

„Sebő nem csak népzenéről beszélt, és táncokról. Hanem arról is, hogyan vihető át egy kulturális misszió – a Bartók és Kodály nemzedéke által kijelölt program – birodalmakon, háborúkon, vészkorszakon, diktatúrákon, konszolidációkon, rendszerváltásokon és piaci korszakokon, úgy, hogy közben hűséges maradjon ahhoz, amiért létrejött.” dr. Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatójának írása.

Mú­ze­u­mok Éj­sza­ká­ja a Ha­gyo­má­nyok Há­zá­ban

Az idén is megnyitja kapuit a Hagyományok Háza a Múzeumok Éjszakáján, ahol a múlt élménnyé válik, és a hagyomány új értelmet nyer. A Budai Vígadó épülete a padlásától a pincéjéig bebarangolhatóvá válik, az izgalmas házbejárást a Hagyományok Háza vezetői tartják. Akit inkább a kézművesség világa vonz, kipróbálhatja magát tésztagyúrásban vagy közösségi nemezelésben, míg az interaktív tárlatok az érzékszervek bevonásával kalauzolnak el a népi mesterségek világába. A hagyományos népzenei koncerten és táncházon felül a Magyar Állami Népi Együttes előadása - egy különleges divatbemutató - várja felejthetetlen pillanatokkal a zenei programok kedvelőit.

Meg­nyílt a Mint a for­rás­víz cí­mű ju­bi­le­u­mi ki­ál­lí­tás

A magyar néptáncművészet egyik legmeghatározóbb intézménye, a Magyar Állami Népi Együttes fennállásának 75. évfordulóját ünnepli. A jubileum alkalmából különleges, nagyszabású kiállítás nyílt Mint a forrásvíz - 75 éves a Magyar Állami Népi Együttes címmel a Hagyományok Háza épületében.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!