Var­gá­né Mi­le Ka­ta­lin: Ma­da­ras ta­ka­ró

Hivatásos alkotó
Püspökladány

 

A Nagy-Sárrét közepén lakom, Sárrétudvariban dolgozom óvodapedagógusként. Két éve végeztem Nádudvaron népi nemezkészítőként, ahol olyan neves alkotókat nevezhettem mestereimnek, mint Vetró Mihály és Árvai Anikó. A madaras takaró abból az igényből, pontosabban hiányból fakadt, melyet a nappalim kanapéja fölötti falon tátongó üresség betöltésének vágya inspirált. Kellene oda egy takaró... Igen ám, de milyen legyen. Az ember lánya nem fog hozzá bármikor egy akármilyen takaróhoz, azt sok-sok gondolatfoszlány, ötlet, jó és rossz tapasztalat, sikeres nemeztárgyak, kevésbé sikeres, dicsekvésre, mutogatásra nem méltó próbálkozás előzi meg. Kellene, de mikor fogjak hozzá? Ha dolgozom, energiáim nagy része a gyerekek között szóródik szét, töltekezésképpen csodás dolog a nemezelés, de nem egy takaró készítése.

vargane

Aztán ennek is eljött az ideje: jött egy kényszerpihenő, online oktatás, otthoni lustálkodás, amikor is már nem bírtam tovább bámulni a falon éktelenkedő hatalmas űrt, egy belső kényszer által hajtva egy szép napsütéses reggelen elvonultam az imádott műhelyembe, ahol megszületett a Madaras takaró. A motívumait Dorogi Márton: Püspökladányi ácsmunkák, díszítések, cirádák című könyvében találtam, a madár egy citera, a kacskaringós motívum pedig egy régi parasztház gangjának fából faragott cirádás díszítése volt. Ezeket már csak össze kellett hangolni és kész volt a takaróterv, s nemsokára a takaró is. A könyv régóta porosodott a polcomon elfeledve, egy kedves ismerősöm juttatta eszembe - milyen véletlen! A gyúrásnál is akadt segítségem, hiszen, akinek vannak barátai, annak ripsz-ropsz elkészül a madaras takarója. Már csak azon gondolkodom, milyen jól mutatna a kanapén néhány madaras párna is. Na de, ami késik, nem múlik.

 

<< Vissza a többi pályázathoz

Le­gen­dás öl­tö­zé­kek: Re­gő­czy Krisz­ti­na kűr­ru­há­ja

A Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum legújabb tárlata, a Folk Fashion – Divat a folklór a népművészet és a divat időtálló kapcsolatára hívja fel a figyelmet. A kiállítás egyik különlegességeként Regőczy Krisztina olimpiai ezüstérmes, világbajnok műkorcsolyázó matyómintás övvel díszített kűrruhája is megtekinthető, amit 1976-ban viselt az olimpián, amelynek műsorán akkor szerepelt először a jégtánc.

Ke­le­men Lász­ló Kos­suth-dí­jas

Kelemen László zeneszerző, folklorista, a Hagyományok Háza alapítója és címzetes főigazgatója a mai napon a nemzeti ünnep alkalmából a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetést, Kossuth-díjat vehetett át a hagyományos paraszti kultúra megőrzéséért, terjesztéséért kifejtett sok évtizedes művészi, tudományos és szervezési munkájának elismeréseként.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!