Szőll­ősi Szil­via: Ici­ri-pi­ci­ri

Nem hivatásos alkotó

 

2020 februárjában végeztem a Hagyományok Háza akkreditált nemezkészítő tanfolyamán. A tanfolyamon készítettünk egy nemez-babát. Én egy cirmos cicát készítettem, kis mellénykével. Itthon, a gyerekeimnek a cicáról Móricz Zsigmond Iciri-piciri című meséje jutott eszükbe. Ezért készítettem a cicának egy pár csizmát, a két kis ökröcskét, tököt és hátteret, amin a vers színhelyei, a házikó, erdő, kaszáló megjelennek. Móricz gyerekkorát a Felső-Tisza vidékén töltötte, így Nagydobosi sütőtök mintájára készítettem az öblös tököt (lapos, kívül szürkészöld, belül narancssárga, teteje homorú), amiben a két ökör is elfér (egyik szürkemarha mintájára), a képen lévő lakóházat pedig a 19. századi milotai lakóház (vályogfalú, nádtetős, fa tartószerkezetű) alapján. A török kortól jellemző felkunkorodó orrú csizmát piros bőrből, barna bőrtalppal varrtam.

szollosi

 

<< Vissza a többi pályázathoz

Le­gen­dás öl­tö­zé­kek: Re­gő­czy Krisz­ti­na kűr­ru­há­ja

A Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum legújabb tárlata, a Folk Fashion – Divat a folklór a népművészet és a divat időtálló kapcsolatára hívja fel a figyelmet. A kiállítás egyik különlegességeként Regőczy Krisztina olimpiai ezüstérmes, világbajnok műkorcsolyázó matyómintás övvel díszített kűrruhája is megtekinthető, amit 1976-ban viselt az olimpián, amelynek műsorán akkor szerepelt először a jégtánc.

Ke­le­men Lász­ló Kos­suth-dí­jas

Kelemen László zeneszerző, folklorista, a Hagyományok Háza alapítója és címzetes főigazgatója a mai napon a nemzeti ünnep alkalmából a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetést, Kossuth-díjat vehetett át a hagyományos paraszti kultúra megőrzéséért, terjesztéséért kifejtett sok évtizedes művészi, tudományos és szervezési munkájának elismeréseként.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!