Sza­bó An­na Ale­xand­ra: Szí­nes fo­na­tok Bu­da­pest­től Bog­ácsig

Nem hivatásos alkotó
Budapest

 

A magyarországi tárgyi néprajz tanulmányozását csak nemrég kezdtem el, és nagyon izgalmasnak találom a magyarországi kézműves hagyományokat. Amikor megláttam, hogy pályázatot hirdetett a Hagyományok Háza, éppen csak olvasgattam az oldalt. Nagyon megörültem neki, hiszen pont el akartam kezdeni egy újabb szőttest. Kezembe keveredett Lengyel Györgyi Néprajzi kézimunkák című könyve úgy hat évvel ezelőtt, és nagy becsben tartva őriztem a könyvespolcon. Két hónapja leszedtem, hogy inspirálódjak és a könyv borítóképe ismét teljesen elvarázsolt. A borítóképen a „bogácsi párna” látható. Engem ez inspirált a szőttesem kapcsán. A könyvben így elemzik ezt a csodás alkotást: Hullámvonalas inda fogja közre a nagy rózsákat. A virágok mellé rozmaringágas matyórózsák, láncöltéssel kivarrt, kedvesen megformált madárkák kerültek. Bogács Mezőkövesdtől 11 km-re északra található.

szaboanna

Az egyik legrégebbi hímzésfajta az országban, ami nagyjából 200 éves múltra tekint vissza. A motívumvilág tekintetében a leginkább jellemzők rá a szívrózsa, a cserfarózsa, a cipe (vagy cipő), a madarak, a matyórózsa, a bimbók, a körök és a macskafark. A matyó hímzés Mezőkövesd, Szentistván és Tard térségében terjedt el. A hímzésekhez rendszerint fekete klott vagy fehér vászonanyagot, gyapjú- és gyöngyfonalat használtak. Hajdan lepedőszélre és ingujjra varrták a motívumokat, méghozzá rendkívül gazdag színhasználattal, ezáltal piros, zöld, sárga, kék, fekete és lila színekkel, valamint ezek halványabb és élénkebb árnyalataival.

Ugyan kezdő vagyok a szövés terén, de szerencsére karantén alatt volt időm alkotni és átgondolni ezt az alkotást. A bogácsi párna színeire fókuszáltam majd beszereztem az ugyanolyan színű fésült gyapjúfonalakat és elkezdtem a stílusomhoz közel álló fali szőttest. Arra gondoltam, hogy ugyanolyan arányban igyekszem visszaadni a színeket mint az inspirációul szolgáló bogácsi párnán található. Gyapjúfonalakat szeretek használni leginkább. Ha nevet kellene adnom alkotásomnak, talán azt mondanám: „Színes fonatok Budapesttől – Bogácsig”.

Nagyon nagy öröm volt az alkotás minden pillanata.

Szeretek szőni, és remélem, ez látszik az alkotásomból.

 

<< Vissza a többi pályázathoz

 

Ran­gos dí­jat ka­pott Ke­le­men Lász­ló

Kallós Zoltán-díjat adományozott dr. Kelemen Lászlónak, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány elnökének az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. A díjat április 13-án vette át a budapesti Hagyományok Háza volt főigazgatója Kolozsvárott, a Protestáns Teológiai Intézetben. 

Érdekel a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!