Sza­bó An­na Ale­xand­ra: Szí­nes fo­na­tok Bu­da­pest­től Bog­ácsig

Nem hivatásos alkotó
Budapest

 

A magyarországi tárgyi néprajz tanulmányozását csak nemrég kezdtem el, és nagyon izgalmasnak találom a magyarországi kézműves hagyományokat. Amikor megláttam, hogy pályázatot hirdetett a Hagyományok Háza, éppen csak olvasgattam az oldalt. Nagyon megörültem neki, hiszen pont el akartam kezdeni egy újabb szőttest. Kezembe keveredett Lengyel Györgyi Néprajzi kézimunkák című könyve úgy hat évvel ezelőtt, és nagy becsben tartva őriztem a könyvespolcon. Két hónapja leszedtem, hogy inspirálódjak és a könyv borítóképe ismét teljesen elvarázsolt. A borítóképen a „bogácsi párna” látható. Engem ez inspirált a szőttesem kapcsán. A könyvben így elemzik ezt a csodás alkotást: Hullámvonalas inda fogja közre a nagy rózsákat. A virágok mellé rozmaringágas matyórózsák, láncöltéssel kivarrt, kedvesen megformált madárkák kerültek. Bogács Mezőkövesdtől 11 km-re északra található.

szaboanna

Az egyik legrégebbi hímzésfajta az országban, ami nagyjából 200 éves múltra tekint vissza. A motívumvilág tekintetében a leginkább jellemzők rá a szívrózsa, a cserfarózsa, a cipe (vagy cipő), a madarak, a matyórózsa, a bimbók, a körök és a macskafark. A matyó hímzés Mezőkövesd, Szentistván és Tard térségében terjedt el. A hímzésekhez rendszerint fekete klott vagy fehér vászonanyagot, gyapjú- és gyöngyfonalat használtak. Hajdan lepedőszélre és ingujjra varrták a motívumokat, méghozzá rendkívül gazdag színhasználattal, ezáltal piros, zöld, sárga, kék, fekete és lila színekkel, valamint ezek halványabb és élénkebb árnyalataival.

Ugyan kezdő vagyok a szövés terén, de szerencsére karantén alatt volt időm alkotni és átgondolni ezt az alkotást. A bogácsi párna színeire fókuszáltam majd beszereztem az ugyanolyan színű fésült gyapjúfonalakat és elkezdtem a stílusomhoz közel álló fali szőttest. Arra gondoltam, hogy ugyanolyan arányban igyekszem visszaadni a színeket mint az inspirációul szolgáló bogácsi párnán található. Gyapjúfonalakat szeretek használni leginkább. Ha nevet kellene adnom alkotásomnak, talán azt mondanám: „Színes fonatok Budapesttől – Bogácsig”.

Nagyon nagy öröm volt az alkotás minden pillanata.

Szeretek szőni, és remélem, ez látszik az alkotásomból.

 

<< Vissza a többi pályázathoz

 

Fecs­ke­haj­tó Fesz­ti­vál a Ha­gyo­má­nyok Há­zá­ban

A Hagyományok Háza Napok – Fecskehajtó Fesztivál keretében két napon át a nagyközönség előtt is kitárul a Hagyományok Háza: a Budai Vigadó termei mellett a Corvin tér és a Szilágyi Dezső tér is megtelik zenével, tánccal, kézművességgel, tudománnyal és családi programokkal.

To­vább szőtt örök­ség

2026. szeptember 11-én nyílik meg a XXIV. Országos Szőttespályázat kiállítása Hevesen, amely a Kárpát-medence népi szőtteshagyományából merítő kortárs alkotásokat mutatja be. A Hagyományok Háza, Heves Város Önkormányzata és a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet együttműködésében megvalósuló tárlat október 30-ig látogatható a Hevesi Művelődési és Közgyűjteményi Központban. A Hagyományok Háza, Heves Város Önkormányzata és a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet együttműködésében megvalósuló XXIV. Országos Szőttespályázat kiállítás ünnepélyes megnyitójára és díjátadójára szeptember 11-én 10.30-kor kerül sor a Hevesi Művelődési és Közgyűjteményi Központban, a tárlat pedig október 30-ig látogatható. A 2026-ban XXIV. alkalommal meghirdetett pályázatra 35 alkotó összesen 101 pályamunkát nyújtott be vászonszőttes, szőnyeg és öltözék kategóriában.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!