Rá­kó­czi Vi­rág: Ne­mez­ma­dár

Hivatásos alkotó

 

A két kis madárka etetője, „lakhelye” a Gébárti tónál készült az elmúlt évben. Ezek az első darabjaim és tudom, nem tökéletesek, mégis szeretem, kedves tárgyaknak tartom őket, melyekre öröm ránézni. Már régen szerettem volna két kismadarat nemezelni, hogy ezek legyenek az otthonaik.

Így született meg, a buzsáki mintakincsből merített bőrrátéttel díszített madárpár.

rakoczi

Számomra a karantén nem a kényszerű otthonlétről szól, ez a természetes jó. Legyen hát jó a madárkáknak is! Az itthon töltött idő lehetőséget ad arra, hogy belülről jövő, saját ritmusban végezzem a dolgaimat, nem az óra szerint, és azzal is megajándékoz, hogy nap mint nap hallgathatom  kerti barátaink dalát.

A madarak a szabadság jelképei is, és bár a karantén nekem nem a rabságot jelenti, biztosan vannak akiknek igen, hiszen nem vagyunk egyformák.

Hozza hát el a szabadságot nekik ez a két kismadár!

 

<< Vissza a többi pályázathoz

A csár­dás nyol­ca­dik örök­sé­günk!

2024. december 4-én, Paraguay fővárosában, Asunciónban az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottságának 19. ülésszakaszán egy újabb magyar kulturális kincs nyerte el a világ figyelmét és elismerését, ami ezennel már a nyolcadik örökségünk. 

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!