Mi­ha­ela Bor­tos: Tás­kák pénz­tár­cá­val

Nem hivatásos alkotó
Pusztina

 

Bortos Mihaela, két gyermekes anyuka vagyok, Pusztinán születtem, és itt élek 40 éve. Szövéssel foglalkozom, hobbiként csinálok táskákat, tarisznyákat, kisebb tárgyakat.

Pár éve ismerkedtem meg a pusztinai Magyar Ház programjaival és a hagyományőrző csoporttal, amelynek tagja vagyok. E programok keretén belül volt alkalmam megismerkedni a régi pusztinai énekekkel és táncokkal.

Kora gyermekkorom óta szívesen hordom a csángó viseletet. Még ismerek a faluban olyan asszonyokat, akik szövik a katrincár, a bernyécet.

mihaela

2016 áprilisában ismerkedtem meg a Székesfehérvári Kézműves Egyesület tagjaival, köztük dr. Gulyás Antalnéval (Ági nénivel), aki beavatott engem a szövés rejtelmeibe. Igaz, ezt már gyermekkoromban megtanultam édesanyámtól, csak már rég nem foglalkoztam vele. Ági néni javaslatára kezdtem dolgozni a kis szövőkereten. Megtetszett ez a munka, megbátorodtam. Beláttam, hogy a szövés manapság sem felesleges, hogy már nem csak azt kell csinálni, mint régen, hogy meg kell őrizni. Az utóbbi időben figyelmem még jobban a falunkban élő népi hagyományok felé fordult, amit nem is csak hagyománynak érzek, hanem a mi közös életünknek. Fontosnak tartom ezek megőrzését és átadását gyermekeinknek, a fiataloknak, hogy majd ők is továbbvigyék értékeinket. Arra törekszem, hogy felgyűjtsem a pusztinai motívumokat, azokat úgy alkalmazhassam, hogy ma is használhatók legyenek a kézi szövéssel készült tárgyainkon. Fontos, hogy megfeleljenek a hagyományoknak és egyben megfeleljenek a mai, modern kor követelményeinek is.

További tervem, hogy a gyapjúszövés lehetőségeit kibővítsem. Van más szövőszékem, szövök édesanyám és anyósom mellett, és megtanulom a vászonszövés rejtelmeit is, hogy a mi vászon mintáinkat is tudjam szőni. Úgy döntöttem, folytatom, és megpróbálok olyan tárgyakat szőni, amelyek különböző csángó mintákat tartalmaznak. A tarisznyákat a régi formában még ma is hordják az idősebb asszonyok, ha kimennek az udvarból.

E nehéz időszakban, amikor el vagyunk zárva a külvilágtól, nekem sokat segített, hogy szőhettem, így hasznosan teltek a napjaim és örül a lelkem, hogy valami szépet alkothattam.

 

<< Vissza a többi pályázathoz

Le­gen­dás öl­tö­zé­kek: Re­gő­czy Krisz­ti­na kűr­ru­há­ja

A Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum legújabb tárlata, a Folk Fashion – Divat a folklór a népművészet és a divat időtálló kapcsolatára hívja fel a figyelmet. A kiállítás egyik különlegességeként Regőczy Krisztina olimpiai ezüstérmes, világbajnok műkorcsolyázó matyómintás övvel díszített kűrruhája is megtekinthető, amit 1976-ban viselt az olimpián, amelynek műsorán akkor szerepelt először a jégtánc.

Ke­le­men Lász­ló Kos­suth-dí­jas

Kelemen László zeneszerző, folklorista, a Hagyományok Háza alapítója és címzetes főigazgatója a mai napon a nemzeti ünnep alkalmából a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetést, Kossuth-díjat vehetett át a hagyományos paraszti kultúra megőrzéséért, terjesztéséért kifejtett sok évtizedes művészi, tudományos és szervezési munkájának elismeréseként.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!