Mi­ha­ela Bor­tos: Tás­kák pénz­tár­cá­val

Nem hivatásos alkotó
Pusztina

 

Bortos Mihaela, két gyermekes anyuka vagyok, Pusztinán születtem, és itt élek 40 éve. Szövéssel foglalkozom, hobbiként csinálok táskákat, tarisznyákat, kisebb tárgyakat.

Pár éve ismerkedtem meg a pusztinai Magyar Ház programjaival és a hagyományőrző csoporttal, amelynek tagja vagyok. E programok keretén belül volt alkalmam megismerkedni a régi pusztinai énekekkel és táncokkal.

Kora gyermekkorom óta szívesen hordom a csángó viseletet. Még ismerek a faluban olyan asszonyokat, akik szövik a katrincár, a bernyécet.

mihaela

2016 áprilisában ismerkedtem meg a Székesfehérvári Kézműves Egyesület tagjaival, köztük dr. Gulyás Antalnéval (Ági nénivel), aki beavatott engem a szövés rejtelmeibe. Igaz, ezt már gyermekkoromban megtanultam édesanyámtól, csak már rég nem foglalkoztam vele. Ági néni javaslatára kezdtem dolgozni a kis szövőkereten. Megtetszett ez a munka, megbátorodtam. Beláttam, hogy a szövés manapság sem felesleges, hogy már nem csak azt kell csinálni, mint régen, hogy meg kell őrizni. Az utóbbi időben figyelmem még jobban a falunkban élő népi hagyományok felé fordult, amit nem is csak hagyománynak érzek, hanem a mi közös életünknek. Fontosnak tartom ezek megőrzését és átadását gyermekeinknek, a fiataloknak, hogy majd ők is továbbvigyék értékeinket. Arra törekszem, hogy felgyűjtsem a pusztinai motívumokat, azokat úgy alkalmazhassam, hogy ma is használhatók legyenek a kézi szövéssel készült tárgyainkon. Fontos, hogy megfeleljenek a hagyományoknak és egyben megfeleljenek a mai, modern kor követelményeinek is.

További tervem, hogy a gyapjúszövés lehetőségeit kibővítsem. Van más szövőszékem, szövök édesanyám és anyósom mellett, és megtanulom a vászonszövés rejtelmeit is, hogy a mi vászon mintáinkat is tudjam szőni. Úgy döntöttem, folytatom, és megpróbálok olyan tárgyakat szőni, amelyek különböző csángó mintákat tartalmaznak. A tarisznyákat a régi formában még ma is hordják az idősebb asszonyok, ha kimennek az udvarból.

E nehéz időszakban, amikor el vagyunk zárva a külvilágtól, nekem sokat segített, hogy szőhettem, így hasznosan teltek a napjaim és örül a lelkem, hogy valami szépet alkothattam.

 

<< Vissza a többi pályázathoz

Meg­nyílt a Mint a for­rás­víz cí­mű ju­bi­le­u­mi ki­ál­lí­tás

A magyar néptáncművészet egyik legmeghatározóbb intézménye, a Magyar Állami Népi Együttes fennállásának 75. évfordulóját ünnepli. A jubileum alkalmából különleges, nagyszabású kiállítás nyílt Mint a forrásvíz - 75 éves a Magyar Állami Népi Együttes címmel a Hagyományok Háza épületében.

Mú­ze­u­mok Éj­sza­ká­ja a Ha­gyo­má­nyok Há­zá­ban

Az idén is megnyitja kapuit a Hagyományok Háza a Múzeumok Éjszakáján, ahol a múlt élménnyé válik, és a hagyomány új értelmet nyer. A Budai Vígadó épülete a padlásától a pincéjéig bebarangolhatóvá válik, az izgalmas házbejárást a Hagyományok Háza vezetői tartják. Akit inkább a kézművesség világa vonz, kipróbálhatja magát tésztagyúrásban vagy közösségi nemezelésben, míg az interaktív tárlatok az érzékszervek bevonásával kalauzolnak el a népi mesterségek világába. A hagyományos népzenei koncerten és táncházon felül a Magyar Állami Népi Együttes előadása - egy különleges divatbemutató - várja felejthetetlen pillanatokkal a zenei programok kedvelőit.

Sebő Fe­renc em­lé­ke­ze­te

„Sebő nem csak népzenéről beszélt, és táncokról. Hanem arról is, hogyan vihető át egy kulturális misszió – a Bartók és Kodály nemzedéke által kijelölt program – birodalmakon, háborúkon, vészkorszakon, diktatúrákon, konszolidációkon, rendszerváltásokon és piaci korszakokon, úgy, hogy közben hűséges maradjon ahhoz, amiért létrejött.” dr. Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatójának írása.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!