Mi­ha­ela Bor­tos: Tás­kák pénz­tár­cá­val

Nem hivatásos alkotó
Pusztina

 

Bortos Mihaela, két gyermekes anyuka vagyok, Pusztinán születtem, és itt élek 40 éve. Szövéssel foglalkozom, hobbiként csinálok táskákat, tarisznyákat, kisebb tárgyakat.

Pár éve ismerkedtem meg a pusztinai Magyar Ház programjaival és a hagyományőrző csoporttal, amelynek tagja vagyok. E programok keretén belül volt alkalmam megismerkedni a régi pusztinai énekekkel és táncokkal.

Kora gyermekkorom óta szívesen hordom a csángó viseletet. Még ismerek a faluban olyan asszonyokat, akik szövik a katrincár, a bernyécet.

mihaela

2016 áprilisában ismerkedtem meg a Székesfehérvári Kézműves Egyesület tagjaival, köztük dr. Gulyás Antalnéval (Ági nénivel), aki beavatott engem a szövés rejtelmeibe. Igaz, ezt már gyermekkoromban megtanultam édesanyámtól, csak már rég nem foglalkoztam vele. Ági néni javaslatára kezdtem dolgozni a kis szövőkereten. Megtetszett ez a munka, megbátorodtam. Beláttam, hogy a szövés manapság sem felesleges, hogy már nem csak azt kell csinálni, mint régen, hogy meg kell őrizni. Az utóbbi időben figyelmem még jobban a falunkban élő népi hagyományok felé fordult, amit nem is csak hagyománynak érzek, hanem a mi közös életünknek. Fontosnak tartom ezek megőrzését és átadását gyermekeinknek, a fiataloknak, hogy majd ők is továbbvigyék értékeinket. Arra törekszem, hogy felgyűjtsem a pusztinai motívumokat, azokat úgy alkalmazhassam, hogy ma is használhatók legyenek a kézi szövéssel készült tárgyainkon. Fontos, hogy megfeleljenek a hagyományoknak és egyben megfeleljenek a mai, modern kor követelményeinek is.

További tervem, hogy a gyapjúszövés lehetőségeit kibővítsem. Van más szövőszékem, szövök édesanyám és anyósom mellett, és megtanulom a vászonszövés rejtelmeit is, hogy a mi vászon mintáinkat is tudjam szőni. Úgy döntöttem, folytatom, és megpróbálok olyan tárgyakat szőni, amelyek különböző csángó mintákat tartalmaznak. A tarisznyákat a régi formában még ma is hordják az idősebb asszonyok, ha kimennek az udvarból.

E nehéz időszakban, amikor el vagyunk zárva a külvilágtól, nekem sokat segített, hogy szőhettem, így hasznosan teltek a napjaim és örül a lelkem, hogy valami szépet alkothattam.

 

<< Vissza a többi pályázathoz

Szak­mai él­mény­nap egye­te­mis­ták­nak

A néphagyomány értékeiről, a hagyományközvetítés sajátos módszertanáról szól az idén harmadik alkalommal megvalósuló Szakmai (élmény)nap a Hagyományok Házában 2025. február 21-én, amelyen gyermekkultúra mesterszakos hallgatók vesznek részt. 

Új ki­ál­lí­tás nyílt Folk Fashi­on cí­men

A Hagyományok Háza - Magyar Népi Iparművészeti Múzeum Folk Fashion – Divat a folklór című egyedülálló kiállítása révén igazán közelről ismerhetjük meg a magyar népművészet és a divat különleges, időtálló kapcsolatát.

Új be­mu­ta­tó: Vissza a for­rá­sok­hoz!

Vissza a forrásokhoz! címmel népzenei gyökerű kompozíciókból rendez hangversenyt január 27-én a Hagyományok Háza. Bartók és Kodály darabjai mellett felcsendül Dr. Kelemen László Piros, fekete (Te Deum) című műve a Miskolci Szimfonikus Zenekar, a debreceni Kodály Kórus, Pál István Szalonna és Bandája és Pál Eszter népdalénekes tolmácsolásában, vezényel Cser Ádám. 

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!