Hivatásos alkotó
Püspökladány
Tősgyökeres püspökladányi vagyok. Ez az alföldi kisváros három tájegység: a Sárrét, a Hajdúság és a Hortobágy találkozásánál fekszik. Valaha nehezen járható lápos, vizes terület volt, olyannyira, hogy nemritkán csónakkal közlekedtek a település emberei. A vizek menti nádasok titokzatos világáról sok legenda született errefelé, melyeket Szűcs Sándor etnográfus, a „Sárrét tudósa”, a „Háromföld krónikása” gyűjtött csokorba. Ezek közül a legendák közül válogatok most a karantén időszak második felében, és azt tervezem, ha végre újra megnyithatom a játszóházam kapuit, a nagyobb gyerekeknek, esetleg érdeklődő felnőtteknek is mesélek sárréti legendákat, és mesélnek majd a nemezeim is...
Két kisszőnyegem készült el a pályázati határidő végéig, de fejben már itt vannak a következő, nemezbe kívánkozó, bennük tovább élő sárréti legendák is.
E vidék embereinek életét is átszőtték a hiedelmek sárkányokról, táltosokról, boszorkányokról. A sárrét leghíresebb táltosa bizonyos Csuba Ferenc volt, földöntúli képességekkel és erővel rendelkezett, még a szelet is meg tudta fordítani, messzeföldön ismertté mégis a csökmői sárkányhúzatás miatt vált a neve.
A kisszőnyeg vizes-szappanos nemezelési technikával készült, előnemezből kivágott, kaukázusi módszerrel. A széleit pedig előfonattal rajzolt minták kitöltésével, türkmén módszerrel készítettem.
A minta megtervezése után előnemezeket készítettem, majd a mintának megfelelően kivágtam és összeillesztettem a formákat, ezután gyapjúval töltöttem fel az üres részeket. Előfonattal „megrajzoltam” a szélének mintáit, amiket gyapjúval töltöttem ki.
Forróvizes-szappanos belocsolás következett ezután, amit hosszas simogatás követett, míg a szőnyeg olyan állagúra nemezelődött, hogy hengerre feltekerve már biztonságosan lehetett görgetni. Újabb forró vizes belocsolások után lepedőbe szorosan becsavarva készre gyúrtam a kisszőnyeget, kint a szabadban, fektetve szárítottam.
Szeretettel ajánlom a nemeztéma ihlette legendát megismerésre:
