Rend­ha­gyó iro­da­lom­óra A rest le­ány me­sé­jé­vel

A rest leány – egy mesetípus, sok szövegvariáns:

A népmesével foglalkozó néprajzkutatók a magyar és a nemzetközi népmesekincset is katalógusokban rendszerezték, a gyűjtött változatokból elvont cselekményvázak alapján. A feljegyzett, és nyomtatásban kiadott magyar népmesék száma több tízezernyi lehet. Az ebben való eligazodásra készült - két fontos előzmény után - a Magyar Népmesekatalógus (rövidítése MNK). Mintája az 1961-es nemzetközi Aarne-Thompson-féle katalógus (rövidítése AaTh) volt. Ezt 2004-ben az Aarne-Thompson- Uther-katalógus (rövidítése ATU) váltotta föl, többek között több mint 250 új típust bevezetve. Ezekre a katalógusokra, erre a rendszerezésre utalnak az ún. típusszámok, pl. az ATU 501-eshez sorolható a mi mesénk is, ez „A rest fonóasszony” típusa, angolul “The Three Old Spinning Women”. (Lásd még ITT és ITT)

A rest leány c. mesénk „rokonai”, variánsai közül néhányat ajánlunk most:

A Fábián Évike által mondott e heti mesénk Sebestyén Ádám néprajzi gyűjtéséből való, melyet Bukovinai székely népmesék I– IV. címmel a Tolna megyei Könyvtár adott ki (1979-1986.). Ennek egy 2009-es, átdolgozott kiadásában A három öregasszony (26. mese) ITT olvasható. (Akinek van kedve, hasonlítsa össze a valamikor gyűjtött és közreadott, és az Évike által frissen elmesélt változatot!) A három öregasszony eredetije pedig A három öreg nenő címen megtalálható itt: Kriza János Székely népköltési gyűjtemény 1956. Budapest, Magvető Kiadó, II. kötet (Mesék) 179-185.

Ajánljuk még ezeket is:

• A Lusta leány és A rest fonóasszony - megtalálhatóak itt: Dégh Linda: Kakasdi népmesék I-II.  Új Magyar Népköltési Gyűjtemény 1955-60. Budapest, Akadémiai Kiadó (I. kötet 35. mese és II. kötet 90. mese)
• A rossz fonó lány - megtalálható itt: Kriza János: A csókalányok. 1972. Budapest, Móra Kiadó, 84-89.
• A rest lány - megtalálható itt: Kosztyu Brigitta (szerk.:) A szabólegény macskája. Népmesék a Nyírségből. 2019.
• Pancimanci - megtalálható itt: Arany László: Magyar népmesék. 1979. Budapest, Móra Kiadó

Itt Pancimanci, a „kis ember” segít megfonni a fonalat, és a királylánynak jut eszébe segítségül hívni a három csúf koldusasszonyt, hogy „véletlenül” a királyfi szeme elé kerüljenek, mint a legtöbb változatban.  De Fábián Évikénél már a leány születésénél felbukkannak és keresztanyák lesznek a vénasszonyok, akik aztán később is segítenek elrendezni keresztlányuk sorsát.

Mesemondás – nyelvi nevelés - művelődés

Fábián Évike mesemondását azért is tartjuk példaértékűnek, mert megfigyelhetjük előadásain, hogyan lehet beépíteni egyéb oktatási-nevelési tartalmakat, az iskolai tananyagon kívüli, általános műveltségi elemeket is a mesébe, a mesemondás folyamatába.

• A mesemondás-mesehallgatás a szókincsbővítés, szinonimák megismerése és használata nemcsak szép és gazdag szókincset jelent, de hasznos is: néha egyik szó magyarázza a másikat – néha egyszerűen csak jó hallgatni a több majdnem ugyanazt jelentő kifejezést: „híre ment/bűze ment”, „szövőszék/osztováta”, „kujakom/öklöm” stb.
• A mesei nyelvezetben fel-feltűnnek olyan szavak, szókapcsolatok, kifejezések is, amelyek egy-egy hétköznapi, kopott, egyforma szavunkat vagy szófordulatunkat megeleveníthetik. Pl. a rest lány, aki az Arany László-féle változatban „igen rest”, aki „soha semmit se lendített a ház körül, hanem csak ült a padon a ház előtt, vagy pedig a faluba sétafikált előre-hátra”, az székelyesen megmondva egy „dologtalan, büdös dög”, „nem ura a dógoknak”.
• A mesehallgatás-feldolgozás a művelődéstörténeti gyakorlatok terepe is: gyakran szóba kerülnek például régi szokások, mesterségek, régi viseletdarabok – A rest leány-ban például a mese elején, ráhangolódásként a mai és régi, paraszti világban használatos öltözékekről és azok elkészítéséről beszélget a gyerekekkel Évike. A „butikos”, modern ruhát és az „igazi, régi, szövött rokolyát” állítja szembe, és részletesen elmondja-megérteti a gyerekekkel, hogy mindent (pendelyt-inget-gatyának valót) maguk szőttek-fontak-varrtak a lányok, asszonyok, ezért volt nagy szégyen „dologtalan, büdös dögnek” lenni.
• Mesemondónk részletezi, hogyan tanítaná dologra özvegy anyja a szép leányt. Mivel a szövés nem megy, akkor legalább főzni tanítaná – s ahogy ezt meséli Évike, a puliszka készítését is megismerhetik a hallgatók…
• Kiderül a meséből még olyan mentalitástörténeti kérdés is, hogy a párválasztás másképp volt régen, nem (mindig) a fiatalok választották egymást. Az anyák pedig így óvták a rest leánytól a házasulandó fiukat: „Minden anya mondta a fiának: El ne vidd a táncba, te! Nehogy szemet vess rea! Még akkéne, hogy idehozd nekünk, ilyen dologtalan, rest, büdös dögöt a házhoz!”

Javalsolt feladatok a mese feldolgozásához:

(Természetesen a pedagógus dolga eldönteni, bizonyos szempontokat csak „mankónak” kínál a mesehallgatáshoz a tanítványainak, vagy a konkrét feladatainkat vagy saját feladatait elküldi-e nekik, és azt „szorgalminak” adja, vagy visszaküldendő, ellenőrizhető, kijavítható feladatnak, akár a „Classroom”-rendszerbe beépítve.)

Inkább kisebbeknek (2-3 osztályosoknak)

• Ha meghallgattad az egész mesét, foglald össze röviden szóban: miről is szólt? Kik voltak a főszereplők? A szereplők felsorolásával felidézheted magadban a mese menetét! (özvegyasszony, rest leánya, három öregasszony, királyfi...)
• Hogyan jellemezte a mesében Évike a leányt? Milyen volt? (szép, de dologtalan, rest, „büdös dög”) Hogyan mondjuk ezt másképp?
• Hogyan jellemezte a mesében Évike a királyfit? (fáintos, ügyes, vitéz)
• Mit jelenthet ez: „bőgött, mint a borjadzó tehen”, "viszik a ládát ügyesen s viszik a leányt nagy büdösen", egy „szekerderék gyermek”, „bűze ment”? Mondd más szavakkal is!  
• Mi az a fonó? Milyen munkákat végeztek ott? Te milyen házi munkában szoktál otthon segíteni? Van kötelező otthoni feladatod? Meséld el!
• Mit jelentenek szerinted ezek a kifejezések: „meresztgeti a purecát” (csak ül, lustálkodik, kujakom (öklöm), rokolya (szoknya), vacsoracsillag (esthajnalcsillag, Vénusz)? Ha nem tudod, kérdezd meg szüleidet, nagyszüleidet, tanáraidat!
• Melyik étel neve szerepel a mesében? (puliszka) Ismered? Kóstoltad már? Édesen vagy sósan?  Keress egy recepted és készítsétek el otthon ebédre/vacsorára!
• Legalább hat viseletdarabot megnevez Évike a mesében. Melyek ezek? S melyik micsoda pontosan? (pendely, ing, gatya, rokolya, langszín pántlika, lájbi)
• Mit kellett, mit illett tudni egy leánynak a paraszti világban? Sorold fel azokat, amelyek ebben a mesében is szerepelnek!  (Főzni, varrni, hímezni, szőni, fonni…)
• Melyek a szövés és melyek a fonás eszközei? Ha lehet, keress róluk fotókat! (fonás: guzsaly, matolla, szövés: osztováta, lábító) Milyen eszközzel készül a hímzés?
• Rajzold le a kedvenc szereplődet vagy jelenetedet! (a rest leányt, valamelyik vénasszonyt, a királyfit, vagy amikor az özvegyasszony seprűvel hajtja a leányát stb.)

Inkább nagyobbaknak (5-6. osztályosoknak:)

• Ha meghallgattad az egész mesét, foglald össze röviden szóban: miről is szólt? Kik voltak a főszereplők? A szereplők felsorolásával felidézheted magadban a mese menetét! (özvegyasszony, rest leánya, három öregasszony, királyfi...)
• Hogyan jellemeznéd a mese főbb szereplőit? (külső-belső tulajdonságok)
• Melyik csillagot hívjuk vacsoracsillagnak? Vajon miért hívhatjuk így? (esthajnalcsillag, alkonycsillag; a Vénusz bolygó)
• Lesznek a mesében talán fura, népies, régies vagy ismeretlen szavak. Jegyezzétek le őket a mese hallgatása közben! Ha van rá lehetőségetek, hallgassátok meg újra a szóban forgó szövegrészletet! Ha nem tehetitek, kérdezzétek meg a szüleiteket, vagy nézzetek utána!
• A fura, népies szavakat és jelentésüket írjátok le, és rendezzétek szófajok szerint külön oszlopba!  (pl. főnevek: rokolya – szoknya, okuláré – szemüveg; melléknevek: pitán – ügyetlen, fáintos – szép, csinos; igék:   lódít – túloz, hazudik, kiguvad – kidülled , megszökte magát – felugrott, békukucsikálunk-bekukucskálunk, belesünk stb.)
• Mit jelentenek szerinted ez a kifejezések: „(az anyja) nem rakta a dologra”, „számát veszi” (=meggondolja) „bűze ment a leánykának”, „a leányka a nyakán marad”? Ha nem tudod, vagy nem derül ki a meséből, kérdezd meg szüleidet, nagyszüleidet!
• Hallottatok a fonóról, a közös munka helyszínéről. Mit csináltak a fiatalok, „hogy múlatták az időt, hogy ne legyen olyan unalmatos a munka”? (meséltek, énekeltek, játszadoztak, udvaroltak)
• Milyen rokonságra utaló kifejezések szerepelnek a mesében? Melyik mit jelent: ki a nannyó, a keresztanyó, a koma? Ismersz más családi/rokonsági viszonyt jelző kifejezéseket? Nevezz meg még ötöt!
• Rajzold le a kedvenc szereplődet vagy jelenetedet! (a rest leányt, valamelyik vénasszonyt, a királyfit, vagy amikor az özvegyasszony seprűvel hajtja a leányát stb.)
• Ha van kedved, hallgasd meg A rest leány egy változatát egy másik mesemondótól is:

(Ha van kedved, van kinek, meséld el Te magad is!)