Fá­bi­án Éva me­sél: A rest le­ány

A népmese eredetileg felnőtt műfaj volt, nem (nem elsősorban) gyermekek hallgatták, mint manapság. Ez, a szinte felnőtt, szép, de rest, lusta leányról szóló mesénk sem elsősorban a kisgyermekeknek volt érdekes, hanem a nagyobbaknak. Kovács Ágens mesekutató, rengeteg terepmunka, gyűjtési tapasztalat és hatalmas olvasott mesekincs birtokában így fogalmaz: „A bukovinai székely mesemondó asszonyok láthatólag kedvelik az ún. leányoktató meséket, melyek az eladó leányokat arra tanítják, hogyan kell viselkedniök, hogy ügyes, serény asszony váljon belőlük.” Fábián Évike azonban annyi nyelvi-műveltségi ismeretet sző bele, olyan aprólékosan magyarázza szóval, gesztusokkal, énekkel a népmesét és annak hátterét, hogy azt a 6-8-10 éves gyerekek is megértik, élvezettel hallgathatják.

 

Évike meséje „A rest fonóasszony” elnevezésű, sok nyelven megtalálható népmesetípus családjának egyik tagja. (a népmese-katalógusról bővebben a Néprajzi Lexikonban)

 

Aki tovább szeretne kutakodni a témában, és van kedve, ideje próbát tenni a figyelmes mesehallgatás-meseolvasás terén, szeretné összevetni a mese szerkezetbeli, tartalmi, motivikus, szóhasználati változatait, annak ajánljuk ezt a hat szövegvariánst:

  • A három öreg nenő - megtalálható itt: Kriza János: Székely népköltési gyűjtemény 1956. Budapest, Magvető Kiadó, II. kötet (Mesék) 179-185.
  • A rossz fonó lány - megtalálható itt: Kriza János: A csókalányok. 1972. Budapest, Móra Kiadó, 84-89. (Kormos István gondozta a szövegeket!)
  • Pancimanci - megtalálható itt: Arany László: Magyar népmesék. 1979. Budapest, Móra Kiadó
  • A három öregasszony - megtalálható itt: Bukovinai székely népmesék I. Fábián Ágostonné Márika meséi. 2009. Szekszárd (26. mese, 158. old.)
  • Lusta leány és A rest fonóasszony - megtalálhatóak itt: Dégh Linda: Kakasdi népmesék I-II.  Új Magyar Népköltési Gyűjtemény 1955-60. Budapest, Akadémiai Kiadó (I. kötet 35. mese és II. kötet 90. mese)
  • A rest lány - megtalálható itt: Kosztyu Brigitta (szerk.:) A szabólegény macskája. Népmesék a Nyírségből. 2019.

 

Ahogyan múlt heti mesénkben, úgy A rest leány-ban is fontos a szerkesztés, a mesei hármasság. Leglátványosabb a keresztanyának ajánlkozó három öregasszony felbukkanása a mese elején – és hármas szereplésük (ti., hogy a királyfit elborzassza a szövés-fonás „hatása”) a mese végén. (A meseszerkezetről lásd még a Néprajzi lexikon szócikkét)

Ti­ze­dik al­ka­lom­mal ad­ták át a Hal­mos Bé­la-dí­ja­kat

A nemzeti összetartozás napján, Halmos Béla születésnapján tizedik alkalommal adták át a Hagyományok Háza színháztermében a róla elnevezett vándordíjat és emlékérmet. Az idei évben a Halmos Béla-díjat Pusko Márton hegedűs nyerte el, míg a Halmos Béla emlékérmet Szűcs Sándor népzenész, közösségszervező vehette át. A rendezvény a Hagyományok Háza, a Hagyományok Háza Baráti Köre és a Petőfi Kulturális Ügynökség gondozásában működő Halmos Béla Programiroda közös szervezésében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.

Ta­nul­ha­tó ha­gyo­mány, él­he­tő hi­va­tás

Napjainkban, amikor a hagyományos tudás átadásának természetes útjai – a családi tradíciók, közösségi minták és élő példák – visszaszorulóban vannak, különösen fontos téma, hogy miként örökíthetők tovább a kézművesség, a népi előadóművészet és a népművészet értékei.

Meg­je­lent a Hor­go­si nép­da­lok

A Virágos kert a horgosi nagytemplom című kiadvány Horgos és a hozzá tartozó Királyhalom (Bački Vinogradi) magyar közösségeinek népdalhagyományát mutatja be. A szerzők, Németh István és Juhász Gyula a tudományos alaposságot, a forráskritikát és a közösségi hagyománytiszteletet példás egyensúlyban érvényesítették munkájukban. 

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!