Zsindelyné Tüdős Klára divatrajzai – Forrás: Pozsgainé Szabó Éva, Tüdős Klára hagyatékának a gondozója
Felhívás Tüdős Klára tervezte ruhák és kiegészítők,
valamint tárgyi és szellemi emlékek gyűjtésére
A Magyar Népi Iparművészeti Múzeum felhívást tesz közzé Tüdős Klára tárgyi és szellemi emlékeinek gyűjtésére. A felhívás célja, hogy Múzeumunk gyűjteményét gyarapítsuk, és egy kiállítással méltó emléket állítsunk a magyaros öltözködés nagyasszonyának, Zsindelyné Tüdős Klárának.
Lehet, hogy Önnél is rejlik a gardróbban egy ruha valamelyik felmenőtől, amit Tüdős Klára tervezett? Esetleg a nagymamáról van egy fotó, amin a híres Pántlika szalonból való ruhát visel? Szívesen látná saját hagyatékát egy kiállításon, esetleg a múzeumnak ajándékozná, hogy biztosan a legmegfelelőbb bánásmódban részesüljön az értékes darab, és megmaradjon az utókornak?
Tüdős Klára tervezte ruha – forrás: Tragor Ignác Múzeum, Vác
Ha nem is biztos benne, milyen kincs lapul Önnél, küldjön egy fotót vagy hozza be hozzánk a ruhát, ékszert, kiegészítőt, és mi megmondjuk, valóban Tüdős Klára tervezte-e.
Ha van Önnél olyan tárgy vagy emlék, amit szívesen megosztana a Múzeummal, kérjük az alábbi e-mail címen adja meg adatait, hogy fel tudjuk venni Önnel a kapcsolatot:
Czingel Szilvia
czingel.szilvia@hagyomanyokhaza.hu
+36 30 083 3977
Ki is volt Tüdős Klára?
Zsindelyné Tüdős Klára ruhatervei
Egy legendásan tehetséges, különös asszony: a Magyar Királyi Operaház kosztümtervezője, divattervező, népművészeti kutató, írónő. Az első magyar női filmrendező, az Országos Református Nőszövetség elnöke és az Új Magyar Asszony című lap alapítója.
1895-ben jómódú, református debreceni családba született. A debreceni református leánygimnázium, a Dóczi-intézet növendéke volt, majd Angliában és Svájcban is tanult az ambiciózus fiatal hölgy, s az Iparművészeti Főiskola után az Operaházban lett műhelyvezető, majd jelmeztervező. Az általa tervezett kosztümökben arattak nagy sikert Kodály Zoltán Háry Jánosának főszereplői.
Az 1936-ban a Belvárosban, a Kristóf téren Pántlika néven szalont nyitott, ahol tervezésében divatba hozta a paraszthímzéssel, szőttesekkel díszített ruhákat. Azt az elvet vallotta, hogy
„a ruha vagy anyagban, vagy vonalban vagy dekorációban legyen magyaros, de sohasem mindháromban egyszerre”.
Népi motívumokkal díszített, különleges darabjaival osztatlan sikert aratott itthon és külföldön egyaránt. Még Horthy Miklósné is megjelent az általa tervezett ruhákban. A főúri és a paraszti viseletet ötvöző kreációi a keresztény magyar úri középosztály lányai, asszonyai körében alapdarabnak számítottak, újdonságként pedig bizsukat is tervezett.
1933-tól Ferenczy Ferenc belügyminisztériumi titkár és Tüdős Klára nevéhez fűződött a Magyaros Öltözködési Mozgalom Országos Bizottságának létrejötte. Tervezői pályázataikra olyan ruhákat vártak, amelyek a magyar történelmi, illetve népviseleti formákat és díszítéseket egyeztette az akkori divattal, az iskolákban pedig a kézimunkaoktatás színvonalának emelése volt fő céljuk.
A korszak társasági lapjainak állandó szereplőjének számított, ruhái a Színházi Élet, a Film Színház Irodalom oldalain gyakran feltűntek.
A II. világháború idején a svéd misszióval együtt gyerekeket mentettek, és számos üldözöttnek adtak menedéket Istenhegyi úti villájukban.
További információ:
Magyar Népi Iparművészeti Múzeum vezetője
+36 30 083 3977
Kapcsolódó tartalom
