A Nép­mű­vé­sze­ti Egye­sü­le­tek Szö­vet­sé­ge ál­tal szer­ve­zett 40. Mes­ter­sé­gek Ün­ne­pe, 1. nap

Harthné Virág Katával, valamint a Hagyományok Háza jelenlegi hallgatóinak közreműködésével népi játszóház, melynek során a kézműves asztaloknál szitakötő készül gyékényből és csuhéból.

A Fabatka Porta népi játszótér egy kis családi vállalkozás, ahol a játékok formavilágát megálmodó pár célja a kezdetekben az volt, hogy saját gyermekeik érdeklődését felkeltse a természetes anyagok, magyar népi motívumok és hagyományok iránt. Az újabb és újabb ötletek, elkészült eszközök és lelkesítő visszajelzések hatására az évek alatt egy egész kis játszóudvar kerekedett a kezük alatt. A játékokra tekintve egyértelművé válik, hogy kedvenc viráguk a tulipán és sok régi használati tárgy kezd új életet általuk új funkcióval felruházva, például a hokedliből lett malomasztal vagy az eredeti piaci karos mérleg egyensúly-játékká alakítva. Szeretettel várnak minden kicsit és nagyot, aki szívesen próbára tenné ügyességét portájukon. Egy fabatkát megér!

Alma, szőlő, diócska…
Így szól majd a mondóka!

A Guliba Társulat műsorában három gyümölcs áll a középpontban. Az alma, a dió és a szőlő. Köréjük összegyűjtöttnépi mondókákkal és a tánckultúránk férfi táncaival színesítve egy vidám, gyerekekkel közösen eltöltött előadást láthat a kedves néző.

A Galga mente települései ugyanannyira egységes, mint amennyire különböző képet mutatnak a viseletük tekintetében is. A formák, díszek, anyagok sokszor szinte azonosak, de mégsem ugyanolyanok. A bemutatón olyan nyári templomi és táncba való viseleteket mutatunk be, melyeknek elemei összekötik és meg is különböztetik egymástól a Pesthez közeli bőszoknyás falvakat.

Csiki Virág vezetésével, valamint a Hagyományok Háza jelenlegi hallgatóinak közreműködésével népi játszóház, melynek során a kézműves asztaloknál ötös és hetes fonással kákakoszorú készül.

Nap volt édesanyám, Hold volt édesapám.
Kerek föld szült engem;
Szél táncra tanított, Nehéz kő megrontott;
Csont, hús meglágyított, Meg is nyomorított, Mikor megdagasztott.

A Vándormuzsikus járja az országot, világot, s jártában-keltében megpakolja utazóládáját mindenféle földi jóval, muzsikával, meseszóval. Hozzánk érkezvén bebocsátást kér, s mindezért persze cserébe megrakott ládájából előkerülnek hosszú vándorútja emlékei, jöttében-mentében szerzett történetei. Interaktív játékomban a közönség soraiból a legbátrabb „jóravaló” legényke segítségével, ravaszságával, no meg a lakodalmi kenyér morzsájával még az ördögöt is legyőzzük!

„Vándor vagyok én, víg dalt mondok én,
Hegyek, völgyek, csillagok közt vígan járok én…”

Ezen családi programunk célja, hogy a legfiatalabbak is igényes és hiteles tolmácsolásban ismerkedjenek meg a hagyományok mind szélesebb körével, aktívan (nem passzív befogadóként), tevékenyen vegyenek részt az élőzenés gyerektáncházban, oly módon, hogy a szórakozással egyenrangú legyen az ismeretterjesztés. Célunk elsősorban a tánc örömének fölfedezése, a táncos mozgáskincs alapjainak megtanítása, gazdag játékrepertoár kialakítása, az együttjátszás kulturált formájának megteremtése. Ebben a formában a szórakozás, a szabadidő tartalmas eltöltése és az ismeretterjesztés az adott életkornak megfelelő formában, tevékenységbe ágyazva, élvezetes formában jelenik meg. Egész tanévben, péntek délutánonként zajló Aprók tánca programunkból kapnak ízelítőt az ebben az órában hozzánk csatlakozók, kiváló foglalkozásvezetőink és zenészeink közreműködésében.

Ne higgyük azt, hogy a férfi viseletek nem változatosak, nem színesek és nem törődtek azzal viselőik vagy az őket öltöztető nők, hogy megfelelően díszes öltözetet vegyenek magukra a férfiak. Az bemutatón több Galga menti férfi viseletet is a közönség elé viszünk, hogy megcsodálhassák, mennyire sokszínű ez a vidék. Ugyan a férfiaké lesz a főszerep, de nem hiányozhatnak mellőlük a hozzá illő párjaik sem.

A trió muzsikájában a magyar nyelvterületen használt pengetős népi hangszerek találkoznak, amelyek már megszólaltatási módjukban is egy ősi elemet, a kifeszített húr pengetéssel való megszólaltatását mutatják be.
A megpendített húrok egy régi világba kalauzolnak minket, ahol megérezhetjük az apró falvakban élő népek zenéjének különleges hangzásvilágát. A népzenei repertoár több száz év alatt kifinomult motívumai találkoznak a XXI. században élő fiatalok tagok saját zenei világával és személyiségével.
Ez a találkozás egyedülálló zenei folyamatokat hoz létre, ahol a régi dallamokat alázattal és figyelmességgel gondolják újra, emelik a legnagyobb koncerttermek színpadára és teszik érthetőbbé közönségük számára.
Alexandra gondosan válogatott népdalszövegeinek félsorai egy életre elegendő mondanivalót hordoznak magukban, amik a mulatság, szerelem, bánat, nőiség témaköreit járják körül.
Bálint a tamburák különböző típusait szólaltatja meg, hangszere a magyar mellett a délszláv népzenei elemeket is beemeli a repertoárba. A koncertek különleges színfoltja, amikor a tamburák legősibb típusa, a szamica, Bálint énekhangjával kiegészülve mutatkozik be.
Zalán a legkeletibb magyar nyelvterület, a moldvai közösségek nélkülözhetetlen hangszerét, a kobozt szólaltatja meg. Kifinomult dallamjátékára, precíz kíséretére táncra indul a hallgatóság lába.

Zenekar tagjai:
Berta Alexandra-citera, ének
Csenki Zalán-koboz
Horváth Bálint- tambura, ének