A Nép­mű­vé­sze­ti Egye­sü­le­tek Szö­vet­sé­ge ál­tal szer­ve­zett 40. Mes­ter­sé­gek Ün­ne­pe, 3. nap

Pintér Piroska, a Hagyományok Háza szakoktatójának vezetésével, valamint a Hagyományok Háza jelenlegi hallgatóinak közreműködésével népi játszóház, melynek során a kézműves asztaloknál délelőtt szövött karkötő, délután madzagszövőn szövött kis szütyő készül.

A Fabatka Porta népi játszótér egy kis családi vállalkozás, ahol a játékok formavilágát megálmodó pár célja a kezdetekben az volt, hogy saját gyermekeik érdeklődését felkeltse a természetes anyagok, magyar népi motívumok és hagyományok iránt. Az újabb és újabb ötletek, elkészült eszközök és lelkesítő visszajelzések hatására az évek alatt egy egész kis játszóudvar kerekedett a kezük alatt. A játékokra tekintve egyértelművé válik, hogy kedvenc viráguk a tulipán és sok régi használati tárgy kezd új életet általuk új funkcióval felruházva, például a hokedliből lett malomasztal vagy az eredeti piaci karos mérleg egyensúly-játékká alakítva. Szeretettel várnak minden kicsit és nagyot, aki szívesen próbára tenné ügyességét portájukon. Egy fabatkát megér!

Valahol egy kopott, régi cirkuszi bőröndben apró mutatványosok rejtőznek! Ha nagyra nyitod a füled, és figyelmesen hallgatod, már hallhatod is, hogy éppen egy bolhányi zenekar hangol odabent, és készül az igazi varázslat, ami magával röpít! e a láda csak akkor nyílik ki, ha együtt mondjuk a varázsigét: Csiribú-csiribá, egy taps ide, egy dobbantás oda – és máris életre kel a Bolhacirkusz! Nem csalás, nem ámítás, érkezik Paár Julcsi legújabb, családoknak szóló világzenei varázslata a Bolhacirkusz! Fülbemászó dallamok, magával ragadó ritmusok, izgalmas zenei kalandok és felhőtlen kikapcsolódás vár kicsikre és nagyokra egyaránt! Gyertek, és nyissuk ki együtt a bőröndöt – mert a Bolhacirkusz csak Rátok vár!

Közreműködnek:
Paár Julcsi - ének
Csiki Gergely - tánc
Szakál Tamás - ének, hegedű
Szabó Dániel - cimbalom
Könczei Bálint - brácsa, harmonika
Bognár András - nagybőgő, gardon

Mit árult el egy viselet viselőjéről? Mikor és miért változott meg egy nő öltözete? Mit jelentett a keszkenő, és miért volt olyan különleges az a néhány alkalom, amikor nem került a fejre?
Az előadás az ajaki női viselet segítségével követi végig a női életút legfontosabb állomásait a hajadon lánykortól az időskorig. A bemutatott viseletek – lány, menyasszony, fiatalasszony és idős asszony – nem csupán az öltözködés változásait mutatják meg, hanem azokat az életfordulókat is, amelyek a közösség szemében meghatározták egy nő helyét és szerepét.
Ajak viseletkultúrájának egyik különlegessége a keszkenő kiemelt szerepe. A női fejviselet nem csupán öltözékkiegészítő volt, hanem a kor, a családi állapot és a közösségi hovatartozás fontos jelzője. Éppen ezért különös jelentőséggel bírt az a két életszakasz, amikor a nők ünnepi alkalmakkor fedetlen fővel jelenhettek meg: a hajadon lánykor és a menyasszonyság időszaka.
Az előadás bemutatja, miként tükröződtek a női életút állomásai a viseletben, és hogyan vált a ruházat a közösségi identitás egyik legfontosabb kifejezőeszközévé.

Bábokkal való játék szerelemről, házasulásról, ördögi csalárdságról. Egy legény az anyai tiltás ellenére világnak indul, hogy feleséget találjon a maga számára. Útközben át kell kelnie egy hídon, ami természetesen az ördögé… s ez mivel jár? Többek között 9 kérdés terhével, mely élet és halál közé tesz sorsot és jövendőt.

Ezen családi programunk célja, hogy a legfiatalabbak is igényes és hiteles tolmácsolásban ismerkedjenek meg a hagyományok mind szélesebb körével, aktívan (nem passzív befogadóként), tevékenyen vegyenek részt az élőzenés gyerektáncházban, oly módon, hogy a szórakozással egyenrangú legyen az ismeretterjesztés. Célunk elsősorban a tánc örömének fölfedezése, a táncos mozgáskincs alapjainak megtanítása, gazdag játékrepertoár kialakítása, az együttjátszás kulturált formájának megteremtése. Ebben a formában a szórakozás, a szabadidő tartalmas eltöltése és az ismeretterjesztés az adott életkornak megfelelő formában, tevékenységbe ágyazva, élvezetes formában jelenik meg. Egész tanévben, péntek délutánonként zajló Aprók tánca programunkból kapnak ízelítőt az ebben az órában hozzánk csatlakozók, kiváló foglalkozásvezetőink és zenészeink közreműködésében.

A viseletek sokkal többet jelentenek szépen hímzett ruhadaraboknál: történeteket, emberi sorsokat és közösségi emlékezetet hordoznak. Az előadás a Felső-Tisza-vidék – a Nyírség, a Rétköz, Szatmár és a Nyíri Mezőség – gazdag viseletkultúrájába enged bepillantást, bemutatva a tájegység sokszínű hagyományait, különleges darabjait és a mögöttük rejlő világot.
A térség viseleteinek kutatása során ugyanakkor egy különleges kihívással is szembesülünk: számos településen mára csak töredékesen maradtak fenn eredeti viseletdarabok, így sok esetben inkább a közösségi emlékezetre, fényképekre, visszaemlékezésekre és néprajzi forrásokra támaszkodhatunk. Éppen ezért a mai viseletek megőrzésében és bemutatásában kiemelt szerepet kap a rekonstrukció, vagy talán még inkább az újraalkotás folyamata, amelynek célja nem csupán egy ruhadarab lemásolása, hanem egy eltűnőben lévő kulturális örökség hiteles megidézése.
A több évtizedes gyűjtői és kutatói munka során megismert történetek segítségével a viseletek nem csupán tárgyakként, hanem élő kulturális örökségként elevenednek meg a közönség előtt.

A 2015-ben, Békéscsabán alakult Talléros Együttes fő célja, hogy a magyar nyelvterületek népzenéit a lehető legautentikusabb módon szólaltassa meg. Ebben kiemelt szerepet kap a Békés megyei nemzetiségek zenei világának feltárása, elsajátítása. A zenekar mindemellett nem zárkózik el a népzenére ható műfajoktól sem. Javarészt táncosok zenei szolgálata, táncház, illetve a koncertezés jelentik fő tevékenységeiket.
2021-es Halmos Béla Országos Népzenei Találkozó felnőtt kategóriájában Kiemelt Nívódíjat értek el.

Tagok:
Földesi Márton – hegedű
Juhász András – hegedű
Erőss Barnabás – brácsa
Valjer András – nagybőgő