Kézműves-foglalkozások, népi bábszínház, ölbeli játékok, gyerektánctanítás és koncertek, kiadványárusítás, valamint a Fabatka Porta népi játszóteres várja az idelátogatókat.
A Mesterségek Ünnepén a Hagyományok Háza programkínálatában is a népi kézművesség szerepel kiemelt helyen, hiszen az udvarunkba érkezőket egész napos népi játszóház várja. A kézműves asztaloknál az intézmény kiváló szakoktatóinak vezetésével és képzéseinkre járó jelenlegi és egykori hallgatóinak közreműködésével és segítségével a rendezvény idei kiemelt témájához a népviseletekhez és népi ékszerekhez kapcsolódó tárgykészítésre van lehetőség 10-19 óra között. Kákafonatos koszorú, nemezelt fülbevaló, nyaklánc és karkötő, szövött karkötő, madzagszövőn szövött kis szütyő, fűzvesszőből szélforgó és tölcsér készíthetők.
Mindezek mellett mind a négy nap 13 órától 14 óráig, majd 17 órától 17 óra 30 között a népviselet gazdagsága tárul szemünk elé, hiszen izgalmas viseletbemutatókat láthatunk és csodálhatjuk meg népi kultúránk sokszínűségét.
A programot családi mesekoncert, népi bábszínház, gyerektáncház, népzenei koncert, énektanítással és hangszerbemutatóval teszi változatossá.
Részletes napi programok
Kovács Zoltán vezetésével népi játszóház
Kovács Zoltán, a Hagyományok Háza szakoktatójának vezetésével, valamint a Hagyományok Háza jelenlegi hallgatóinak közreműködésével népi játszóház, melynek során a kézműves asztaloknál vesszőből fonott tölcsér és szélforgó készül.
Fabatka porta népi játszótér
A Fabatka Porta népi játszótér egy kis családi vállalkozás, ahol a játékok formavilágát megálmodó pár célja a kezdetekben az volt, hogy saját gyermekeik érdeklődését felkeltse a természetes anyagok, magyar népi motívumok és hagyományok iránt. Az újabb és újabb ötletek, elkészült eszközök és lelkesítő visszajelzések hatására az évek alatt egy egész kis játszóudvar kerekedett a kezük alatt. A játékokra tekintve egyértelművé válik, hogy kedvenc viráguk a tulipán és sok régi használati tárgy kezd új életet általuk új funkcióval felruházva, például a hokedliből lett malomasztal vagy az eredeti piaci karos mérleg egyensúly-játékká alakítva. Szeretettel várnak minden kicsit és nagyot, aki szívesen próbára tenné ügyességét portájukon. Egy fabatkát megér!
Trucka Pacur zenekar Szent György és a majdnem sárkány című mesés interaktív gyerekkoncert
Szent György legendáját majd mindenki ismeri, de vajon mi történt éppen csak egy faluval arrébb? Ott is volt sárkány? Vagy ott csak majdnem volt sárkány? Esetleg majdnem sárkány volt? És oda is ellovagolt Szent György? vagy oda valaki egészen más érkezett, tulajdonképpen teljesen más indokból? És mi köze ehhez egy űrpilótának, egy csősznek, a hortobágyi kocsmárosnének és egy sportos papagájnak? Megtudhatja mindenki a Trucka Pacur “Szent György és a majdnem sárkány” című interaktív mesekoncertjéből. Az előadásban elhangzó dalok Havasi Attila költő megzenésített versei. És ahogy a felhasznált versek kivételes formaérzékről adnak számot, a Trucka Pacur is szabadon nyúl a különböző népek zenéitől kezdve a bluegrasson és blueson át, gyakorlatilag bármihez, ami a szövegeket méltón emeli dallá. Korhatár nélkül végigkacarázható az előadás!
Előadók:
Németh Veronika - bőgő
Katona Dávid - mandolin, furulya, vokál,
Róka Bálint - koboz, vokál
Tóth Olivér Artúr - koboz, bendzsó, saz, ének
Meglátnátok a palotai babám ...! címmel viseletbemutató kis alsótól a slingelt kendőig a Rákospalotai Örökségünk Egyesület jóvoltából
Ha ma végigmegyünk a XV. kerületben a Fő úton, nehéz elképzelni, hogy száz éve ugyanitt még sokszoknyás, kendős asszonyok cipelték a kosaraikat, miközben lovaskocsik mentek el mellettük. A Rákospalotai Örökségünk Egyesület Rákospalota régi hagyományait gyűjti és varázsolja élővé, legyen szó akár népviseletről, ünnepekről, mint a szüreti felvonulás, vagy olyan szokásokról, mint a komarétes készítése.
Az idei viseletbemutató újra végig vezeti az érdeklődőket a hétköznapi viselettől a lakodalmon át az alkalmi viseletekig. Nagy hangsúlyt kap a slingelés, ami nem csak a látványos ruhadarabok, hanem az alsó ruházat dísze is volt. Megmutatjuk kisingjeinket, slingelt alsószoknyáinkat, a slingelt inget, slingelt kendőt és a legények slingelt bő ujjú ingét és bőgatyáját is. Az alkalmi viseleteken keresztül újra megmutatjuk őseink változatos és mindig jelentőség teljes öltözködési szokásait.
A Rákospalota Örökségünk Egyesületet egy baráti társaság alapította, mindnyájan erős palotai gyökerekkel rendelkezünk. Mivel a családjaink több generáció óta élnek Palotán, beleszülettünk ezekbe a hagyományokba. Láttuk nagyszüleinket földművelés közben, de azt is, hogyan viselik ünnepek alkalmával a díszes ruhákat, hogyan fonták a hajukat, hogyan vágtak disznót, és hogy sütöttek rétest vagy kalácsot.
Az Egyesületben mindenki önkéntesként, társadalmi munkában vesz részt, töretlen lelkesedéssel. Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink is megtanulják tőlünk mindazt, amit mi őseinktől örököltünk.
Écsi Gyöngyi: Az élet vize - bábszínházi előadás
Palóc népmese Jankó királyfiról és Tündérszép Ilonáról és arról, hogy mennyi bölcs döntést kell hozni ahhoz, hogy az emberfia belekóstolhasson az élet vizébe.
Az élet és a halál vize” c. mesét a gömöri Hangonyban mondta el Szilágyi Gusztáv. Az előadásban ötvöződik a bábjátékos-népdalénekes-mesemondó szerep. A kovácsoltvas díszlet, kendők, kesztyűbábok, maszkok segítségével az ősi magyar mitológiai világképben rajzolódnak ki a mese körvonalai. A tájegységhez tartozó nyelvjárás, népdalok és mondókák a mai paraszti gondolkodásmódot tükrözik, de magukban rejtik az ősi bájolás és rejtőzés elemeit is.
A mese felajánlja a közreműködést gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt.
Aprók tánca ölbéli játékok, tánctanítás kicsiknek és nagyobbaknak Szerényi Andreával, muzsikál: Gundy Kristóf és Czirók Tamás
Ezen családi programunk célja, hogy a legfiatalabbak is igényes és hiteles tolmácsolásban ismerkedjenek meg a hagyományok mind szélesebb körével, aktívan (nem passzív befogadóként), tevékenyen vegyenek részt az élőzenés gyerektáncházban, oly módon, hogy a szórakozással egyenrangú legyen az ismeretterjesztés. Célunk elsősorban a tánc örömének fölfedezése, a táncos mozgáskincs alapjainak megtanítása, gazdag játékrepertoár kialakítása, az együttjátszás kulturált formájának megteremtése. Ebben a formában a szórakozás, a szabadidő tartalmas eltöltése és az ismeretterjesztés az adott életkornak megfelelő formában, tevékenységbe ágyazva, élvezetes formában jelenik meg. Egész tanévben, péntek délutánonként zajló Aprók tánca programunkból kapnak ízelítőt az ebben az órában hozzánk csatlakozók, kiváló foglalkozásvezetőink és zenészeink közreműködésében.
Meglátnátok a palotai babám ...! címmel viseletbemutató kis alsótól a slingelt kendőig a Rákospalotai Örökségünk Egyesület jóvoltából
Ha ma végigmegyünk a XV. kerületben a Fő úton, nehéz elképzelni, hogy száz éve ugyanitt még sokszoknyás, kendős asszonyok cipelték a kosaraikat, miközben lovaskocsik mentek el mellettük. A Rákospalotai Örökségünk Egyesület Rákospalota régi hagyományait gyűjti és varázsolja élővé, legyen szó akár népviseletről, ünnepekről, mint a szüreti felvonulás, vagy olyan szokásokról, mint a komarétes készítése.
Az idei viseletbemutató újra végig vezeti az érdeklődőket a hétköznapi viselettől a lakodalmon át az alkalmi viseletekig. Nagy hangsúlyt kap a slingelés, ami nem csak a látványos ruhadarabok, hanem az alsó ruházat dísze is volt. Megmutatjuk kisingjeinket, slingelt alsószoknyáinkat, a slingelt inget, slingelt kendőt és a legények slingelt bő ujjú ingét és bőgatyáját is. Az alkalmi viseleteken keresztül újra megmutatjuk őseink változatos és mindig jelentőség teljes öltözködési szokásait.
A Rákospalota Örökségünk Egyesületet egy baráti társaság alapította, mindnyájan erős palotai gyökerekkel rendelkezünk. Mivel a családjaink több generáció óta élnek Palotán, beleszülettünk ezekbe a hagyományokba. Láttuk nagyszüleinket földművelés közben, de azt is, hogyan viselik ünnepek alkalmával a díszes ruhákat, hogyan fonták a hajukat, hogyan vágtak disznót, és hogy sütöttek rétest vagy kalácsot.
Az Egyesületben mindenki önkéntesként, társadalmi munkában vesz részt, töretlen lelkesedéssel. Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink is megtanulják tőlünk mindazt, amit mi őseinktől örököltünk.
Csernók Klára és zenekara népzenei koncertje, énektanítással és hangszerbemutatóval
Hegedű. Na de milyen? Klasszikus? Tölcséres? Zengőhúros? Áthangolt?
A sokak által ismert és kedvelt hegedű számos zenei műfajban közkedvelt hangszer. Most egy kevésbé ismert oldaláról mutatjuk meg ezen az előadáson, ahol fókuszban a Kárpát-medencei népzenei hagyományok állnak. Teszünk egy képzeletbeli utazást térben és időben, megismerkedünk a különleges hegedűtípusokkal is és játékmódokkal.
A koncert egyben ismeretterjesztő előadás is, hiszen a közönséget végigkalauzoljuk a hegedű kialakulásának történetétől egészen a különleges hegedűtípusok kialakulása mentén a hegedű zenei funkciójinak megértéséig.
Csernók Klári-hegedű, áthangolt hegedű, tölcséres hegedű, gyimesi hegedű
Takács Ádám- hegedű
Papp Endre- brácsa, hegedűkontra, harmonika
Szabó Dániel- cimbalom, dob
Hanusz Zoltán- nagybőgő, ütőgardon, koboz
Az eseményről
Dátum
A Népművészeti Egyesületek Szövetsége által szervezett 40. Mesterségek Ünnepe, 1. nap
A Népművészeti Egyesületek Szövetsége által szervezett 40. Mesterségek Ünnepe, 2. nap
A Népművészeti Egyesületek Szövetsége által szervezett 40. Mesterségek Ünnepe, 3. nap
A Népművészeti Egyesületek Szövetsége által szervezett 40. Mesterségek Ünnepe, 4. nap