„Két­száz éves me­sék”

Plohn József: ’48-as veteránok fotói 1902-ből (Tornyai János Múzeum)

Tisztelgés Gaal György

1822-es népmesegyűjteménye előtt

 

Több mint 200 éves az első, magyar népmeséket tartalmazó, németül kiadott, nyomtatott mesegyűjtemény!

A Gaal György könyvtáros, mese- és szólás-közmondásgyűjtő által jegyzett kiadvány, a Mährchen der Magyaren (Bécs, 1822) megjelenésének tiszteletére a Hagyományok Háza rendhagyó, komplex  programot szervez, melynek során izgalmas néprajzi ismeretek, szórakoztató mesehallgatás és családias kézműveskedés egyaránt várja az érdeklődőket.

A tudós filológusról és adatközlőiről, a magyar „közvitézekről”, az akkori - és későbbi - katonák mesemondási rítusairól, valamint a korszak mesegyűjtési- és közlési gyakorlatáról tart ismeretterjesztő előadást Gulyás Judit és Domokos Mariann, az ELKH BTK Néprajztudományi Intézet két mesekutató munkatársa, és Havay Viktória, az ELTE BTK Magyar és Összehasonlító Program doktorandusza, az 1822-es kiadás német nyelven megjelent szövegeinek magyarra fordítója.

A néprajzi előadásokat mesemondás: Gaal György egykori gyűjtéséből származó meseanyag követi, mai színpadi mesemondók teszik élővé a kétszáz éves szövegeket. Hogy mindenki több hagyományterületet is megtapasztalhasson, a mesehallgatás közben és alatt kézműveskedéssel is múlathatjuk az időt, gyakorlott foglalkozásvezetők, Kocsis-Pintér Borbála, Sajtos Szilvia, Rákóczi Virág segítségével. 

Gaal György

Gaal György (Georg von Gaal, 1783 ̶ 1855), az Esterházy család bécsi könyvtárosa, szövegfolklórgyűjtő a magyar nyelvterületen szinte elsőként figyelt fel a népmese mint műfaj jelentőségére. A Bécsben, magyar közkatonáktól gyűjtött anyagból 17 szöveget sikerült 1822-ben megjelentetnie, a kötet a németre fordítás és a cenzúra lépcsői után a „Mährchen der Magyaren” címet kapta. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában három kötetben őrzik a tőle származó, mintegy 80 magyar nyelvű mesét tartalmazó kéziratanyagot. A Gaal György számára a meséket eredetileg lejegyző katonák kézírását, nevét Voigt Vilmos és Domokos Mariann azonosította, és foglalkozott Gaal módszertanával, Havay Viktória pedig további kutatásokat végzett a mesemondók személyének lehetséges feltárására, valamint a német nyelvű szövegek körültekintő fordításával és kiadásával foglalkozott doktori tanulmányai alatt.

A kor, a XIX. század derekának irodalmárai, Kazinczy Gábor és Toldy Ferenc kiadták a magyar anyag nagy részét (Gaal György: Magyar népmesegyűjteménye. Kiadták Kazinczy Gábor és Toldy Ferenc. 1-3. Pest, 1857-59.). Mégis, ma ezt a meseanyagot Benedek Elek átdolgozásában, népszerű gyűjteményeiből ismerik sokan úgy, hogy nem is sejtik, mikorról és kiktől származnak e mesék, olyanok, mint a „Többsincs királyfi”, a „Nemtudomka” vagy a „Leányszín Bálint és Gyöngyszín Ilona”.

Hogy mennyire élőek a hajdani katonák immár kétszáz éves meséi, azt az is mutatja, hogy azóta is, legújabban pl. Zalka Csenge mesegyűjteményében, megjelentek átdolgozásaik.

A Hagyományok Háza programján gyakorlott mesemondók (Baranyi Ildikó, Bartók Ágota, Hacsi Anna; Kiss Ágnes, Pintér Zsolt, Szénási Veronika) a népi mesemondás stílusához hűen elevenítik meg a hallgatóknak ezeket a réges-régi, ismerős-ismeretlen meséket.

 

Kérjük, regisztrációval jelezze részvételi szándékát!

 

Regisztráció

 

A rendezvény ingyenes.

 

További információ:

Dala Sára

+36 30 631 8122

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!