„Üzenet a jövőnek” – Folkudvar kiállítás 2024.
Moldva – Dél-Alföld – Gömör
Letűnt idők, elfeledett szokások, kihalófélben levő mesterségek, arcok, kezek, mozdulatok a múltból. A Hagyományok Háza Folkudvarának képei ugyan a múltat idézik meg, de az udvar programjainak hátterül szolgálva a jövőt építik. A képek előtt gyermekek és felnőttek, családok és barátok, fiatalok és idősek tanulhatják a képeken is látható kézműves mozdulatokat, tánclépéseket, ismerhetik meg a szokásokat, hallhatnak praktikákat, amelyeket nagyanyáink, dédanyaink is gyakorolhattak, hallgathatják azokat a dallamokat, meséket, amelyeket elődeink is mondhattak, hallhattak, és aki hallja, megtanulja, annak mindez beépül talán a mindennapjaiba és egyszer akár ő is továbbadja majd valakinek. Így lesz üzenet a múltból a jövőnek. A kiállítás képei Moldva, Dél-Alföld és Gömör népi kultúrájából nyújtanak ízelítőt, hiszen 2024-ben e három különleges, ma három országban található tájegység kerül a Folkudvar programjainak fókuszába: viseletben álló megilletődött családok, zajos és meghitt ünnepek, dolgos hétköznapok, gondtalan gyerekkor és küzdelemmel teli napok, öröm, bánat – életek a múltból (ritkán a jelenből), amelyek előtt érdemes megállni és átgondolni mit üzennek nekünk és mit szeretnénk mindebből mi továbbvinni, átadni a következő generációknak is.
Gyetvai Zoltán, Hagyományok Háza Folklór Archívum, Fórum Kisebbségkutató Intézet – Szlovákiai Magyar Adatbank, Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, Móra Ferenc Múzeum, Szegedi Papucsért Alapítvány
A kiállítást szerkesztette:
Hont Angéla
Köszönet a segítségért:
Farkas József, Gyetvai Zoltán, Kovács Melánia, Szecsődi Barbara, Vukov Anikó Veronika
Forrás: Móra Ferenc Múzeum, Néprajzi Fotótár, Lengyelkápolna, 1908 k. Alsótanyai (ma Mórahalom) házaspár a búcsúnForrás: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége. Nagypatak, Moldva, 1958. Friss házasokForrás: Fórum Kisebbségkutató Intézet, Szlovákiai Magyar Adatbank, Digitális emlékezet. Kovács Ilona gyűjteménye. Csákányháza (szlovákul: Čakanovce), Gömör, 1930. Falusi gazda családjával: öltözködés, népviselet, kosztüm- család/gazdaForrás: Hagyományok Háza Folklór Archívum, Kallós Zoltán gyűjtemény. Lészped, Moldva, 1980-as évek. Moldvai zenészek Forrás: Hagyományok Háza Folklór Archívum, Kallós Zoltán gyűjtemény. MoldvaForrás: Hagyományok Háza Folklór Archívum, Kallós Zoltán gyűjtemény. Lészped, Moldva. lészpedi asszony a nyárikonyhában Forrás: Hagyományok Háza Folklór Archívum, Kallós Zoltán gyűjtemény. Lészped, Moldva. Bálint Mária, Bálint Ferencné Katona Erzsi, Bálint Anna, Bálint KatiForrás: Hagyományok Háza Folklór Archívum, Kallós Zoltán gyűjtemény. Lujzikalagor, Moldva. Vízhordó nőForrás: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége. Nagypatak, Moldva, 1980-as évekFotó: Hont Angéla, Dumbravén, Moldva, 2024. január, XX. Szeret Menti NépdalvetélkedőForrás: Hagyományok Háza Folklór Archívum, Kallós Zoltán gyűjtemény. Lészped, Moldva, mosó asszonyForrás: Hagyományok Háza Folklór Archívum, Kallós Zoltán gyűjtemény. Lészped, MoldvaForrás: Hagyományok Háza Folklór Archívum, Kallós Zoltán gyűjtemény, fotó: Zakariás Attila. Klézse, Moldva, Lőrinc Györgyné Hodorog Luca tilinkát fújForrás: Hagyományok Háza Folklór Archívum, Kallós Zoltán gyűjtemény. Lészped, Moldva, 1961. július. Bálint Ferencné Katona Erzsébet gyermekeivelForrás: Hagyományok Háza Folklór Archívum, Kallós Zoltán gyűjtemény. Lészped, MoldvaForrás: Hagyományok Háza Folklór Archívum, Kallós Zoltán gyűjtemény. Lészped, Moldva, Mátkaváltás Forrás: Hagyományok Háza Folklór Archívum, Kallós Zoltán gyűjtemény. MoldvaForrás: Hagyományok Háza Folklór Archívum, Kallós Zoltán gyűjtemény. Lészped, Moldva, Márton ErzsiForrás: Hagyományok Háza Folklór Archívum, Kallós Zoltán gyűjtemény. Lujzikalagor, Moldva, Karácsonyi kántálásForrás: Hagyományok Háza Folklór Archívum, Kallós Zoltán gyűjtemény. Moldva
Forrás: Móra Ferenc Múzeum, Néprajzi Fotótár. Tápé, 1908 k. GyékényszövésForrás: Móra Ferenc Múzeum, Néprajzi Fotótár. Szeged, 1908 k. Hetipiacos hajó érkezikForrás: Móra Ferenc Múzeum, Néprajzi Fotótár. Szeged, 1908 k. Superek (hajóácsok) a hajón kapoccsal dolgoznakForrás: Móra Ferenc Múzeum, Néprajzi Fotótár. Szeged, 1908 k. Super (hajóács) a mohát zsákba rakjaForrás: Móra Ferenc Múzeum, Néprajzi Fotótár, fotó: Juhász Antal. Tápé, 1965. Mulatozó asszonyok a lakodalmas menetbenForrás: Móra Ferenc Múzeum, Néprajzi Fotótár, fotó: Juhász Antal. Forráskút, 1968, A muzsikusokForrás: Móra Ferenc Múzeum, Néprajzi Fotótár. Szeged, 1908 k. Kutyaól sárból, előtte gyerek a kutyávalForrás: Móra Ferenc Múzeum, Néprajzi Fotótár. Szeged, 20. sz. eleje. Paprikapiac a Valéria (ma Bartók Béla) térenForrás: Móra Ferenc Múzeum, Néprajzi Fotótár, fotó: Juhász Antal. Szeged, 1964. Bárkányi István papucsosmester munka közben: kaptafázásForrás: Móra Ferenc Múzeum, Néprajzi Fotótár. Szeged, 1908 k. Bocskoros sátor a Széchenyi téri piacon
Forrás: a Szegedi Papucsért Alapítvány gyűjteményéből, Fotó: Frank Yvette, Sallay Tibor népi iparművész
Forrás: Móra Ferenc Múzeum, Néprajzi Fotótár. Tótkomlós, 1908 k. HázForrás: Móra Ferenc Múzeum, Néprajzi Fotótár. Szeged, 1908 k. Alsóvárosi leányok, 7-9 évesekForrás: Móra Ferenc Múzeum, Néprajzi Fotótár. Szeged, 1908 k. Játszó gyerekek AlsóvárosonForrás: Móra Ferenc Múzeum, Néprajzi Fotótár. Feketeszél (ma Röszke), 1908 k. Pulykapásztor leány és fiúForrás: Móra Ferenc Múzeum, Néprajzi Fotótár. Tótkomlós, 1908 k. Házaspár a szobábanForrás: Móra Ferenc Múzeum, Néprajzi Fotótár. Tápé, 1908 k. Fürdő gyerekekForrás: Móra Ferenc Múzeum, Néprajzi Fotótár. Tápé, 1908 k. DisznóólForrás: Móra Ferenc Múzeum, Néprajzi Fotótár. Makó, 1908 k. TisztaszobaForrás: a Szegedi Papucsért Alapítvány gyűjteményéből. Fotó: Frank Yvette, Fetter Ferencné népi iparművész, a Népművészet Mestere
Forrás: Móra Ferenc Múzeum, Néprajzi Fotótár. Szeged, 1908 k. Alsóvárosi paraszt a cséplésnélForrás: Móra Ferenc Múzeum, Néprajzi Fotótár, fotó: Juhász Antal, Tápé, 1969. Nagy gyékény fejen hordásaForrás: Móra Ferenc Múzeum, Néprajzi Fotótár, fotó: Juhász Antal, Ásotthalom, 1973. Citerázó parasztemberForrás: Móra Ferenc Múzeum, Néprajzi Fotótár. Szeged, 1908 k. Tejhordásból hazatérő leányForrás: Móra Ferenc Múzeum, Néprajzi Fotótár. Tápé, 1908 k. Parasztember és unokája
Forrás: Móra Ferenc Múzeum, Néprajzi Fotótár, fotó: Juhász Antal. Fábiánsebestyén, 1969. Juhász szamárhátonForrás: Móra Ferenc Múzeum, Néprajzi Fotótár, fotó: Juhász Antal. Forráskút, 1974. Maskarás fiatalok farsangi meneteForrás: Móra Ferenc Múzeum, Néprajzi Fotótár, fotó: Juhász Antal. Szegvár, 1969. Napsugaras homlokzatú parasztházForrás: Móra Ferenc Múzeum, Néprajzi Fotótár, fotó: Juhász Antal. Zákányszék, 1969. Parasztember nádtetős tanyája előttForrás: Móra Ferenc Múzeum, Néprajzi Fotótár, fotó: Juhász Antal. Pusztamérges, 1975. Tanyai asszony és unokája a ház előttForrás: Fórum Kisebbségkutató Intézet, Szlovákiai Magyar Adatbank, Digitális emlékezet. Ambrus Ferenc gyűjteménye. Rozsnyó (szlovákul Rožňava), Gömör, 1925. Lovasok a téren.
Forrás: Fórum Kisebbségkutató Intézet, Szlovákiai Magyar Adatbank, Digitális emlékezet. Prékop László gyűjteménye. Krasznahorkaváralja (szlovákul Krásnohorské Podhradie), Gömör, 1932. Színjátszók.Forrás: Fórum Kisebbségkutató Intézet, Szlovákiai Magyar Adatbank, Digitális emlékezet. Prékop Ivett gyűjteménye. Krasznahorkaváralja (szlovákul Krásnohorské Podhradie), Gömör, 1921. Szénát forgató falusi emberek a vár alatti réten.Forrás: Fórum Kisebbségkutató Intézet, Szlovákiai Magyar Adatbank, Digitális emlékezet. Kardos László gyűjteménye. Rozsnyó (szlovákul Rožňava), Gömör, 1928. Kofák.Forrás: Fórum Kisebbségkutató Intézet, Szlovákiai Magyar Adatbank, Digitális emlékezet. Kottner Imelda gyűjteménye. Krasznahorkaváralja (szlovákul Krásnohorské Podhradie), Gömör, 1950. Gabonahordás.Forrás: Fórum Kisebbségkutató Intézet, Szlovákiai Magyar Adatbank, Digitális emlékezet. Pogány Zoltán gyűjteménye. Szádalmás (szlovákul: Jablonov nad Turňou ), Gömör, 1920. Özvegyasszony a gyermekeivel.Forrás: Fórum Kisebbségkutató Intézet, Szlovákiai Magyar Adatbank, Digitális emlékezet. Bogdán Márta gyűjteménye. Rozsnyó (szlovákul Rožňava), Gömör, 1936. Vándorcigányok.Fotó: Gyetvai Zoltán. Rimapálfala (szlovákul Pavlovce), Gömör, 2011. Edi bácsi - Lakatos Adolf "Edi" brácsosFotó: Gyetvai Zoltán. Szilice (szlovákul Silica ), Gömör, 2016. A kedvenc kígyós kampó - Bastyúr "Káposzta" István
Fotó: Gyetvai Zoltán. Szilice (szlovákul Silica ), Gömör, 2011. Magam lakok a pusztába´ egyedül... - Bastyúr "Káposzta" István
Fotó: Gyetvai Zoltán, "Nagymamám és a hagymák". Sőreg (szlovákul Šurice ), Gömör, 1984. Mihály Jánosné Hegedűs IrénFotó: Gyetvai Zoltán. Szilice (szlovákul Silica ), Gömör, 2011. Káposzta Pista szilicei juhász a Kosáron - Bastyúr "Káposzta" IstvánFotó: Gyetvai Zoltán. Lőkösháza (szlovákul Levkuška), Gömör, 2010. Juhászok - Cselényi József és Árvai SándorFotó: Gyetvai Zoltán. Szilice (szlovákul Silica ), Gömör, 2012. Szilicei zölderdőbe kimentem sétálnyi...- Bastyúr KálmánForrás: a Szegedi Papucsért Alapítvány gyűjteményéből, Fotó: Frank Yvette, Bárkányi István
Forrás: Móra Ferenc Múzeum, Néprajzi Fotótár. Tápé, 20. sz. eleje. Gyékényszatyor szövéseForrás: Móra Ferenc Múzeum, Néprajzi Fotótár. Szeged, 1908 k. Fazekasmester munka közbenForrás: Móra Ferenc Múzeum, Néprajzi Fotótár, fotó: Juhász Antal. Mórahalom, 1973. Szakajtófenék készítéseForrás: Móra Ferenc Múzeum, Néprajzi Fotótár, fotó: Juhász Antal. Mórahalom, 1973. Farkas Antalné vesszőt hasítForrás: Móra Ferenc Múzeum, Néprajzi Fotótár. Szeged, 20. sz. eleje. PaprikahasításForrás: Móra Ferenc Múzeum, Néprajzi Fotótár. Szeged, 1908 k. Susztermester munka közbenForrás: Móra Ferenc Múzeum, Néprajzi Fotótár, fotó: Juhász Antal. Tápé, 1969. Gyékény földön szövése hátulnézetbenForrás: Hagyományok Háza Folklór Archívum, Kallós Zoltán gyűjtemény. Lészped, Moldva. Bálint Mari és Bálint Kati gyapjút fonnakForrás: Hagyományok Háza Folklór Archívum, Kallós Zoltán gyűjtemény. Lészped, Moldva. Bálint Kati és Fazekas KatiForrás: Hagyományok Háza Folklór Archívum, Kallós Zoltán gyűjtemény. Moldva, TanítóForrás: Móra Ferenc Múzeum, Néprajzi Fotótár, fotó: Juhász Antal. Sándorfalva, 1974. Vesszőkosár fonása, Juhász Antal
A szerelem örökérvényűsége kiapadhatatlan inspirációként van jelen a világban, legyen szó bármilyen művészeti formáról. A Magyar Állami Népi Együttes Magyar Rapszódia című előadása a tánc és a zene egyetemes nyelvén, magyar paraszti hagyományainak sokszínűségén és jelenidejűségén keresztül hivatott bemutatni az ember életének legbonyolultabb, legmisztikusabb érzését.
A Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum legújabb tárlata, a Folk Fashion – Divat a folklór, a népművészet és a divat összefüggéseit boncolgatja. A közel 150 kiállított ruha és kiegészítő között megcsodálhatjuk a Romani Design egy különleges ruhakölteményét és kiegészítőit is. A most nyíló kiállítás kapcsán beszélgettünk divatról, hitről, identitástudatról Varga Erikával, a Romani Design alapítójával, művészeti vezetőjével.