XX. évfolyam, 124. szám
A szépen szóló fütyörimadár
A népmesék királyait sokan ismerjük. De ebben a kalandokban gazdag mesében nem amolyan szokványos királyokkal találkozhatunk, hanem lesz süket király, lesz madarászkirály, csikóskirály és csukakirály (!). Utóbbiak egy-egy próbáját kiállva a süket király fia elviszi édesapjának a gyógyuláshoz szükséges szépen szóló fütyörimadarat – természetesen egy mindentudó, alakváltó, önfeláldozó róka segítségével!
Mesélő: Hacsi Anna
Karcagi pereckulacs
Kántor Sándor és Szabó Mihály alkotása, a virágindákkal és szembenálló madarakkal díszített kulacs 1954-ben készült.
A XX. század második felében a világhírű Kántor Sándor és tanítványainak köszönhetően vált ismerté Karcag fazekassága.
Kántor Sándor, 1894-ben született Karcagon. A véletlen hozta, hogy éppen fazekasinasnak szegődött. Családjában nem volt előzménye ennek a szakmának. 13 éves volt, mikor Ácsi-Kovács János műhelyébe került. Onnan beállt a pécsi Zsolnay Porcelángyárba dolgozni. Majd Ungvárra került, az Állami Agyagipari Szakiskolába a mesterképző tanfolyamra. Homonnán, Kassán, Mágócson és Debrecenben tanult tovább. Mikor elérkezett az önálló műhelyalapítás gondolatáig, kitört az első világháború. Első elismerését 1925-ben kapta. Az Iparcsarnokban kiállított munkáit bronzérmmel jutalmazták. Ezután több kiállításon is részt vett, sikerrel. Megérezte, hogy a használatukon kívül, művészi erővel is bírhatnak a kerámiák.
Korát megelőzve érezte meg, hogy egy stílust elég csak a szellemiségén keresztül megidéznie. A stílusokat ötvözte, nagyszerű arányérzékkel alkotva meg saját motívumait, formáit.
Kántor Sándor figurális alkotásaira, az 1958. évi Brüsszeli Világkiállításon Grand Prix elismerést kapott. 1978-ban Kossuth –díjjal tüntették ki.
Hej, pintyőke
Énekeljetek velünk!
Előadó: Pengetős Trió
Berta Alexandra ének
Csenki Zalán koboz
Horváth Bálint tambura
| Csatolmány | Méret |
|---|---|
| Hej pintyőke.wav | 16.27 MB |
