Sza­bó Ág­nes me­sél: Ál­lat­só­go­rok

Borbély Mihály meséi

Borbély Mihály egyházaskéri, bánáti mesemondónak kitüntetett szerepe van a magyar néprajzi kutatásban. Ő az első mesemondó a magyar folklorisztikában, akinek eléggé nagy repertoárja, 51 meséje (Kálmány Lajos gyűjtésében) önálló kötetben láthatott napvilágot (Hagyományok Borbély Mihály mondása nyomán. Leírta és jegyzetekkel ellátta Kálmány Lajos. Néphagyományokat Gyűjtő Társaság, Szeged, 1914.)

Ortutay Gyula, aki ezt a gyűjtést, ezt a szemléletmódot az általa elméletileg is megalapozott egyéniségkutató iskola előzményének tekintette, írta 1940-ben: „...Kálmány előtt, s egészen mostanáig utána, kutatóink nem foglalkoztak, vagy nem találkoztak ilyen mesemondó tehetséggel”.

Kálmány Lajos, plébános-gyűjtője ezt írta Borbélyról, találkozásukról: „Nyelvhagyományainkat gyűjtögetve, 1913. évi január hó végén Egyházaskéren olyan mesemondóra találtam, aki képes volt egész héten keresztül újabb és újabb használható adatokat mondani. A hét végén, mielőtt a falut elhagytam volna - mert elhalaszthatatlan dolgokra hívták emberemet -, azt kérdeztem tőle, hogy ha máskor, mikor már elvégezte a sürgős dolgát, eljövünk, tud-e még újakat mesélni? A kívánt feleletet kaptam: hogy még sok mesét tud...” Borbély Mihály meséi nagy részét Kerektón tanulta egy Horgosról oda átkerült öreg juhásztól, és ez a beszédjén igencsak érződött. Amikor ugyanis belemelegedett a mesélésbe, fel-feltűntek benne a bácskai nyelvjárás elemei...”

Az 1914-es könyv mára szinte hozzáférhetetlenné vált; az új, 1976-os kiadásban kissé eltértek az eredetitől: kiegészítették a Kálmány Lajosra, illetve a Borbély Mihálytól való mesegyűjtésre vonatkozó visszaemlékezésekkel, és a családtagok, rokonok által még ismert és bizonyosan vagy valószínűleg Borbély Mihálytól hallott mesékkel. A leány, Borbély Vera például az Állatsógorok-at is elmondta édesapja meséi közül – ezt azonban sajnos nem publikálták.

A kötet anyagát Katona Imre folklorista, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Néprajzi Tanszékének docense rendezte sajtó alá, és látta el jegyzetekkel. Katona Imre így jellemzi összefoglalóan Borbély Mihály mesemondását: „Borbély mesemondói stílusa egyszerű, tömör; kedveli a szinte vágtató elbeszéléseket, az élénkítő páreszédeket, nagyon kevés viszont nála a leírás. Nem időz el hosszasan sehol, hanem céltudatos gyorsasággal halad előre.” Pingált szobák, 1976. 375.

Meg­je­lent a Kis fe­ke­te pá­lyá­za­ti ki­írás

A Hagyományok Háza ismét meghirdeti egyik legkülönlegesebb és leginspirálóbb pályázatát 2025-ben is: a Kis feketét! Ez a lehetőség olyan népi kézművesek, iparművészek, tervezők és designerek számára szól, akik a divat és a népművészet találkozásában szeretnének maradandót alkotni.

Ta­nul­ha­tó ha­gyo­mány, él­he­tő hi­va­tás

Napjainkban, amikor a hagyományos tudás átadásának természetes útjai – a családi tradíciók, közösségi minták és élő példák – visszaszorulóban vannak, különösen fontos téma, hogy miként örökíthetők tovább a kézművesség, a népi előadóművészet és a népművészet értékei.

A Ma­gyar Ál­la­mi né­pi Együt­tes új éva­dot hir­det

A Magyar Állami Népi Együttes izgalmas, jövőbe mutató évaddal jelentkezik a 2025/2026-os szezonban. A hazai közönségre koncentrálva 10 különböző előadásból álló programsorozatot állított össze a Hagyományok Háza színpadára olyan jól ismert, nagy sikerű darabokból, mint a Naplegenda, a Kolozsvári piactéren vagy az Édeskeserű, miközben izgalmas, új bemutatókkal is várja a nagyérdeműt a társulat. 

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!