An­tal csa­lád: Gyi­me­si gar­don

családi kategória
Gyimesfelsőlok

 

Édesapám, Antal András már 18 éves kora óta asztalossággal és fafaragással foglalkozik. Csíkszeredában végzett asztalos és fafaragó szakiskolát. Nemcsak munkájává, hivatásává vált a faművesség. Kétgyerekes családapaként és férjként mindig is úgy érezte, hogy a tudását fontos átadnia nekünk, gyermekeinek. Antal Attila vagyok, 24 éves környezetmérnök. Gyerekkorom óta segítek édesapámnak a műhelyben. Szeretem Gyimest, az itt élő embereket és nagyon fontosnak tartom a kulturális és természeti kincsek megőrzését és a lehető legjobban való gondozását.

Antal család gardon

Érdeklődésünk 2018-ban fordult a gardonok felé, amikor Ladányi Ferenc, családi barátunk a Petőfi programmal Gyimesfelsőfokra került. Közel egy tucat régi gardont tanulmányozott végig, amíg megtalála azt a típust, amely a legjobban kivitelezhető és a legkevesebb fa kivágását igényli. Az általuk készített gardonok fenyő és bükkfából készülnek, a húrok juhbélből készülnek. A húrok fonását édesanyám, Antal Gyöngyvér végzi. A csíphúr 6 szál juhbélből és egy műszálas cérnából áll. A gardon teste fenyőfából, a nyakrész juharfából, a kulcsok és a többi elem bükkfából készülnek. Több napig / hétig tart egy gardon elkészítése, precíz, pontos és főleg türelmes munkát igényel. Nekünk a gardon készítés családi szenvedély: ennyivel is hozzá szeretnénk járulni a hagyományok fenntartásához.

Antal család gardon

Számunkra nagyon jó a karantén, mert az év legnagyobb részében Kolozsváron élek, így nagyon keveset tartózkodom Gyimesben. Most már több mint egy hónapja itthon van az egész család, és így van idő meg kedv is gardonokat nézegetni, tanulmányozni, hogy mi az, amire a „régiek” rájöttek, és sokkal jobban tudták csinálni, mint mi most.

Antal család gardon

Az alkotáshoz idő kell, csend és harmonikus környezet. Ez jelenleg adott, mivel nincs rohanás, stressz. Csend van, lehet hallani a természet hangját. Van idő régi felvételeket újra nézni, próbálni megérteni, átvenni őseink mentalitását, így minőségibb munkát végezni, persze ez magával hordozza a nyugodtabb életvitelt.

 

<< Vissza a többi pályázathoz

 

A csár­dás nyol­ca­dik örök­sé­günk!

2024. december 4-én, Paraguay fővárosában, Asunciónban az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottságának 19. ülésszakaszán egy újabb magyar kulturális kincs nyerte el a világ figyelmét és elismerését, ami ezennel már a nyolcadik örökségünk. 

Ze­nész­port­rék – El­fújt em­lé­kek

2024. november 29-én láthatja először színpadon a Hagyományok Háza közönsége a Magyar Állami Népi Együttes új előadását Zenészportrék – Elfújt emlékek címmel, mely egy sorozat első darabjaként nemcsak a zenei örökségünket idézi meg, hanem egyúttal tisztelgés a zenészek generációi előtt, akik a dallamok révén őrizték meg kultúránk színeit. 

Új be­mu­ta­tó: Vissza a for­rá­sok­hoz!

Vissza a forrásokhoz! címmel népzenei gyökerű kompozíciókból rendez hangversenyt január 27-én a Hagyományok Háza. Bartók és Kodály darabjai mellett felcsendül Dr. Kelemen László Piros, fekete (Te Deum) című műve a Miskolci Szimfonikus Zenekar, a debreceni Kodály Kórus, Pál István Szalonna és Bandája és Pál Eszter népdalénekes tolmácsolásában, vezényel Cser Ádám. 

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!