Rend­ha­gyó iro­da­lom­óra a Sár­kány­ölő Se­bes­tyén me­sé­jé­vel

E heti mesénk is jól mutatja, hogyan használja szabadon a mesevázat és építi föl saját meséjét egy jó mesemondó. Hogy hogyan szövi egymásba a különböző típusokból származó, de mégis összeillő, az előadás „itt és most”-jában egybesimuló népmesei motívumokat.

Fábián Éva most a Sárkányölő Sebestyént mondja el, amelynek egy szövegváltozata itt olvasható. (Boldizsár Ildikó szerk: Sárkányölő Sebestyén. Sárkányos magyar népmesék. Új Palatinus Könyvesház Kft. Budapest, 2004. 31–36.).

Az olvasott meséhez képest Évike új cselekményszálat és új mesei ellenfelet is belesző a mesébe, a sárkányok legyőzésén túl még a „Sárkányszüle bába” legyőzése is szerepel, az égitestszabadítás (Néprajzi lexikon) mozzanata is ehhez a „beékelt” szereplőhöz kapcsolódik.

Mikulás Ferenc méltán híres sorozatába, a Magyar Népmesékbe is beválogatták a Sárkányölő Sebestyén meséjét, amely itt tekinthető meg.

(Ha valakinek van kedve, ideje próbát tenni a figyelmes mesehallgatás-meseolvasás terén, összevetheti a Szabó Gyula által elmondott mesét a könyvben olvasható szöveggel: a szerkesztő szó szerint követte a meseközlést, de egy fölöslegesnek vagy nem teljesen lecsiszoltnak tűnő párbeszédet kihagyott.)

 

Javasolt szempontok a mese feldolgozásához:
 

Kérjenek figyelmes, lehetőleg zavartalan mesehallgatást!

  • A mese meghallgatása fejleszti a figyelem képességét. Kérjenek szóbeli feladatokat, újramesélést, a mesekezdő vagy mesezáró formulák felidézését stb. a mesével kapcsolatban!
  • A mese újramesélése fejleszti a beszédkészséget és a szókincset;
  • A történet összefoglalása fejleszti a lényeglátás képességét. Kérjenek a nyelvjárással, a népies vagy régies szavakkal kapcsolatos feladatokat!
  • Nemcsak az irodalom, olvasás, fogalmazás, de  a nyelvtan tananyaghoz is kapcsolható így a mesehallgatás! Kérjenek rajzokat a mesével kapcsolatban!
  • A mese egy motívumának vagy szereplőjének lerajzolása fejleszti a fantáziát és a rajzkészséget. Kérjenek szempontváltást, szerepjátékot a mese újramondásával, eljátszásával kapcsolatban!
  • A mese átélése, újramondása (esetleg egy-egy szereplő bőrébe bújva is), a szóbeli kifejezőkészség mellett az érzelmi intelligenciát is fejleszti.

Mesemondás – nyelvi nevelés - művelődés

Fábián Évike mesemondását azért is tartjuk példaértékűnek, mert megfigyelhetjük előadásain, hogyan lehet beépíteni egyéb oktatási-nevelési tartalmakat, az iskolai tananyagon kívüli, általános műveltségi kérdéseket is a mesébe, a mesemondás folyamatába.

  • A szólások, közmondások tartalmának megértetésére, a tanulság átélésére is alkalmas a mesélés, de e heti mesénk különösen: "Ígéret szép szó, ha betartják, úgy jó” - Évike többször elmondja és elmondatja ezt, a gyerekek a mese szereplőjével együtt mondják, és a mese menete is az ígéret betartásának, illetve megszegésének a következményeit járja körül.
  • Nem mindennapi nyelvtani jelenségeket, pl. régies múlt időt is megismerhetnek a gyerekek a mesében: "mondta vót a király”.
  • A mesemondás-mesehallgatás a szókincsbővítés, szinonimák megismerése és használata nemcsak szép és gazdag szókincset jelent, de hasznos is: néha egyik szó magyarázza a másikat – néha egyszerűen csak jó hallgatni a több, majdnem ugyanazt jelentő kifejezést: „kukucsikálni”, „pillogtatni”.
  • A gyönyörű mesei nyelvezetben fel-feltűnnek olyan szavak, szókapcsolatok, kifejezések is, amelyek egy-egy hétköznapi, kopott, egyforma szavunkat vagy szófordulatunkat megeleveníthetik. Pl. az ételhordó lány nem egyszerűen „ügyes”, hanem „nem olyan tedd ide-tedd oda leányka”, a sárkány nem egyszerűen félelmetes vagy gonosz, hanem egy „nagy gamat, pikkelyes, hétfejű sárkány” stb.
  • A mese folyamában, a mesemondás „interaktív”, párbeszédes részében feltűnnek más népköltészeti műfajok is. E heti mesénkbe beépített Évike népdalt, közmondást, találós kérdést, archaikus imát és táncszót.
  • A mesehallgatás-feldolgozás a művelődéstörténeti gyakorlatok terepe is: gyakran szóba kerülnek például régi mesterségek, régi viseletdarabok – a Sárkányölő Sebestyénben például a „butikos”, modern ruhát és az „igazi, régi, szövött rokolyát” állítja szembe Évike.
  • Évike három hangszert is említ a mesében, a tilinkót, a furulyát és a dudát.  Énekével utánozza is a dudaszót: a magyar népzenében külön műfajt képez a dudautánzás. „A duda régebbi országos népszerűségét bizonyítja a rengeteg dudanóta. Ezek általában közönséges páros ütemű, tánctempójú népdalok; általában nem lépnek túl az oktáv terjedelmen, hangsoruk többnyire dúr jellegű, egyszerű ritmusúak; az újabb stílusú magyar népdalra oly jellemző pontozást is kerülik, negyed és nyolcad értékekből álló egyenletes ritmusegységekből épülnek. A hagyományos duda-repertoárba tartozik a dudanóták mellett az ún. aprája: egy-két ütemes motívum ismételgetése, amit a dudás a dudanótákhoz közjáték- és utójátékként játszik.” (Néprajzi Lexikonban ITT).

Hallgassanak/hallgassatok meg egy-egy érdekes zenei példát a dudautánzásra!

  • Dudás Juli néni (Nagy Istvánné), a népművészet mestere (Szany):  ITT
  • Figyeljék/figyeljétek meg az Aprája dudazenekar felvételén a dallamok és az apráják (közjátékok) váltakozását! ITT

Javasolt feladatok a mese feldolgozásához: 

(Természetesen a pedagógus dolga eldönteni, bizonyos szempontokat csak „mankónak” kínál a mesehallgatáshoz a tanítványainak, vagy a konkrét feladatainkat vagy saját feladatait elküldi-e nekik, és azt „szorgalminak” adja, vagy visszaküldendő, ellenőrizhető, kijavítható feladatnak, akár a „Classroom”-rendszerbe beépítve.)

Inkább kisebbeknek (2-3 osztályosoknak)

  • Ha meghallgattad az egész mesét, foglald össze röviden szóban: miről is szólt? Kik voltak a főszereplők? A szereplők felsorolásával felidézheted magadban a mese menetét! (szegényember, szegény asszony; három legényfiuk; a legkisebb fiú gyermeke: Sárkányölő Sebestyén, Szent Mihály bá (a táltoskirály, Sebestyén keresztapja); Szent András, az öccse; annak a lánya, Zsuzsi (Sebestyén édesanyja); 7-14-21 fejű sárkány; a szemhéját kitámasztató Sárkányszülye bába; a király, a királylány, egy udvari fityfiritty)
  • Gondold át: milyen más népmesékből ismersz szereplőket név szerint? (Királyfia Kis Miklós, Tündérszép Ilona, Bolond Mihók, Vas Laci stb.)
  • Idézd fel a mese meghallgatása után, melyik fiú mit kapott Szent Mihálytól?
  • „Ígéret szép szó, ha betartják, úgy jó!” - többször felidézi Évike a hallgatósággal együtt ezt a közmondást. Melyik fiú tartotta be az ígéretét?
  • Kinek a fia lett Sárkányölő Sebestyén?
  • Melyik sárkány legyőzéséhez kellett furulya, melyikéhez duda?
  • Emlékszel még, mit kellett a bűvös kardnak kiáltani? 
  • A mese így fejeződik be: „…itt a vége, fuss el véle s ha jön a tél, s befagy a Duna, csússz el véle!” Tudsz-e másik mesezáró formulát, befejező vicces-rímes mondatot?
  • Mit jelentenek szerinted ezek a kifejezések: „Lehet, ennek is Sanctus!”, „a semmiből főzni, a nincsből etetni”? Ha nem tudod, kérdezd meg szüleidet, nagyszüleidet, tanáraidat!
  • Ebben a mesében három hangszer is szerepel! Meg tudod nevezni őket? (tilinkó, duda, furulya)
  • Minek kellett „a birkát dudára nyúzni”? Mi köze lehet a birkának (a birka bőrének) a dudához?
  • (Fiúknak:) Rajzoljátok le Sárkányölő Sebestyént vagy Sebestyén és a sárkány(ok) párviadalát!
  • (Lányoknak:) Rajzoljátok le Szent Mihály bácsit, a táltoskirályt, vagy azt, ahogyan a királykisasszony kinéz a toronyablakról Sárkányölő Sebestyénre!


Inkább nagyobbaknak (5-6. osztályosoknak:)

  • Ha meghallgattad az egész mesét, foglald össze röviden szóban: miről is szólt? Kik voltak a főszereplők? A szereplők felsorolásával felidézheted magadban a mese menetét! (szegényember, szegény asszony; három legényfiuk; a legkisebb fiú fia: Sárkányölő Sebestyén, Szent Mihály bá (a táltoskirály, Sebestyén keresztapja); Szent András, az öccse, annak a lánya, Zsuzsi (Sebestyén édesanyja); 7-14-21 fejű sárkány; a szemhéját kitámasztató Sárkányszülye bába; a király, a királylány, egy udvari fityfiritty...)
  • Gondold át: milyen más népmesékből ismersz szereplőket név szerint? (Királyfia Kis Miklós, Tündérszép Ilona, Bolond Mihók, Vas Laci stb.)
  • Hogyan jellemeznéd a mese főbb szereplőit? (külső-belső tulajdonságok)
  • „Ígéret szép szó, ha betartják, úgy jó!” - többször felidézi Évike a hallgatósággal együtt ezt a közmondást. Miért fontos ez a mesében? Ki, milyen ígéretet tartott/ nem tartott meg?
  • Kinek a fia lett Sárkányölő Sebestyén?
  • Melyik sárkány legyőzéséhez kellett furulya, melyikéhez duda?
  • András bá lánya „dufla szilkében” viszi az ételt – mi lehet ez, és milyen ételeket vihetett benne?
  • Amikor a mesemondó helyszínt vagy szereplőt vált, egy másikról kezd el beszélni, sokszor ezt mondja: "De, hogy egyik szavamat a másikba ne öltsem..." – ezt mesei átvezető formulának hívjuk, ismersz esetleg más hasonló formulát?
  • Lesznek a mesében talán fura, népies, régies vagy ismeretlen szavak. Jegyezzétek le őket a mese hallgatása közben! Ha van rá lehetőségetek, hallgassátok meg újra a szóban forgó szövegrészletet! Ha nem tehetitek, kérdezzétek meg a szüleiteket, vagy nézzetek utána!
  • A fura, népies szavakat és jelentésüket írjátok le, és rendezzétek szófajok szerint külön oszlopba!  (pl. főnevek: rokolya – szoknya, lüttő - lejtő, turma - nyáj, keszkenyő - kendő, grádics - lépcsőfok; ivócsanak - ivóedény; igék: rittyentett – (itt: szerkesztett, épített, kiszottyant) kiesett, odadöccsentette – odacsapta stb.)
  • Mit jelentenek szerinted ez a kifejezések: „egy házacskát rittyentett oda, „ment, mendegélt eléfelé", „nagy turma juh”? Ha nem tudod, vagy nem derül ki a meséből, kérdezd meg szüleidet, nagyszüleidet!
  • Kerek egy ég alatt kerek istenfája” - egy énekbe öltöztetett találós kérdés is elhangzik a mesélés során. Te is ismersz találósokat? Idézz föl egy-kettőt, mondd el testvérednek, szüleidnek, találják ki!
  • Rajzold le a kedvenc szereplődet vagy jelenetedet! (Sárkányölő Sebestyén, Szent Mihály bá, a szemhéját kitámasztató Sárkányszülye bába, egy udvari fityfiritty stb.)
  • Ha megnézted Évike mesemondását, olvasd el itt mesénk egy rövidebb szövegváltozatát! Döntsd el, melyik mesezáró formula melyik meseváltozathoz tartozik: „Máig is boldogan élnek, ha meg nem haltak.”  és …itt a vége, fuss el véle s ha jön a tél, s befagy a Duna, csússz el véle!”
  • Tudod-e, mi az a dudanóta?  Kérdezz, nézz utána! Ismersz esetleg dudanótát? (Pl. „Duda, duda, szőrös duda, / Az is szőrös, aki fújja, / Fújd fel, dudás, a dudádat, / Billegtesd el a nótámat!”)

     


Az oldalt összeállította: Dala Sára - népmese szakelőadó

Ze­nész­port­rék – El­fújt em­lé­kek

2024. november 29-én láthatja először színpadon a Hagyományok Háza közönsége a Magyar Állami Népi Együttes új előadását Zenészportrék – Elfújt emlékek címmel, mely egy sorozat első darabjaként nemcsak a zenei örökségünket idézi meg, hanem egyúttal tisztelgés a zenészek generációi előtt, akik a dallamok révén őrizték meg kultúránk színeit. 

De­cem­ber 6-án in­dul az Ün­nep­vá­ró for­ga­tag

Az idén december 6. és 8. között megrendezésre kerülő Ünnepváró Forgatag koncertekkel, bábelőadássokkal, ajándékkészítő műhelyekkel, mesével, gyerektáncházzal, kézműves vásárral és mesterségbemutatókkal, valamint kedvezményes kiadványárusítással várja a látogatókat. 

El­hunyt Mu­csi Já­nos

November 14-én hajnalban 76 évesen elhunyt Mucsi János Harangozó Gyula-díjas, a Magyar Érdemrend Tiszti keresztjével kitüntetett koreográfus, Érdemes művész, a Duna Művészegyüttes egykori művészeti igazgatója, a Duna Karnevál Nemzetközi Kulturális Fesztivál elnöke. 

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!