Fá­bi­án Éva me­sél: Susz­ter Sa­nyi

A jelenleg 83 éves Ráduly János 1970 és 1975 között gyűjtötte mesénket az erdélyi, Kis-Küküllő melletti Kibéd faluban, sok szép másik mesével együtt (összesen, több évtized alatt csak Kibéd falujából, illetve még néhány szomszédos faluból közel 1000 népmesét gyűjtött és közölt Ráduly János.).
A néprajzi gyűjtések során illik feljegyezni a mesemondó adatait is, hiszen az egyébként  szinte egész Európában elterjedt mesei motívumoknak, mesetípusoknak a mesemondás során ő ad formát, mégpedig az ő személyisége, az őáltala használt magyar nyelv által jellegzetes, egyéni, egyszeri formát.

A vízitündér leányá-t az akkor 74 éves Majlát Józsefné Ötvös Sára mondta el, akinek meséire jellemző volt, hogy nagy fantáziával szőtte-fonta a történetet is, de már a mesei szereplőinek is igen szokatlan hangzású nevei vannak (…hogy még Lázár Ervin is megirigyelhette volna tőle…). Ő mondta például a Kariszáló Klarisza, a Jetta és Bohónic királyfi vagy a Neznám és ölben ülő szép Márenta című meséket is.  (Hogy a címet ő adta-e , vagy a gyűjtő, esetleg a kiadói szerkesztő, azt nem tudjuk, de annyit igen, hogy a mesemondók általában nem „cím” szerint tartották számon a meséiket, hanem a jellegzetes szereplő vagy motívum szerint.)

Mindenesetre Fábián Évike ezt a mesét magában átnevezte „Suszter Sanyi”-nak, az erdélyi mesemondó névtelen suszterlegényének (és a többi főszereplőnek is) nevet adott, már ezzel a sajátjának tekintve a mesét, annak szereplőit. 
A meséket – már amelyiket lehet - a nemzetközi népmesekatalógus alapján típusokhoz szokták sorolni a mesekutató néprajzosok; olykor egy hosszabb, bonyolultabb tündérmese több típushoz is tartozik, az európai népmesekincs több vándormotívuma is megtalálható benne. A vízitündér leánya, melynek egy saját változatát mondta el a Hagyományok Háza gyermekprogramján  Évike (Suszter Sanyi), nem sorolható be az ismert népmesetípusokba. Az egykori erdélyi, kibédi mesemondó talán már így tanulta valakitől, talán ő maga olvasztott össze egy ponyván olvasott mondát és több tündérmesei motívumot egy kerek egész mesévé… ezt nem tudhatjuk, a mesehallgatáskor nem is fontos, élvezzük Évike szavait, énekét!
 

Le­gen­dás öl­tö­zé­kek: Ro­ma­ni De­sign

A Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum legújabb tárlata, a Folk Fashion – Divat a folklór, a népművészet és a divat összefüggéseit boncolgatja. A közel 150 kiállított ruha és kiegészítő között megcsodálhatjuk a Romani Design egy különleges ruhakölteményét és kiegészítőit is. A most nyíló kiállítás kapcsán beszélgettünk divatról, hitről, identitástudatról Varga Erikával, a Romani Design alapítójával, művészeti vezetőjével. 

Ma­gyar Rap­szó­dia – nép­tánc­ban el­me­sél­ve

A szerelem örökérvényűsége kiapadhatatlan inspirációként van jelen a világban, legyen szó bármilyen művészeti formáról. A Magyar Állami Népi Együttes Magyar Rapszódia című előadása a tánc és a zene egyetemes nyelvén, magyar paraszti hagyományainak sokszínűségén és jelenidejűségén keresztül hivatott bemutatni az ember életének legbonyolultabb, legmisztikusabb érzését. 

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!