A konferencia időpontja: 2019. 05. 31. (péntek) 8:00 – 18:00
Helyszíne: TEMI Fővárosi Művelődési Háza (1119 Budapest, Fehérvári út 47.)
Meghívottak: a NépmesePontok vezetői és szakmai munkatársai, valamint a konvergencia régióban működő közművelődési intézmények vezetői, a téma iránt érdeklődő közművelődési szakemberek, szakmai munkatársak
A konferencia programja:
8:00 regisztráció
9:00 Népmesemondás
Dunca-Stadler Márk Zoltán a Regösök húrján… vers- és prózamondó verseny területi győztese
9:05 A magyar szövegfolklór a táncházmozgalomban
Dr. Agócs Gergely néprajzkutató, a Hagyományok Háza tudományos munkatársa
9:20 Megnyitó – a népmese, műmese szerepe az ifjúság nevelésében
Kiss László Radnóti-, Csokonai- és Bessenyei-díjas rendező, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke
9:35 Összefoglaló moodfilm a NépmesePontokról
9:40 Gluténmentes-e a hamuban sült pogácsa? Avagy a Mesemúzeum lehetséges válaszai a 21. századi gyermekek szükségleteire
Nemes-Jakab Éva múzeumpedagógus, a Mesemúzeum munkatársa
9:55 A népmesék társadalmi szerepe és jelentősége
Tóth Gábor szociológus, néprajzkutató
10:10 A népmesék életre keltése és művészi feldolgozása
Jankovics Marcell Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író
10:30 kávészünet
10:50 Meseszó, énekszó – a mese hatása a gyerekekre egykor és ma
Halász Judit Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, énekes, Érdemes Művész, a Halhatatlanok Társulatának tagja
11:15 A népmese, mint a nemzeti és az európai kultúra része
Dr. Rétvári Bence miniszterhelyettes, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára
11:30 A pályázat megvalósításáról programirányítói szemmel
Jobbágy Csaba osztályvezető, Emberi Erőforrások Minisztériuma Európai Uniós Fejlesztések Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság
12:00 ebédszünet
12:40 Kézműves foglalkozás: A nemez sokrétű felhasználási lehetősége játékosan
Zánki-Tóth Enikő, Ki viszi át a Szerelmet?-díjjal kitüntetett gyöngyfűző és kézműves népi iparművész,
valamint Erdei Anita kézműves, andragógus
13:15 A Magyar Versmondók Egyesülete és a Csavar Színház bemutatja: Buták versenye
népmeseszínházi előadás, játsszák: Gál Tamás Jászai Mari-díjas színművész és Kiss Szilvia színművész
14:15 A NépmesePontok bemutatkozásai I.
10-12 perces prezentációk
15:45 kávészünet
16:00 A NépmesePontok bemutatkozásai II.
10-12 perces prezentációk
18:00 tervezett befejezés
Moderátor: Dr. Lutter Imre, a Magyar Versmondók Egyesületének ügyvezető elnöke,
Wlassics- és Radnóti-díjas előadóművész, drámapedagógus
A Magyar Versmondók Egyesülete a Hagyományok Háza megbízásából konferenciát rendezett „A mesék szerepe és jelentősége a magyar populáris kultúrában” címmel.
A konferencia azzal a céllal került megrendezésre, hogy a hagyományos magyar népmesekincs 21. századi társadalmi igényekhez igazított felhasználási területeit megismertesse, illetve a kultúra egészében a népmesék és a műmesék jelentőségét megvilágítsa.
A technológiai, kommunikációs változások jelentősen átalakították a mesemondás alapvető, közösségteremtő és példaadási funkcióit. A népmesék nemcsak szórakoztattak, hanem a belenevelődés folyamatával szórakoztatva tanítottak is, morális, és személyiségformáló jellegük így hathatott. Ez a gyakorlat a 20. század végére a hagyományos mesemondó alkalmak megszűnésével jelentősen megváltozott. Az élőszóban elmondott mesék helyett egyre nagyobb hangsúlyt kapott az intézményes keretek közötti – elsősorban az olvasásra alapuló – oktatás. A mesék nem az ismeretanyag átadására koncentráltak, hanem erkölcsi tanulságokra, személyiségbeli, magatartásbeli ok-okozati összefüggésekre kívántak rávilágítani. Megőrzött népmeséink jó része morális helytállásra sarkallt.
A népi tudás folklóralkotásokban megnyilvánuló, becsületre, önzetlenségre, összefogásra nevelő mintaadására napjainkban is szükség van. Tehát a mesék, mondák, legendák nem csupán esztétikai értékük, hanem a személyiségfejlődésben és a közösségi életben betöltött funkcióik miatt is értékesek számunkra. A mesékben a gyermekek anyanyelvén megfogalmazódott történetek olyan tapasztalatgyűjtemény részei, melyek megőrzése és továbbadása a következő generációk számára is hasznos lehet.
Ma az egyes tudományágak és művészetek saját módszereik alapján igyekeznek a meséket a mai kor elvárásai szerint életre kelteni és hasznosítani, ezért különböző területek (színművészet, művészetterápia, múzeumpedagógia, folklorisztika, művelődésszervezés) kiválóságait és a kulturális kormányzat képviselőit kértük föl a téma körüljárására.
A konferencia megrendezésével lehetőséget kívántunk biztosítani a résztvevők számára a jó tapasztalatok megismerésére és megosztására.
A rendezvény európai uniós forrásból valósult meg a Hagyományok Háza „Otthonról haza – kulturális kapcsolatok erősítése a Kárpát-medencében” című projektje keretében.
|
A program az 1.12.1-17-2017-00022 azonosító számú „Hálózatépítés az élő néphagyományért – közösségfejlesztés és tudásbővítés megvalósítása a civil társadalom bevonásával a határon átnyúló kulturális kapcsolatok erősítésén keresztül” EFOP projekt keretében valósul meg. |
 |
