A mesék szerepe és jelentősége a mag­yar pop­uláris kultúrában

A konferencia időpontja: 2019. 05. 31. (péntek) 8:00 – 18:00

Helyszíne: TEMI Fővárosi Művelődési Háza (1119 Budapest, Fehérvári út 47.)

 

Meghívottak: a NépmesePontok vezetői és szakmai munkatársai, valamint a konvergencia régióban működő közművelődési intézmények vezetői, a téma iránt érdeklődő közművelődési szakemberek, szakmai munkatársak

 

A konferencia programja:

 

8:00       regisztráció

 

9:00       Népmesemondás

Dunca-Stadler Márk Zoltán a Regösök húrján… vers- és prózamondó verseny területi győztese

 

9:05       A magyar szövegfolklór a táncházmozgalomban

Dr. Agócs Gergely néprajzkutató, a Hagyományok Háza tudományos munkatársa

 

9:20       Megnyitó – a népmese, műmese szerepe az ifjúság nevelésében

Kiss László Radnóti-, Csokonai- és Bessenyei-díjas rendező, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke

 

9:35       Összefoglaló moodfilm a NépmesePontokról

 

9:40       Gluténmentes-e a hamuban sült pogácsa? Avagy a Mesemúzeum lehetséges válaszai a 21. századi gyermekek szükségleteire

                Nemes-Jakab Éva múzeumpedagógus, a Mesemúzeum munkatársa

 

9:55       A népmesék társadalmi szerepe és jelentősége

                Tóth Gábor szociológus, néprajzkutató

 

10:10     A népmesék életre keltése és művészi feldolgozása

Jankovics Marcell Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író

 

10:30     kávészünet

 

10:50     Meseszó, énekszó – a mese hatása a gyerekekre egykor és ma

Halász Judit Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, énekes, Érdemes Művész, a Halhatatlanok Társulatának tagja

 

11:15     A népmese, mint a nemzeti és az európai kultúra része

Dr. Rétvári Bence miniszterhelyettes, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára

 

11:30     A pályázat megvalósításáról programirányítói szemmel

Jobbágy Csaba osztályvezető, Emberi Erőforrások Minisztériuma Európai Uniós Fejlesztések Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság

 

12:00     ebédszünet

 

12:40     Kézműves foglalkozás: A nemez sokrétű felhasználási lehetősége játékosan

Zánki-Tóth Enikő, Ki viszi át a Szerelmet?-díjjal kitüntetett gyöngyfűző és kézműves népi iparművész,

valamint Erdei Anita kézműves, andragógus

 

13:15     A Magyar Versmondók Egyesülete és a Csavar Színház bemutatja: Buták versenye

népmeseszínházi előadás, játsszák: Gál Tamás Jászai Mari-díjas színművész és Kiss Szilvia színművész

 

14:15     A NépmesePontok bemutatkozásai I.

                10-12 perces prezentációk

 

15:45     kávészünet

 

16:00     A NépmesePontok bemutatkozásai II.
                10-12 perces prezentációk

 

18:00     tervezett befejezés

 

Moderátor: Dr. Lutter Imre, a Magyar Versmondók Egyesületének ügyvezető elnöke,

Wlassics- és Radnóti-díjas előadóművész, drámapedagógus

 

A Magyar Versmondók Egyesülete a Hagyományok Háza megbízásából konferenciát rendezett A mesék szerepe és jelentősége a magyar populáris kultúrában” címmel.

A konferencia azzal a céllal került megrendezésre, hogy a hagyományos magyar népmesekincs 21. századi társadalmi igényekhez igazított felhasználási területeit megismertesse, illetve a kultúra egészében a népmesék és a műmesék jelentőségét megvilágítsa.

A technológiai, kommunikációs változások jelentősen átalakították a mesemondás alapvető, közösségteremtő és példaadási funkcióit. A népmesék nemcsak szórakoztattak, hanem a belenevelődés folyamatával szórakoztatva tanítottak is, morális, és személyiségformáló jellegük így hathatott. Ez a gyakorlat a 20. század végére a hagyományos mesemondó alkalmak megszűnésével jelentősen megváltozott. Az élőszóban elmondott mesék helyett egyre nagyobb hangsúlyt kapott az intézményes keretek közötti – elsősorban az olvasásra alapuló – oktatás. A mesék nem az ismeretanyag átadására koncentráltak, hanem erkölcsi tanulságokra, személyiségbeli, magatartásbeli ok-okozati összefüggésekre kívántak rávilágítani. Megőrzött népmeséink jó része morális helytállásra sarkallt.

A népi tudás folklóralkotásokban megnyilvánuló, becsületre, önzetlenségre, összefogásra nevelő mintaadására napjainkban is szükség van. Tehát a mesék, mondák, legendák nem csupán esztétikai értékük, hanem a személyiségfejlődésben és a közösségi életben betöltött funkcióik miatt is értékesek számunkra. A mesékben a gyermekek anyanyelvén megfogalmazódott történetek olyan tapasztalatgyűjtemény részei, melyek megőrzése és továbbadása a következő generációk számára is hasznos lehet.

Ma az egyes tudományágak és művészetek saját módszereik alapján igyekeznek a meséket a mai kor elvárásai szerint életre kelteni és hasznosítani, ezért különböző területek (színművészet, művészetterápia, múzeumpedagógia, folklorisztika, művelődésszervezés) kiválóságait és a kulturális kormányzat képviselőit kértük föl a téma körüljárására.

A konferencia megrendezésével lehetőséget kívántunk biztosítani a résztvevők számára a jó tapasztalatok megismerésére és megosztására.

A rendezvény európai uniós forrásból valósult meg a Hagyományok Háza „Otthonról haza – kulturális kapcsolatok erősítése a Kárpát-medencében” című projektje keretében.

 


A program az 1.12.1-17-2017-00022 azonosító számú  „Hálózatépítés az élő néphagyományért – közösségfejlesztés és tudásbővítés megvalósítása a civil társadalom bevonásával a határon átnyúló kulturális kapcsolatok erősítésén keresztül” EFOP projekt keretében valósul meg. 

Efop logo also2

Interested in other programmes?

Subscribe to our newsletter and be the first to hear about our events and training.