Hal­mos Bé­la - Élet­rajz

(1946–2013)

Halmos Béla

Halmos Béla 1946-ban született Szombathelyen. 1970-ben építészmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán. 1970 és 1972, majd 1979 és 1982 között dolgozott várostervező építészmérnökként a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetben.

Kisgyermekkora óta zenélt, a népzenével komolyabban 1969 óta foglalkozott. Előadóművészként kezdetben a Sebő-Halmos duó tagjaként, majd a Sebő együttes alapítótagjaként tevékenykedett. 1991-től volt a Kalamajka Együttes prímása. 1972 és 1979 között a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete Bartók Béla Néptáncegyüttesének volt zenekarvezetője.

Elindulásától kezdve tevékenyen részt vett a táncházmozgalomban – zenészként, oktatóként, szervezőként, népzenegyűjtőként és kutatóként egyaránt. Az MTA Népzenekutató Csoportjának, majd az MTA Zenetudományi Intézetének külső munkatársaként Martin György megbízásából a népi tánczene körébe tartozó hegedűdarabok lejegyzésével, zenekari partitúrák készítésével és felvételek archiválásával foglalkozott. Több mint egy évtizeden keresztül gyűjtötte Ádám István széki prímás és zenekarának anyagát, amelyből végül kandidátusi disszertációja is született. A zenetudományok kandidátusa tudományos fokozatot 1987-ben kapta meg. 1992-től a Magyar Művelődési Intézet főmunkatársa, itt létrehozta a Hangszeres Népzene Kutató Csoportot. 1999-ben kezdte el a Táncház Archívum szervezését, amelynek 2000-től haláláig vezetője volt. Az Archívum 2001-ben a Hagyományok Házába került át.

Munkaidején kívül különböző népzenei és néptáncos rendezvények állandó résztvevője, szervezője, szakmai partnere, zsűrizője volt. Tagja volt az Amatőr Néptáncosok Országos Tanácsa Zenei Szekciójának, a Magyar UNESCO Bizottság Kulturális Albizottságának, a Kossuth és Széchenyi Díj Zene- és Táncművészeti Albizottságának. A Táncházi Kamara (ma Táncház Egyesület) első elnöke, majd elnökségi tagja, a Magyar Zenei Tanács alapító tagja. A Hagyományok Háza Baráti Köre közhasznú egyesület elnökeként is tevékenykedett annak 2007-es megalakulása óta. Televíziós műsorok, önálló filmek zenei rendezője, szerkesztője és népzenei szakértője volt a rendszerváltás után.

Előadóként számos hangzóanyagon szerepel, népzenei kiadványokat is szerkesztett. Tanulmányok, önálló kötetek szerzője a népi hangszeres tánczene és a táncházmozgalom témakörében.

Díjak, kitüntetések:

  • 1973: a Népművészet Ifjú Mestere
  • 1975: a Szocialista Kultúráért
  • 1975: SZOT Díj (Sebő Ferenccel megosztva)
  • 1985: Állami Díj (Sebő Ferenccel és Timár Sándorral megosztva)
  • 1989: Magyar Művészetért Díj
  • 1998: a Planetáris Tudat Díja (Sebő Ferenccel és Timár Sándorral megosztva)
  • 1998: Magyar Örökség Díj
  • 1999: Gyula Város Díszpolgára
  • 1999: Budapestért Díj (Sebő Ferenccel megosztva)
  • 2006: Bartók Béla Emlékdíj
  • 2012: Prima-díj
  • 2012: a Népművészet Mestere
  • 2013: Széchenyi díj
  • 2013: az MMA rendes tagja

Ke­le­men Lász­ló Kos­suth-dí­jas

Kelemen László zeneszerző, folklorista, a Hagyományok Háza alapítója és címzetes főigazgatója a mai napon a nemzeti ünnep alkalmából a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetést, Kossuth-díjat vehetett át a hagyományos paraszti kultúra megőrzéséért, terjesztéséért kifejtett sok évtizedes művészi, tudományos és szervezési munkájának elismeréseként.

Be­mu­tat­ko­zott a Folk_ME Ka­tar­ban

Székely Levente a Hagyományok Háza képviseletében Katarba utazott, hogy részt vegyen a Global Public Diplomacy Network (GPDNet) tizedik közgyűlésén. A találkozón bemutatta a Hagyományok Háza digitális zenei oktatási programját, amely több ország érdeklődését is felkeltette, új együttműködések lehetőségét teremtve.

Le­gen­dás öl­tö­zé­kek: Re­gő­czy Krisz­ti­na kűr­ru­há­ja

A Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum legújabb tárlata, a Folk Fashion – Divat a folklór a népművészet és a divat időtálló kapcsolatára hívja fel a figyelmet. A kiállítás egyik különlegességeként Regőczy Krisztina olimpiai ezüstérmes, világbajnok műkorcsolyázó matyómintás övvel díszített kűrruhája is megtekinthető, amit 1976-ban viselt az olimpián, amelynek műsorán akkor szerepelt először a jégtánc.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!