Hal­mos Bé­la

Halmos Béla 1946. június 4-én született Szombathelyen. Zenei tanulmányait gyerekkorában már Gyulán folytatta, ahol előbb hegedülni majd brácsázni kezdett. Játszott zeneiskolai, egyetemi zenekarokban és kamaraegyüttesekben. 

A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán diplomázott, ahol városrendezésre szakosodott tervező építőmérnökként. 1969 őszén, a Magyar Televízió által szervezett, „Röpülj Páva” népdalversenyen, Sebő Ferenccel duóban és egyéni versenyzőként is indult. A táncházmozgalom indulása után, 1974-től a Sebő együttes egyik alapító tagjaként, énekelt versekkel és népzenével tartott klubesteket heti rendszerességgel a Kassák Klubban. Mélyebb ismereteit, a főként erdélyi falvakban végzett gyűjtőútjai során szerezte. Munkáját kiemelkedő tudósok segítették, mint pl.: Martin György, Kallós Zoltán, illetve Sárosi Bálint és Vargyas Lajos. Tagja volt az MTA Népzenekutató Csoportjának, a Magyar Művelődési Intézet főmunkatársaként pedig megszervezte a Hangszeres Népzene Kutató Csoportját.

1990-2009 között a Kalamajka együttes prímásaként a Molnár utcai Művelődési Ház (később az Aranytíz) táncházában muzsikált hétről-hétre. 1989 és 2001 között Szomjas György filmrendezővel és Rosta Katalin szerkesztővel 12 dokumentumfilmet készített, amelyek a népzene legfontosabb muzsikusai közül adatközlő paraszt és cigányzenészeket, illetve a táncházmozgalom kulcsfiguráit mutatják be. 1999-ben kezdett neki a Táncház Archívum létrehozásának, amellyel a ’70-es években induló táncházmozgalom történeti dokumentálására, archiválására törekedett.

Évekig a Zenetudományi Intézet munkatársa és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének egyik alapítója és tanára volt. Hagyatékában ilyen módon szervesen összefüggnek a népzenekutatással, azaz a tudományos munkával, a mozgalmi szervező, valamint az oktatói tevékenységével kapcsolatos dokumentumok.

Archív felület elérése: https://hagyomanyokhaza.hu/hu/halmos-bela-hagyateka

 

Szol­gál­ta­tás

A hagyaték anyagaival kapcsolatban, a szolgáltatás menetéről lehet érdeklődni a gyűjteményfeldolgozó kollégánknál.

A ma­gyar kéz­mű­ves­ség leg­ja­va a Nép­raj­zi Mú­ze­um­ban

A magyar népi kézművesség legjelentősebb, ötévente megrendezett seregszemléje, az Élő Népművészet – XVIII. Országos Népművészeti Kiállítás 2026. október 29-étől látogatható a Néprajzi Múzeumban 2027. április 11-ig. A kiállítás három intézmény együttműködésében valósul meg: a szakmai koordinációt a Hagyományok Háza végzi, a pályázat a Népművészeti Egyesületek Szövetségével szoros együttműködésben zajlott, az országos tárlatnak pedig a Néprajzi Múzeum ad otthont.

A tárlat a hagyományos kézműves kultúra gazdagságát, a mesterségbeli tudás továbbélését és a kortárs alkotói gondolkodás sokszínűségét mutatja be. Az országos pályázatra egyéni alkotók és közösségek mintegy hatezer munkával jelentkeztek, amelyekből a tavaszi és nyári időszakban nyolc régiós kiállításon láthatott válogatást a közönség. A Néprajzi Múzeumban ezeknek a legkiemelkedőbb alkotásaiból összeállított reprezentatív válogatás kap helyet, amely nemcsak a tárgyakat mutatja be, hanem alkotóikat, a mögöttük álló közösségeket és az általuk továbbörökített tudást is középpontba állítja.

Bor, tánc, szen­ve­dély

Új bemutatóval folytatódik a Magyar Állami Népi Együttes jubileumi évada. Október 16-án mutatják be Mihályi Gábor rendezésében A bor dicsérete című előadást.

Föld­től az égig

Különleges gálaesttel ünnepli fennállásának 75. évfordulóját a Magyar Állami Népi Együttes: október 28-án a Földtől az égig című produkcióval lép az Erkel Színház közönsége elé.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!