Hal­mos Bé­la

Halmos Béla 1946. június 4-én született Szombathelyen. Zenei tanulmányait gyerekkorában már Gyulán folytatta, ahol előbb hegedülni majd brácsázni kezdett. Játszott zeneiskolai, egyetemi zenekarokban és kamaraegyüttesekben. 

A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán diplomázott, ahol városrendezésre szakosodott tervező építőmérnökként. 1969 őszén, a Magyar Televízió által szervezett, „Röpülj Páva” népdalversenyen, Sebő Ferenccel duóban és egyéni versenyzőként is indult. A táncházmozgalom indulása után, 1974-től a Sebő együttes egyik alapító tagjaként, énekelt versekkel és népzenével tartott klubesteket heti rendszerességgel a Kassák Klubban. Mélyebb ismereteit, a főként erdélyi falvakban végzett gyűjtőútjai során szerezte. Munkáját kiemelkedő tudósok segítették, mint pl.: Martin György, Kallós Zoltán, illetve Sárosi Bálint és Vargyas Lajos. Tagja volt az MTA Népzenekutató Csoportjának, a Magyar Művelődési Intézet főmunkatársaként pedig megszervezte a Hangszeres Népzene Kutató Csoportját.

1990-2009 között a Kalamajka együttes prímásaként a Molnár utcai Művelődési Ház (később az Aranytíz) táncházában muzsikált hétről-hétre. 1989 és 2001 között Szomjas György filmrendezővel és Rosta Katalin szerkesztővel 12 dokumentumfilmet készített, amelyek a népzene legfontosabb muzsikusai közül adatközlő paraszt és cigányzenészeket, illetve a táncházmozgalom kulcsfiguráit mutatják be. 1999-ben kezdett neki a Táncház Archívum létrehozásának, amellyel a ’70-es években induló táncházmozgalom történeti dokumentálására, archiválására törekedett.

Évekig a Zenetudományi Intézet munkatársa és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének egyik alapítója és tanára volt. Hagyatékában ilyen módon szervesen összefüggnek a népzenekutatással, azaz a tudományos munkával, a mozgalmi szervező, valamint az oktatói tevékenységével kapcsolatos dokumentumok.

Archív felület elérése: https://hagyomanyokhaza.hu/hu/halmos-bela-hagyateka

 

Szol­gál­ta­tás

A hagyaték anyagaival kapcsolatban, a szolgáltatás menetéről lehet érdeklődni a gyűjteményfeldolgozó kollégánknál.

Sebő Fe­renc em­lé­ke­ze­te

„Sebő nem csak népzenéről beszélt, és táncokról. Hanem arról is, hogyan vihető át egy kulturális misszió – a Bartók és Kodály nemzedéke által kijelölt program – birodalmakon, háborúkon, vészkorszakon, diktatúrákon, konszolidációkon, rendszerváltásokon és piaci korszakokon, úgy, hogy közben hűséges maradjon ahhoz, amiért létrejött.” dr. Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatójának írása.

Mú­ze­u­mok Éj­sza­ká­ja a Ha­gyo­má­nyok Há­zá­ban

Az idén is megnyitja kapuit a Hagyományok Háza a Múzeumok Éjszakáján, ahol a múlt élménnyé válik, és a hagyomány új értelmet nyer. A Budai Vígadó épülete a padlásától a pincéjéig bebarangolhatóvá válik, az izgalmas házbejárást a Hagyományok Háza vezetői tartják. Akit inkább a kézművesség világa vonz, kipróbálhatja magát tésztagyúrásban vagy közösségi nemezelésben, míg az interaktív tárlatok az érzékszervek bevonásával kalauzolnak el a népi mesterségek világába. A hagyományos népzenei koncerten és táncházon felül a Magyar Állami Népi Együttes előadása - egy különleges divatbemutató - várja felejthetetlen pillanatokkal a zenei programok kedvelőit.

Meg­nyílt a Mint a for­rás­víz cí­mű ju­bi­le­u­mi ki­ál­lí­tás

A magyar néptáncművészet egyik legmeghatározóbb intézménye, a Magyar Állami Népi Együttes fennállásának 75. évfordulóját ünnepli. A jubileum alkalmából különleges, nagyszabású kiállítás nyílt Mint a forrásvíz - 75 éves a Magyar Állami Népi Együttes címmel a Hagyományok Háza épületében.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!