Kő­vá­ri Ré­ka

A moldvai magyar nyelvjárási korpusz az egyházzenész-népzenekutató szemével

14:00-14:30

Egy-egy ének (népdal, vallásos népének) vagy énekelt imádság lejegyzésekor nem csupán az ének szövegét és dallamát kell leírni, hanem a gyűjtés során felszínre jutott mindenféle információt az énekesről és az adott énekről, valamint a tájnyelvi sajátosságokat is illik rögzíteni. Tánczos Vilmos moldvai gyűjtése (rögzítve a teljes beszélgetést) és annak adatbázisa valami hasonlót tesz (dallamlejegyzés nélkül), csak nem az egyes énekekkel, hanem hosszabb-rövidebb gyűjtési egységekkel. A népzenekutató számára tehát elsődlegesen az énekszöveg lejegyzésében nyújt segítséget az adatbázis és a belőle készült moldvai nyelvjárási korpusz. Azonban az egyes interjúkból érdekes összekapcsolódások is kiderülhetnek. Az előadás a gyűjtések énekelt részeit tekinti át, kiemelve a lejegyzett szövegkorpuszból kiolvasható érdekességeket.

Ke­le­men Lász­ló Kos­suth-dí­jas

Kelemen László zeneszerző, folklorista, a Hagyományok Háza alapítója és címzetes főigazgatója a mai napon a nemzeti ünnep alkalmából a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetést, Kossuth-díjat vehetett át a hagyományos paraszti kultúra megőrzéséért, terjesztéséért kifejtett sok évtizedes művészi, tudományos és szervezési munkájának elismeréseként.

Le­gen­dás öl­tö­zé­kek: Re­gő­czy Krisz­ti­na kűr­ru­há­ja

A Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum legújabb tárlata, a Folk Fashion – Divat a folklór a népművészet és a divat időtálló kapcsolatára hívja fel a figyelmet. A kiállítás egyik különlegességeként Regőczy Krisztina olimpiai ezüstérmes, világbajnok műkorcsolyázó matyómintás övvel díszített kűrruhája is megtekinthető, amit 1976-ban viselt az olimpián, amelynek műsorán akkor szerepelt először a jégtánc.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!