Kiss Ág­nes

Mesemondó

Kiss Ágnes a Meseszó Egyesület tagja, elvégezte a Hagyományok Háza népmesetanfolyamát, fellép mesemondó rendezvényeken, tagja az Ahol a madár se jár… baráti mesemondó körnek.

Saját vallomása a meséhez való viszonyáról:

„Gondolatok a mesemondásról…

Mikor zsenge koromban megkérdezték, hogy „Na, Ágika, mi leszel, ha nagy leszel?”, hát, eszembe sem jutott volna, hogy azt mondjam, „mesemondó”. Mondjuk, nem is lettem, mert eredetileg angol-francia nyelvtanár vagyok. Azért a meséket mindig is szerettem. Nem csak a történeteket, hanem a nyelvezetét is.

Majd jött egy baráti összejövetel, ahol mindenkinek készülni kellett valamivel, amivel a többieket szórakoztatja. Egy székely mesét választottam…   

Aztán gondoltam magamban, hogy ez ennél sokkal több, sokkal mélyebb, tehát 2011-ben beiratkoztam a Hagyományok Háza mesemondó tanfolyamára.

Nos, az, hogy egy közösség milyen történeteket mesél, és ezt milyen módon teszi, abban jól visszatükröződik a közösség gondolkodásmódja, erkölcsisége, szokásvilága, vagyis identitása. Ez a magyar mesemondás esetében is így van. Gazdag és sok tudást, tapasztalatot rejtő világ ez! Egy varázslat…

A mese varázsol, a varázslatnak pedig ereje van. Miért jó hallgatni őket? Erre a kérdésre lehet egyrészt szerkezeti választ adni, hogy sok a párbeszéd, háromszori ismétlés, vagy módosított ismétlés (fokozás) van benne. Lehet másrészt stilisztikai választ adni, hogy képeket festünk szavakkal, hogy van nyitó és záró formula, vannak állandó nyelvi átkötő elemek. Lehet harmadrészt a gondolatiságról beszélni, hogy nem szájbarágós, tehát nincs tanulságmondás a végén, hanem a gondolatébresztés a cél.

A valódi titok azonban megfogalmazhatatlan. Azt érezzük! Abból érezzük, hogy magunkra ismerünk benne, hogy tudjuk, hogy ez a mienk, olyan az érzete, az érintése, az illata. Ezek vagyunk mi. A nagymamánk paprikás krumplija is a mienk. Az az ismerős. A többi, az a másé. Ebben ismerünk magunkra, hogy hová tartozunk, mi a szerepünk a közösségünkben, milyen szokásaink vannak, és végső soron, hogy kik vagyunk.

Hát, és ezeket a meséket el is kell mesélni! Az meg a másik varázslat! Na, ezt mesélik tovább a hagyományra építő mesemondók!

A magam részéről is ezen igyekszem, aztán a nagyérdeműre bízom, hogy eldöntse mennyire is sikerült.”

Föld­től az égig

Különleges gálaesttel ünnepli fennállásának 75. évfordulóját a Magyar Állami Népi Együttes: október 28-án a Földtől az égig című produkcióval lép az Erkel Színház közönsége elé.

A ma­gyar kéz­mű­ves­ség leg­ja­va a Nép­raj­zi Mú­ze­um­ban

A magyar népi kézművesség legjelentősebb, ötévente megrendezett seregszemléje, az Élő Népművészet – XVIII. Országos Népművészeti Kiállítás 2026. október 29-étől látogatható a Néprajzi Múzeumban 2027. április 11-ig. A kiállítás három intézmény együttműködésében valósul meg: a szakmai koordinációt a Hagyományok Háza végzi, a pályázat a Népművészeti Egyesületek Szövetségével szoros együttműködésben zajlott, az országos tárlatnak pedig a Néprajzi Múzeum ad otthont.

A tárlat a hagyományos kézműves kultúra gazdagságát, a mesterségbeli tudás továbbélését és a kortárs alkotói gondolkodás sokszínűségét mutatja be. Az országos pályázatra egyéni alkotók és közösségek mintegy hatezer munkával jelentkeztek, amelyekből a tavaszi és nyári időszakban nyolc régiós kiállításon láthatott válogatást a közönség. A Néprajzi Múzeumban ezeknek a legkiemelkedőbb alkotásaiból összeállított reprezentatív válogatás kap helyet, amely nemcsak a tárgyakat mutatja be, hanem alkotóikat, a mögöttük álló közösségeket és az általuk továbbörökített tudást is középpontba állítja.

Bor, tánc, szen­ve­dély

Új bemutatóval folytatódik a Magyar Állami Népi Együttes jubileumi évada. Október 16-án mutatják be Mihályi Gábor rendezésében A bor dicsérete című előadást.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!