Er­dély­ből Er­dély­be

"Kelemen Lászlót az idők kezdete óta ismerem. Az idők pedig akkor kezdődtek, amikor színre lépett az első táncházas generáció. Először Budapesten, aztán hamarosan Kolozsváron. Az előző 1972-ben, a második öt évvel később. Sokan gondolják, hogy a világ tényleg az első táncházzal kezdődött, mert attól kezdve valóban semmi nem lett olyan, mint előtte volt. A kiteljesedés mégis vagy tíz évvel később jött, amikor sokan, rengetegen indultak el ugyanazon az immár kitaposott úton, felhasználva az elődök nyújtotta tapasztalatokat, segítséget. Mára pedig van egy stabil társaság, akik félszavakból is megértik egymást, akik hasonlóan öltözködnek, viselkednek és az estéiket gyakran töltik egy-egy táncházban. Nincsenek ők sokan, de akik vannak, azok nagyon.

Van a budapesti I. kerületben egy tér, amely egy olyan utca mellett található, melynek egyik vége a Clark Ádám térre, a másik pedig a Batthyány térre nyílik, illetve záródik. Szem előtt van tehát. A neve ma Corvin. Az 1780-as években Kapucinus tér volt, de sokan egyszerűen csak Mátyás király térnek hívták. Annyira tetszett ez a név az itt lakóknak, hogy 1830-ban ez hivatalossá is vált. Ám sokan nevezték a területet Mátyás latin nevével Corvin térnek, ami aztán rajta is maradt és így van ez máig. Az itt látható impozáns palota 1900-ban készült el, az írások szerint a környék lakosságának kérésére. Bálokat és más nagy eseményeket tartottak itt, a földszinten pedig kereskedők, kisiparosok bérelhettek helyiségeket. 1945-ben a kisgazdák kaptak itt irodákat, de színházterem és mozi is működött itt. Kallina Mór és Árkay Aladár építészek munkáját dícséri a látvány.

1951-től ismertebb már a történetet, itt kapott helyet az akkor alakult Magyar Állami Népi Együttes és a Népművészeti Intézet."

Fehér Anikó írását a Ritmus és hang blogon itt lehet továbbolvasni:
FEHÉR ANIKÓ: ERDÉLYBŐL ERDÉLYBE

Bor, tánc, szen­ve­dély

Új bemutatóval folytatódik a Magyar Állami Népi Együttes jubileumi évada. Október 16-án mutatják be Mihályi Gábor rendezésében A bor dicsérete című előadást.

A ma­gyar kéz­mű­ves­ség leg­ja­va a Nép­raj­zi Mú­ze­um­ban

A magyar népi kézművesség legjelentősebb, ötévente megrendezett seregszemléje, az Élő Népművészet – XVIII. Országos Népművészeti Kiállítás 2026. október 29-étől látogatható a Néprajzi Múzeumban 2027. április 11-ig. A kiállítás három intézmény együttműködésében valósul meg: a szakmai koordinációt a Hagyományok Háza végzi, a pályázat a Népművészeti Egyesületek Szövetségével szoros együttműködésben zajlott, az országos tárlatnak pedig a Néprajzi Múzeum ad otthont.

A tárlat a hagyományos kézműves kultúra gazdagságát, a mesterségbeli tudás továbbélését és a kortárs alkotói gondolkodás sokszínűségét mutatja be. Az országos pályázatra egyéni alkotók és közösségek mintegy hatezer munkával jelentkeztek, amelyekből a tavaszi és nyári időszakban nyolc régiós kiállításon láthatott válogatást a közönség. A Néprajzi Múzeumban ezeknek a legkiemelkedőbb alkotásaiból összeállított reprezentatív válogatás kap helyet, amely nemcsak a tárgyakat mutatja be, hanem alkotóikat, a mögöttük álló közösségeket és az általuk továbbörökített tudást is középpontba állítja.

Föld­től az égig

Különleges gálaesttel ünnepli fennállásának 75. évfordulóját a Magyar Állami Népi Együttes: október 28-án a Földtől az égig című produkcióval lép az Erkel Színház közönsége elé.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!