Csán­gó bál a Bál­ná­ban far­sang­ban, mold­vai kon­fe­ren­cia a Ha­gyo­má­nyok Há­zá­ban a nagy­böjt­ben

A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Válaszút Népművészeti Egyesület 2023. február 18-án (szombaton) huszonhatodik alkalommal rendezi meg a „Csángó Bált” a budapesti Bálnában.

Huszonhat évvel ezelőtt az első budapesti Csángó Bál szervezői azért fogtak össze, hogy ráirányítsák a Kárpát-medencei és a nemzetközi közvélemény figyelmét egy veszélyeztetett, törékeny és kiszolgáltatott népcsoportra, a moldvai, gyimesi és a hétfalusi csángókra, és az általuk hordozott különleges értékekre. Célunk az volt, hogy segítsük a csángó közösségek fennmaradását.

A csángók világáról sokaknak az archaikus népművészet, hagyományőrzés jut eszébe. Kevesen tudják, hogy az évszázados elzártság, az anyanyelvi oktatás és hitélet lehetőségének tragikus hiánya ellenére az elmúlt évtizedekben megszületett egy jellegzetes hangú, erős csángó tudattal rendelkező író-költő generáció. Írásaik összetéveszthetetlenül tükrözik a csángó világot, tartalmazzák a rájuk oly jellemző tradíciókat, de mégis modernek, a mai világról, a mai embereknek szólnak. Így válhattak az egyetemes magyar irodalom szerves részévé.

csángó bál

A színpadi műsorban a somoskai Demse Márton, a klézsei Duma András, a lujzikalagori Gábor Felicia, magyarfalusi Iancu Laura versei, prózái hangzanak el, a költők, írók saját tolmácsolásában. Külön öröm, hogy a moldvai csángó poéták mellett megismerhetjük a fiatal, szárnyait most bontogató gyimesi költőreménység, Tankó Erika verseit is.

Az írások mellett – ahogy a Csángó Bálok jellegzetességévé vált – ismét láthatjuk a moldvai és gyimesi hagyományőrző táncosokat, énekeseket, zenészeket és a csángó muzsikát magas színvonalon elsajátító és feldolgozó magyarországi népzenészek együtteseit is. A színpadi gálaműsorban közreműködnek a hagyományokat jól ismerő klézsei, somoskai, lujzikalagori, magyarfalusi, gyimesi hagyományőrzők, Petrás Mária, Nyisztor Ilona, Tímár Magdó, Hodorog András, Lukács István Luki.

Vendégek lesznek a magyarországi csángó muzsikát játszó legkiválóbb zenészek is: Szabó Balázs, Borbély Mihály, Farkas Zoltán „Batyu”, Lőrinszky Attila, a Rézeleje Fanfárosok zenekar, a Somos együttes, a Tázló együttes, a Szigony zenekar, a Zurgó együttes.

Részletes program

 

A farsang elteltével pedig, március 16-án a Hagyományok Háza várja a néprajz- és néptánckutatókat, táncházzenészeket, táncházszervezőket, néptánctanárokat és táncházasokat közös párbeszédre a a moldvai magyarság hagyományos tánckultúrájáról Moldvai néptánc Budapesten ...és Moldvában című konferenciáján.

Részletes program

Meg­je­lent a Kis fe­ke­te pá­lyá­za­ti ki­írás

A Hagyományok Háza ismét meghirdeti egyik legkülönlegesebb és leginspirálóbb pályázatát 2025-ben is: a Kis feketét! Ez a lehetőség olyan népi kézművesek, iparművészek, tervezők és designerek számára szól, akik a divat és a népművészet találkozásában szeretnének maradandót alkotni.

Ta­nul­ha­tó ha­gyo­mány, él­he­tő hi­va­tás

Napjainkban, amikor a hagyományos tudás átadásának természetes útjai – a családi tradíciók, közösségi minták és élő példák – visszaszorulóban vannak, különösen fontos téma, hogy miként örökíthetők tovább a kézművesség, a népi előadóművészet és a népművészet értékei.

A Ma­gyar Ál­la­mi né­pi Együt­tes új éva­dot hir­det

A Magyar Állami Népi Együttes izgalmas, jövőbe mutató évaddal jelentkezik a 2025/2026-os szezonban. A hazai közönségre koncentrálva 10 különböző előadásból álló programsorozatot állított össze a Hagyományok Háza színpadára olyan jól ismert, nagy sikerű darabokból, mint a Naplegenda, a Kolozsvári piactéren vagy az Édeskeserű, miközben izgalmas, új bemutatókkal is várja a nagyérdeműt a társulat. 

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!