Csán­gó bál a Bál­ná­ban far­sang­ban, mold­vai kon­fe­ren­cia a Ha­gyo­má­nyok Há­zá­ban a nagy­böjt­ben

A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Válaszút Népművészeti Egyesület 2023. február 18-án (szombaton) huszonhatodik alkalommal rendezi meg a „Csángó Bált” a budapesti Bálnában.

Huszonhat évvel ezelőtt az első budapesti Csángó Bál szervezői azért fogtak össze, hogy ráirányítsák a Kárpát-medencei és a nemzetközi közvélemény figyelmét egy veszélyeztetett, törékeny és kiszolgáltatott népcsoportra, a moldvai, gyimesi és a hétfalusi csángókra, és az általuk hordozott különleges értékekre. Célunk az volt, hogy segítsük a csángó közösségek fennmaradását.

A csángók világáról sokaknak az archaikus népművészet, hagyományőrzés jut eszébe. Kevesen tudják, hogy az évszázados elzártság, az anyanyelvi oktatás és hitélet lehetőségének tragikus hiánya ellenére az elmúlt évtizedekben megszületett egy jellegzetes hangú, erős csángó tudattal rendelkező író-költő generáció. Írásaik összetéveszthetetlenül tükrözik a csángó világot, tartalmazzák a rájuk oly jellemző tradíciókat, de mégis modernek, a mai világról, a mai embereknek szólnak. Így válhattak az egyetemes magyar irodalom szerves részévé.

csángó bál

A színpadi műsorban a somoskai Demse Márton, a klézsei Duma András, a lujzikalagori Gábor Felicia, magyarfalusi Iancu Laura versei, prózái hangzanak el, a költők, írók saját tolmácsolásában. Külön öröm, hogy a moldvai csángó poéták mellett megismerhetjük a fiatal, szárnyait most bontogató gyimesi költőreménység, Tankó Erika verseit is.

Az írások mellett – ahogy a Csángó Bálok jellegzetességévé vált – ismét láthatjuk a moldvai és gyimesi hagyományőrző táncosokat, énekeseket, zenészeket és a csángó muzsikát magas színvonalon elsajátító és feldolgozó magyarországi népzenészek együtteseit is. A színpadi gálaműsorban közreműködnek a hagyományokat jól ismerő klézsei, somoskai, lujzikalagori, magyarfalusi, gyimesi hagyományőrzők, Petrás Mária, Nyisztor Ilona, Tímár Magdó, Hodorog András, Lukács István Luki.

Vendégek lesznek a magyarországi csángó muzsikát játszó legkiválóbb zenészek is: Szabó Balázs, Borbély Mihály, Farkas Zoltán „Batyu”, Lőrinszky Attila, a Rézeleje Fanfárosok zenekar, a Somos együttes, a Tázló együttes, a Szigony zenekar, a Zurgó együttes.

Részletes program

 

A farsang elteltével pedig, március 16-án a Hagyományok Háza várja a néprajz- és néptánckutatókat, táncházzenészeket, táncházszervezőket, néptánctanárokat és táncházasokat közös párbeszédre a a moldvai magyarság hagyományos tánckultúrájáról Moldvai néptánc Budapesten ...és Moldvában című konferenciáján.

Részletes program

To­vább szőtt örök­ség

2026. szeptember 11-én nyílik meg a XXIV. Országos Szőttespályázat kiállítása Hevesen, amely a Kárpát-medence népi szőtteshagyományából merítő kortárs alkotásokat mutatja be. A Hagyományok Háza, Heves Város Önkormányzata és a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet együttműködésében megvalósuló tárlat október 30-ig látogatható a Hevesi Művelődési és Közgyűjteményi Központban. A Hagyományok Háza, Heves Város Önkormányzata és a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet együttműködésében megvalósuló XXIV. Országos Szőttespályázat kiállítás ünnepélyes megnyitójára és díjátadójára szeptember 11-én 10.30-kor kerül sor a Hevesi Művelődési és Közgyűjteményi Központban, a tárlat pedig október 30-ig látogatható. A 2026-ban XXIV. alkalommal meghirdetett pályázatra 35 alkotó összesen 101 pályamunkát nyújtott be vászonszőttes, szőnyeg és öltözék kategóriában.

Dél-Ko­re­á­ban a Ma­gyar Ál­la­mi Né­pi Együt­tes

Harminchárom év után tért vissza Dél-Koreába a Magyar Állami Népi Együttes: a társulat kamaraegyüttese 2026. szeptember 1–6. között a National Intangible Heritage Center meghívására mutatta be kifejezetten erre az alkalomra készült Csárdás című produkcióját. 

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!