Beérkezett az első Tüdős Klára által tervezett ruha a Múzeum Közösségi gyűjtés felhívására.
Nem is akárkinek a ruhája.
A fotók az 1940-es évek elején készültek a Halász bástya előtt, a vajdasági Gomboson és Hamburgban. A ruhát viselő hölgy körül táncosokat látunk viseletben.
Ez a gyönyörű ünneplőbe öltözött asszony a Gyöngyösbokréta mozgalom vezetőjének, Paulini Bélának a felesége, Szilárd Rózsa, aki a csoportokkal utazva a mozgalmat képviselte Európa-szerte.
Milyen ruha is illett volna jobban ezekhez az eseményekhez, mint Tüdős Klára stilizált, hol motívumaiban, hol anyagában, hol szabásában a népviseletre emlékeztető, de mégis polgári kollekciói?
Lehet, hogy Önnél is rejlik a gardróbban egy ruha valamelyik felmenőtől, amit Tüdős Klára tervezett? Esetleg a nagymamáról van egy fotó, amin a híres Pántlika szalonból való ruhát visel?
Ha szívesen látná saját hagyatékát egy kiállításon, esetleg a múzeumnak ajándékozná, hogy biztosan a legmegfelelőbb bánásmódban részesüljön az értékes darab, és megmaradjon az utókornak, küldjön egy fotót vagy hozza be hozzánk a ruhát, ékszert, kiegészítőt, és mi megmondjuk, valóban Tüdős Klára tervezte-e.
***
„Gyöngyösbokréta néven azt a rendszeresen visszatérő színházi látványosságot ismerjük, amely parasztcsoportok tánc, ének és játékbemutatóiból állt Budapesten 1931-től 1944-ig, minden év augusztus 20-a táján. A néptáncon, népzenén és a színpadi bemutatókon keresztül egy sajátos kulturális mozgalom bontakozott ki. Hatása a hagyományőrzés szempontjából is jelentős, de abban is, hogy a magyar parasztság körében kulturális területen addig egyedülállóan nagyszámú tömeget mozgatott meg. Nevezhetjük ezt a kulturális mozgalmat a kialakulóban lévő magyar néptáncmozgalom egyik legfontosabb szakaszának is.
Az első „Gyöngyösbokréta” bemutató 1931. augusztusában volt, Budapest székesfőváros anyagi támogatásával. Paulini Béla rendezésében néhány parasztcsoport eredeti néptáncokat táncolt a Városi Színházban. A különböző vidékről érkezett csoportokat ugyancsak Paulini szervezte meg. Ettől az időponttól kezdve beszélünk Gyöngyösbokréta bemutatókról, bokrétás falvakról, csoportokról.”
(Pálfy Csaba: a Gyöngyösbokréta története)
