A Bu­dai Vi­ga­dó épü­le­te

A 19. század végére a gyorsan fejlődő polgárságban megfogalmazódott az igény, hogy Budán is legyen vigadó. A Duna budai oldalán élők rendelkeztek ugyan kulturális szervezetekkel, rendezvényeiket azonban csak a már megkopott Fácán vendéglő nagytermében tarthatták. A budai polgárok 1892-ben kérték először írásban Gerlóczy Károly fővárosi alpolgármestertől a pesti Vigadóhoz hasonló kulturális palota felépítését, ahol összejöveteleiket, mulatságaikat tarthatják. 

 

Végigvezetjük a figyelmet a folyamaton, hogyan ültettük át észrevétlenül a 21. századba, és ezáltal milyen különleges helyszínné alakult a Budai Vigadó épülete. Megmutatjuk fejlődésének útját, azt, hogyan szövődik át a múlt és a jelen, és hogyan alkalmazkodik az egyre változó kihívásokhoz és igényekhez. Rápillantunk a történelem során elért mérföldkövekre, és bemutatjuk, hogyan vált az épület egy modern, korszerű rendezvényközponttá, amely különleges helyszínt biztosít események, összejövetelek vagy ünnepek megrendezéséhez. 

A Bu­dai Vi­ga­dó tör­té­ne­te

Ez a részletes áttekintés bepillantást nyújt az épület múltjába és különleges jelentőségébe, amely fontos szerepet játszott Budapest kulturális életében.

A Bu­dai Vi­ga­dó fel­újí­tá­sa

Bemutatjuk, hogyan vált ez az ikonikus helyszín még vonzóbbá és modernebbé, miközben megőrizte történelmi jelentőségét és kulturális örökségét.

Te­rem­bér­lé­si le­he­tő­ség

Megmutatjuk, milyen lehetőségek vannak terem bérlésére, és hogyan lehet az épület adta előnyöket kihasználni különböző események, rendezvények vagy összejövetelek szervezéséhez.

Élő ha­gyo­má­nyok ün­ne­pe a Fo­nó­ban

Részben az Utolsó Óra 25 évfordulójáról megemlékezve, részben a két intézményt számos szállal összekötő vállalások folytán jön létre az Élő hagyományok ünnepe a Fonóban, a Hagyományok Háza és a Fonó közös sorozata.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!