Ja­pán an­tik gyer­mek­ki­mo­nók

Nakano Kazuko asszony 1935-ben született Jamagatában. Szenvedélye a gyermekkimonó, a ruhákat gyermekeinek tekinti, szorosan kötődik hozzájuk. Hosszú évek során közel ezer ruhadarabot gyűjtött össze, melyek között az edo-kori (1603-1868) daraboktól kezdve a mai kimonókig találhatunk ruhákat.

Több japán kiállítás mellett, gyűjteménye egy részét 2010 és 2012 között Európa néhány országában már bemutatták. (Ausztria, Franciaország, Hollandia, Svájc). Az a kiállítássorozat a gyermekkimonókat, a divatot igyekezett szemléltetni. 

Most Magyarország, Lengyelország és Németország fogadja a gyűjtemény egy másik részét. A kiállítás Pécs, Kecskemét és Krakkó után érkezik Budapestre, ahol a gyermekkimonók világának sokszínűségét, a különféle textíliákból, változatos díszítési technikákkal készült ruhákat tekinthetik meg az érdeklődők.
Nakano asszony a vékony nyári ruházattól a bélelt téli kimonókig, a selyem különböző változatai (csirimen, rinzu, cumugi stb.) mellett kender, pamut és gyapjú kimonókkal is rendelkezik, melyeket szövött, hímzett és különböző technikákkal festett (kézi, sablon, merítéses) motívumok díszítenek.

A japán gyermekruházat esetében kiemelkedő szerepet játszottak a motívumok, melyek „amulett”-funkciót is elláttak és a szülők reményeit, gyermekükkel kapcsolatos vágyait, és jókívánságait fejezték ki.  A japánok természet-közelisége révén nagyon sok növényi motívum hordoz többlet tartalmat, de különféle tárgyak is utalhatnak a hosszú életre vagy akár a boldog házasságra. Aki további részletekkel is szívesen ismerkedne, a Selyemre festett jókívánság című könyv, mely a kiállítás-sorozatot kíséri, még nagyobb betekintést enged Nakano asszony gyűjteményébe, és a díszítések non-verbális üzeneteibe.

Míg az Edo-korszakban a fiú és lány viselet közel állt egymáshoz, hiszen az évszakhoz, gyermekhalálozás elkerüléséhez, az egészséges növekedéshez, illetve a szerencséhez kapcsolódó motívumok domináltak mindkét nemnél, később a „divatos” elemek már elkülönítették a fiúk és lányok viseletét. Bizonyos amulett hímzések, mint a „hát védelem” a babonás hiedelmek révén kerültek a gyermekruhákra, de egy részük mai napig megtalálható a kis kimonókon.
A hétköznapi ruházat és az alkalmi viselet különbsége is jól látható a kiállításon, hiszen az említett elemek az alkalmi viseleten kapnak igazán hangsúlyt.

Kurátori tárlatvezetések:

szeptember 21., 15.30

szeptember 23., 16.00

szeptember 24., 16.00

szeptember 25., 16.00

szeptember 25., 17.00

Szeptember 23-25 között csoportoknak lehetőséget biztosítunk egyéni időpontban is tárlatvezetésre, ezzel kapcsolatos igényüket kérjük az mjbt.szombathely@gmail.com e-mail címre küldeni. A tárlatvezetések után a kiállítás kísérő albuma a helyszínen kedvezményesen megvásárolható!

Nyitvatartás: Hétfő - Szombat 10.00 - 18.00

A kiállítás a Nemzetek Háza, a Magyar-Japán Baráti Társaság – Szombathely és a Hagyományok Háza együttműködésével jött létre.

Kurátor: Schmitt Csilla, japanológus

Helyszín: Hagyományok Háza, Maácz László kiállítás