Klit­sie-Sza­bad Bog­lár­ka me­sél: Hit­to­nó­ber

A mese elején madaraktól lepiszkított királyi palota, a mese közepén szurokkal bekent királyfi, aki édesanyjától kapott spárgával metéli le a sárkányok fejét… A mese végén csíklevest kanalazó, elszegényedett királyi pár, akik elsőre meg sem ismerik megszakállasodott, megemberesedett fiukat – mi lehet más ez, mint Csipkés Vilmos arlói magyar cigány mesemondó egyik különleges tündérmeséje, amit Klitsie-Szabad Boglárka mond el nekünk...?

E heti mesénk a tündérmesék vagy varázsmesék nagy csoportjába, azon belül is a hősmesék körébe tartozik. A hősmesékben általában a hős táltos-, vagyis emberfeletti tulajdonságokkal rendelkezik, s a mese valamely – vagy több – nagyszabású hőstettről szól. Témája sok egyéb mellett lehet a sárkányokkal megküzdés, a feleségszerzés, a táltos tulajdonságú hős rejtőzködése, majd győztesként előlépése táltoslova segítségével. Ilyenekről szól Klitise-Szabad Boglárka meséje is.

A Hittonóber tipológiai besorolása ATU 321 (A vak öregek) + ATU 314 (Aranyhajú kertészbojtár) + ATU 530A (A megbélyegzett sógorok).

Mesénk forrása a szájhagyomány: az arlói Csipkés Vilmos, a Népművészet Mestere állami díjjal kitüntetett mesemondó repertoárja. Klitsie-Szabad Boglárka és Varga Norbert gyűjtött tőle sok mesét a közelmúltbeli években  - sajnos már nincs köztünk, 2021. március 18-án lett volna 85 éves. Boglárka szívesen meséli az ő meséit. 2018-ban, amikor a Népművészet Ifjú Mestere címet elnyerte, a pályázathoz tartozó színpadi bemutatón is Vilmos bácsitól tanult mesét mondott. Csipkés Vilmos meséit a gyűjtők gondozásában, filmen és szöveggyűjtemény formájában a Hagyományok Háza a közeljövőben tervezi megjelentetni.

Klitsie-Szabad Boglárka tájszólásban mesél; köznapi beszédében is érezhető enyhén a saját, szatmári tájnyelve, mesemondáskor csak kissé felerősíti az otthoni nyelvezetet, beszédmódot. Itt, az arlói magyar-cigány mesemondó meséjénél is végig „szatmáriasan” beszél, ezzel is gazdagítva a mesehallgatói élményt.

Többet szeretnék tudni...