Móga-Sebők Erzsébet tizennyolc évesen tette be a lábát a Vakok Iskolájába és gyógypedagógusként negyven éve ennek az intézménynek a munkatársa. A nagycsaládos gyógypedagógus-fazekas oktatótól, aki mindenemellett egy civil szervezet elnöke, megtudhatjuk, hogyan jut ideje minderre.
A beszélgetés során elárulja, hogy a fenékszöget csak a fazekas vizsga után sikerült megtanulnia.
A fazekasság mellett vizuális nevelést is oktat. Ahhoz, hogy nem látó emberben a „virág képzet” kialakuljon sőt, még írókázni is megtanuljon, rendhagyó pedagógiai módszerekre van szükség.
