Fe­ke­te­la­ki las­sú le­gé­nyes

Miért éppen ezt a táncanyagot választottad?
Tapasztalataim szerint úgy sajátítható el legjobban egy tájegység vagy falu tánca, ha személyesen utazom el oda, beszélgetek, megismerkedek az ott élő emberekkel, illetve, ha lehetőségem adódik rá, táncolok velük. Fontosnak tartom azonban keresni és összegyűjteni azokat az információkat, lehetőségeket, személyeket, amelyek és akik által közelebb kerülhetek akár közvetett módon is az adatközlőhöz, hiszen nem csak a tánc gyűjtésében, de a filmeken látható emberekről való információszerzésben is az utolsó órába léptünk. 
2022. júliusában jártam Feketelakon Füstös Jánosnál, a faluban élő hajdani táncosok egyik legnagyobb és legmeghatározóbb egyéniségnél. Számomra az az élmény olyannyira volt jelentőségteljes, hogy az ott kialakult párostáncok és férfitáncok iránti érdeklődésem fokozását egy életre hangsúlyossá tette. 

Adatközlő:
Pap Zoltán

 

Gyűjtés helyszíne, időpontja:
Feketelak [Lacu] (Szolnok-Doboka), 1962-05-09

Gyűjtők: Andrásfalvy Bertalan; Kallós Zoltán; Martin György; Pesovár Ferenc

Táncdialektus: 
mezőségi

Tánctípus / Altípus: 
lassú legényes / ritka legényes

 

 

Táncolja: Kele Kristóf, örökös “Aranysarkantyús” táncos

 

 

A filmet közreadta az MTA – Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Népzenei és Néptánc Archívuma
https://neptanctudastar.abtk.hu/hu/item/dance/5888
Ft.508.4a+
Utóhangosított némafilm, hangosította Galát Péter. Az utóhangosítást a Martin György Néptáncszövetség finanszírozta a Csoóri Sándor Alap pályázati támogatásából.

A csár­dás nyol­ca­dik örök­sé­günk!

2024. december 4-én, Paraguay fővárosában, Asunciónban az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottságának 19. ülésszakaszán egy újabb magyar kulturális kincs nyerte el a világ figyelmét és elismerését, ami ezennel már a nyolcadik örökségünk. 

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!