Fe­ke­te­la­ki ver­bunk

Zoárd, miért éppen ezt a táncanyagot választottátok?
Zsomborral az elmúlt évek során jó barátságot kötöttünk, szeretünk együtt dolgozni együttesen belül és azon kívül is. Egy beszélgetésünk során került szóba, hogy hogyan lehetne olyan "akkor és most" videót csinálni, ami kicsit más, mint a többi. Így jutottunk arra, hogy eddig mindenki szólóban gondolkodott és jó lenne, ha ketten, vagy akár többen összeállva készítenénk el a következőt. Így ez alapján kezdtünk el az anyagok között keresgélni, majd egy új bemutatónk kapcsán, Kele Kristóf és Gyetvai Júlia vezetésével foglalkoztunk Füstös János és Pap Zoltán táncával. Mindkettőnknek megtetszett a táncanyag, a karakterek is passzoltak, így adta magát a helyzet, hogy ezzel a felvétellel kezdjünk el foglalkozni.

Zsombi, szerinted miért erre esett a választásotok?
Jó dolog olyan helyzetekre bukkanni archív filmekben, ahol a táncon túl belátást nyerünk az akkori emberek életébe. Egy ilyen helyzeten keresztül közelebb kerülhetünk a karakterükhöz, humorukhoz, és egy apró érzethez jutunk arról, hogy milyenek is lehettek ők.

Adatközlők

Füstös János, Pap Zoltán

 

Gyűjtés helyszíne, időpontja:
Feketelak [Lacu] (Szolnok-Doboka), 1962.05.09

Gyűjtők
Andrásfalvy Bertalan; Kallós Zoltán; Martin György; Pesovár Ferenc

Táncdialektus
mezőségi

Tánctípus / Altípus: 
 lassú legényes / erdélyi verbunk

 

 

Táncolják:
Pálffy Zoárd, Szabó Zsombor 

 

 

 

A filmet közreadta az MTA – Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Népzenei és Néptánc Archívuma
https://neptanctudastar.abtk.hu/hu/item/dance/5887
Ft.508.3b+
Utóhangosított némafilm, hangosította Galát Péter. Az utóhangosítást a Martin György Néptáncszövetség finanszírozta a Csoóri Sándor Alap pályázati támogatásából.

Mú­ze­u­mok Éj­sza­ká­ja a Ha­gyo­má­nyok Há­zá­ban

Az idén is megnyitja kapuit a Hagyományok Háza a Múzeumok Éjszakáján, ahol a múlt élménnyé válik, és a hagyomány új értelmet nyer. A Budai Vígadó épülete a padlásától a pincéjéig bebarangolhatóvá válik, az izgalmas házbejárást a Hagyományok Háza vezetői tartják. Akit inkább a kézművesség világa vonz, kipróbálhatja magát tésztagyúrásban vagy közösségi nemezelésben, míg az interaktív tárlatok az érzékszervek bevonásával kalauzolnak el a népi mesterségek világába. A hagyományos népzenei koncerten és táncházon felül a Magyar Állami Népi Együttes előadása - egy különleges divatbemutató - várja felejthetetlen pillanatokkal a zenei programok kedvelőit.

Sebő Fe­renc em­lé­ke­ze­te

„Sebő nem csak népzenéről beszélt, és táncokról. Hanem arról is, hogyan vihető át egy kulturális misszió – a Bartók és Kodály nemzedéke által kijelölt program – birodalmakon, háborúkon, vészkorszakon, diktatúrákon, konszolidációkon, rendszerváltásokon és piaci korszakokon, úgy, hogy közben hűséges maradjon ahhoz, amiért létrejött.” dr. Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatójának írása.

Meg­nyílt a Mint a for­rás­víz cí­mű ju­bi­le­u­mi ki­ál­lí­tás

A magyar néptáncművészet egyik legmeghatározóbb intézménye, a Magyar Állami Népi Együttes fennállásának 75. évfordulóját ünnepli. A jubileum alkalmából különleges, nagyszabású kiállítás nyílt Mint a forrásvíz - 75 éves a Magyar Állami Népi Együttes címmel a Hagyományok Háza épületében.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!