Fe­ke­te­la­ki ver­bunk

Zoárd, miért éppen ezt a táncanyagot választottátok?
Zsomborral az elmúlt évek során jó barátságot kötöttünk, szeretünk együtt dolgozni együttesen belül és azon kívül is. Egy beszélgetésünk során került szóba, hogy hogyan lehetne olyan "akkor és most" videót csinálni, ami kicsit más, mint a többi. Így jutottunk arra, hogy eddig mindenki szólóban gondolkodott és jó lenne, ha ketten, vagy akár többen összeállva készítenénk el a következőt. Így ez alapján kezdtünk el az anyagok között keresgélni, majd egy új bemutatónk kapcsán, Kele Kristóf és Gyetvai Júlia vezetésével foglalkoztunk Füstös János és Pap Zoltán táncával. Mindkettőnknek megtetszett a táncanyag, a karakterek is passzoltak, így adta magát a helyzet, hogy ezzel a felvétellel kezdjünk el foglalkozni.

Zsombi, szerinted miért erre esett a választásotok?
Jó dolog olyan helyzetekre bukkanni archív filmekben, ahol a táncon túl belátást nyerünk az akkori emberek életébe. Egy ilyen helyzeten keresztül közelebb kerülhetünk a karakterükhöz, humorukhoz, és egy apró érzethez jutunk arról, hogy milyenek is lehettek ők.

Adatközlők

Füstös János, Pap Zoltán

 

Gyűjtés helyszíne, időpontja:
Feketelak [Lacu] (Szolnok-Doboka), 1962.05.09

Gyűjtők
Andrásfalvy Bertalan; Kallós Zoltán; Martin György; Pesovár Ferenc

Táncdialektus
mezőségi

Tánctípus / Altípus: 
 lassú legényes / erdélyi verbunk

 

 

Táncolják:
Pálffy Zoárd, Szabó Zsombor 

 

 

 

A filmet közreadta az MTA – Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Népzenei és Néptánc Archívuma
https://neptanctudastar.abtk.hu/hu/item/dance/5887
Ft.508.3b+
Utóhangosított némafilm, hangosította Galát Péter. Az utóhangosítást a Martin György Néptáncszövetség finanszírozta a Csoóri Sándor Alap pályázati támogatásából.

A csár­dás nyol­ca­dik örök­sé­günk!

2024. december 4-én, Paraguay fővárosában, Asunciónban az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottságának 19. ülésszakaszán egy újabb magyar kulturális kincs nyerte el a világ figyelmét és elismerését, ami ezennel már a nyolcadik örökségünk. 

Új be­mu­ta­tó: Vissza a for­rá­sok­hoz!

Vissza a forrásokhoz! címmel népzenei gyökerű kompozíciókból rendez hangversenyt január 27-én a Hagyományok Háza. Bartók és Kodály darabjai mellett felcsendül Dr. Kelemen László Piros, fekete (Te Deum) című műve a Miskolci Szimfonikus Zenekar, a debreceni Kodály Kórus, Pál István Szalonna és Bandája és Pál Eszter népdalénekes tolmácsolásában, vezényel Cser Ádám. 

Ze­nész­port­rék – El­fújt em­lé­kek

2024. november 29-én láthatja először színpadon a Hagyományok Háza közönsége a Magyar Állami Népi Együttes új előadását Zenészportrék – Elfújt emlékek címmel, mely egy sorozat első darabjaként nemcsak a zenei örökségünket idézi meg, hanem egyúttal tisztelgés a zenészek generációi előtt, akik a dallamok révén őrizték meg kultúránk színeit. 

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!