Fod­ros szok­nya, se­lyem kö­tény, vi­ga­nó... – Nép­vi­se­le­tek és di­va­tok

A VIII. Országos Hímző konferencia előadásai

verebélyi kincső
   Előadó:

   Verebélyi Kincső

   néprajzkutató

 

   Időpont:

   július 2., szombat, 10:30

A ruházat alapanyagai és formái mindenkor tükrözik azt a természeti környezetet és technikai eszközöket, amelyek adott időben egy népcsoport rendelkezésére állnak, hogy olyan anyagokat lehessen előállítani, amelyek az emberi testet a lehetséges ártalmakkal szemben meg tudják védeni. Népviseletről attól a történelmi korszaktól kezdve szokott a néprajztudomány beszélni, amikor a földművesek és más társadalmi csoportok öltözete különbözni kezdett. Magyarországon a 18. századot megelőzően írott forrásokból tudunk tájékozódni a téma felől. Az öltözékek használatáról, funkcióiról és jelentéseiről pontosabb ismereteink a 19. századtól kezdődően vannak. A magyar népviseletek változatos képe összefüggött a parasztok gazdasági lehetőségével, adott közösségek elvárásaival és a mintául szolgáló polgári ruhák divatjával. A népviseletek megegyeznek abban, hogy jelként (is) funkcionálnak. Az öltözékek valamelyik összetevőjét, például a kötényt kiválasztva be tudjuk mutatni, hogy használatának története a magyar, sőt az európai kultúra történetébe illeszkedik. A divat kifejezés nemcsak adott korszakban követésre ajánlott öltözékeket jelenti, hanem a kultúra más területeire pl. a társas érintkezés módjára, a művelődés számos területére is kiterjed. Ez alkalommal mégis a ruhatörténet néhány újabb sajátosságára hívjuk fel a figyelmet.

 

<< Vissza a konferencia programjára

 

 

 

Meg­je­lent a Hor­go­si nép­da­lok

A Virágos kert a horgosi nagytemplom című kiadvány Horgos és a hozzá tartozó Királyhalom (Bački Vinogradi) magyar közösségeinek népdalhagyományát mutatja be. A szerzők, Németh István és Juhász Gyula a tudományos alaposságot, a forráskritikát és a közösségi hagyománytiszteletet példás egyensúlyban érvényesítették munkájukban. 

Ta­nul­ha­tó ha­gyo­mány, él­he­tő hi­va­tás

Napjainkban, amikor a hagyományos tudás átadásának természetes útjai – a családi tradíciók, közösségi minták és élő példák – visszaszorulóban vannak, különösen fontos téma, hogy miként örökíthetők tovább a kézművesség, a népi előadóművészet és a népművészet értékei.

Ti­ze­dik al­ka­lom­mal ad­ták át a Hal­mos Bé­la-dí­ja­kat

A nemzeti összetartozás napján, Halmos Béla születésnapján tizedik alkalommal adták át a Hagyományok Háza színháztermében a róla elnevezett vándordíjat és emlékérmet. Az idei évben a Halmos Béla-díjat Pusko Márton hegedűs nyerte el, míg a Halmos Béla emlékérmet Szűcs Sándor népzenész, közösségszervező vehette át. A rendezvény a Hagyományok Háza, a Hagyományok Háza Baráti Köre és a Petőfi Kulturális Ügynökség gondozásában működő Halmos Béla Programiroda közös szervezésében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!